149346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás orgonagél előállítására

149.346 dextrán) sói és komplexei alapú organogélek képzése céljából ezen alapanyagokat ismert módon előállítjuk, 0,0 és 2 közötti helyettesítési fokkal. A gélképzéshez legmegfelelőbb helyettesítési fok a kationtól függ. így pl. vaskarboxirnetüdextránnál 0,4—0,8 között van, kofoalt'kaírboximetildextránnál pedig 1—2 között. Só- ül. komplexképzőként különösen alkalmasak a nehézfém ionok. A találmány értelmében a dexíránszármazékot vízben oldjuk, ül. felduzzasztjük és vizes sóoldattal keverjük el. Oldószer hozzáadása révén a képződött karboxiaikildextrán só kicsapódik. A maradékot, . amelyben az át nem alakult szervetlen só van oldatban, eltávolítjuk. Aa így erősen tisztított terméket annyi vízzel vesszük fel, hogy teljesen feloldódjék, ill. felduzzadjon. Ezután erélyes keverés közben, igen gyorsan, alacsony szénláneú alkoholt, pl. etanolt, vagy ketont, pl. acetont adunk hozzá feleslegben, pl. tízszeres 'mennyiségű feleslegben. Az oldat hamar kenőcsszerű géllé dermed, amelyről a felesleges oldószert lészívatjuk, vagy lecenfrifugáljuk. A vízmennyiség és az oldószermennyiség változtatása révén a gél víztartalma a gélképzés által szabott- határok között változtatható. Víztartalmú oldószerek, vagy oldószerkeverékek is használhatók a gélképzéshez. Az oldószerek tartalmazhatnak kisebb mennyiségű, a gélképzésre nem hajló anyagokat, mint pl. zsírokat, olajokat, nem-poláros oldószereket, festékanyagokat, filmképző anyagokat és gyógyászati anyagokat is. Az ilyesfajta gélek — előnyösen 80—95% oldószertartalommal és előnyösen 1—5% szilárd anyag tartalommal — kenőcsszerű opalizáló anyagokat képeznek, melyek a levegőtől elzárva és nagyobb hőingadozások kiküszöbölése esetén stabilak, ilyen organogélekben más anyagok oldhatók, vagy bedolgozhatok. Így pl. egy etanolgélbe zsírok, olajok, oldható festékanyagok, illatanyagok, pigmentek, hidro- és liofil gyógyászati anyagok bedolgozhatok részben oldás, részben diszpergálás révén. Ilyen készítmények könnyen szétkenhetők a bőrön és az oldószer elpárolgása után összefüggő, a. bőrrel szoros összeköttetésben levő filmet hagynak hátra. Etanolgélek alkalmazása esetén pl. egy gyengén higroszkópos, gyengén savas, bőrkedvelő film marad vissza. Bedolgozott zsírok és olajok esetén ezen anyagok könnyen behatolhatnak a bőrbe. Hasonló hatások érhetők el gyógyászati anyagoknál is. Oldható festékanyagok egységes, összefüggő színárnyalatot adnak. Tiszta, vagy zsírokkal kevert organogélek, pl. aoetongél, alkalmasak színfoltok, mint smink és körömlakk eltávolítására. Adszorbeáló anyaggal, mint pl. aktív sziliciumdioxiddal kapcsolva pedig folttisztítók készíthetők, melyek jól tapadnak az alapra. A találmány részletesebb ismertetésére szolgáljanak a következő kiviteli példák, melyekre a találmány természetesen korlátozva nincsen. 1. példa: 7,5 g dextránfoszfát-kálciumot (kiindulási dextrán mólsúlya 75 000, helyettesítés foka 1,8) 100 ml vízben, erős keverés közben diszpergáluhk. Az oldat 100 C°-on történő 1 órán keresztüli hevítésével kímélő, részleges elszappanosítás érhető el. Lehűlés után az oldatot azonos mennyiségű abszolút etanolba öntjük, miáltal a termék kicsapódik. A visszamaradó alkoholt leöntjük, a terméket 50 ml vízzel felvesszük és 100 ml etanollial isimét kicsapjuk. A csapadékot 30 ml vízzel jól feloldjuk és erélyesen keverjük, majd 200 ml abszolút alkoholt adunk hozzá. Nyálkás csapadék jön létre, melyet a felesleges alkoholtól centrifugálással szabadítunk meg. A visszamaradó termék kenőcsszerű organogel, mely levegőtől elzárva, 'Szobahőmérsékleten stabil. 2. példa: 10 g karboximetildextránszulfát-káliumot (kiindulási dextrán molekulasúlya 30 OOOj helyettesítési fok karboximetilre 0,3; kéntartalom 10,8%) 100 ml vízben oldunk és visszafolyás mellett 30 percig: főzzük. Ily módon kímélő, részleges elszappanosítás történik. Lehűlés után, keverés közben, dupla mennyiségű metanolt adunk hozzá. A termék kicsapódik. A folyadékot leöntjük, a maradékot 50 ml vízzel felvesszük és 100 ml metanollal ismét kicsapjuk. Dekantálással gondosan megszabadítjuk a terméket a metanoltól és 30 ml vízben ismét oldjuk. Erélyes keverés közben 250 ml acetont adunk gyorsan hozzá. Az oldat kenőos-Gzerű géllé dermed, melyet a felesleges acetontól kipréseléssel szabadítunk meg. Az organogel levegőtől elzárva és szobahőmérsékleten stabil. 3. példa: 100 ml 5%-os vizes karboximetüdextrán oldatot (a kiindulási dextrán molekulasúlya 20 000, helyettesítési fok 1,2) 9-as pH-nál 10 ml 10%-os FeChi oldattal keverünk el. Gélszerű oldat keletkezik, melyből a terméket a gélnek ötszörös menynyiségű metanolhoz való hozzáadása révén csaphatjuk ki. A terméket 50 ml forró vízzel felduzzasztjuk és kb. 50 C°-nál annyi metanollal keverjük el, >míg a kívánt halmazállapotot elérjük. A masszát centrifugálásisal szabadítjuk meg az oldószertől. Az enyhén kocsonyás organogel levegő kizárásával stabil. 4. példa: Egy 2. példa szerinti, főzéssel részben észterezett és ismételt kicsapással tisztított terméket 30 ml vízben oldunk. Ezen oldathoz keverés közben 300 ml oldószerkeveréket adunk, mely 85 rész acetonból, 8 rész ciklohexánból és 7 rész petroléterből áll. A kapott viszkózus oldatot szűrőre visszük és gyenge vákuum alatt szűrjük. A visszamaradó organogel a nem-poláros oldószereket oldva tartalmazza. Egyrészt a kiindulási dextránhoz kapcsolódó, sószerű, savanyú észter-, vagy étercsoportok molekulasúlyának, másrészt az oldószer mennyiségének oldószerkeveréknek — éspedig nem-^poláros oldószerekkel együtt, vagy anélkül •— kombinációival különböző konzisztenciájú és tartósságú organogélek állíthatók elő. Így pl. egy kb. 10%-os szüárd anyag tartalmú aeetonpropanol (2 :1) keverékkel oly kenőcsöt kapunk, amely a kézfelü-