149332. lajstromszámú szabadalom • Preciziós légszigetelésű forgókondenzátor

149.332 5 felé egy-egy oldalon. így minden 1 lemezhez p hasítás esetén 2p érintkezési porit tartozik. Célszerű legalább 8—10 érintkezési pontot használni. Az árambevezető lemezek természetesen a forgórész fűzésekor a rugalmas tárcsákkal, a forgórészlemezekkel és a közgyűrűikkel együtt lesznek felfűzve a forgórész tengelyét képező alkatrészre és a fűzött forgórész összeszorításafcor a közgyűrűk és a rugalmas tárcsák a forgórész lemezeivel együtt él nem mozduló fémes kapcsolatba kerülnék. A rugalmas tárcsákkal súrlódó "érintkezésben álló árambevezető-lemezek ezzel ellentétben elfordíthatók, így tehát, ha a lemezek szabad végeit a forgó vázának megfelelő helyén pl. forrasztással rögzítjük is, a forgórész szabadon teljesen körbenforgatható. A példaképpenli kivitelnél a 10. ábra 10 jelzésű furatai azt a célt szolgálják, 'hogy az áramlbevezetők beforrasztásakor a tengelyhez képest pontosán előre meghatározott helyzetben elmozdulásmenítesen rögzíthetők legyenek. E nyílá• sok a kiforgatott forgórész lemezek hasonló helyzetű nyílásaival egybeesvén alkalmasaik arra, hogy rajtuk keresztül fűzzenek egy helyezést biztosító pálcikát, mely forrasztás után újból eltávolíttató. Ezzel a módszerrel biztosítható, hogy az árambevezetőlemezek nyílásai ne súrlódjanak a forgórész lemezeinek közgyűrűin. A 11. ábra szerinti felülnézet jól mutatja, hogy a forgórész lemezeihez az árambevezető lemezek milyen nagymérteikben 'biztosítják a folyamatos áraimeloszlást, 'mely a sok és nagyfelületű árambevezető, valamint a biztos és sok pontom történő érintkezés miatt a kívánt műszaki hatást eredményezi. A felülnézeti ábra mutatja azt is, mennyire kedvező az elrendezés a kezidőkapaeitás tékintetébein, Az áramlbevezetők alsó élei mem nyúlnak mélyebfore, mint a kiforgatott forgórész lemezek alsó vonala; ennélfogva a Ikezdőkapacitás nem különbözik számottevően a forgó és az állórész közötti, árambevezető-lemezeík nélkül mérhető kapacitásnál. Ilyen kialakítással a forgórész kezdeti (kislkapacitású) szakasza is kihasználható. Ezen a szakaszon ugyanfe az a hiba áílil fenn, hogy amikor a forgórész együk oldala kezd az állórészbe ibemerülni, szükségszerűéin az 'ellenkező oldal az állórész közeléből el távolodóik. A bemerülés kapacitásnövekedést, míg az ellenkező oldal távolodása kapaeitásesökkenéslt okoz. A két ellenkező hatás adott esetben egyenlő nagy is lehet egy szakaszon, ami azt jelenti, hogy a kapacitás a beforgatás ellenére sem változik, sőt, ha a forgó és. állórész közel van egymáshoz, és az állárészen egyik oldal felé nagyobb kivágás van, még kapacitás csökkenés is előállhat. Ezt a jelenséget az áramibevezető-Iemezek kompenzálják, mert mintegy helyettesítik a forgórészt mindkét oldalon az előre definiált távolságnak megfelelően. Az álló és forgórész közöittii itór még akkor is közel állandó marad, ha az együk oldal beforgatása miatt a forgórész túloldala az állórészitől eltávolodik. Az áraimlfoevezető-lemezek kialakítása a forgórész számára teljes íkörbenfoirgást biztosít. Ezt a körülményt azért kell hangsúlyozni, merít a speciális alkalmazásoknál ez külön előnyt jelent, pl. motorikusán forgatott ún. sweep-geneirátorok stb. esetén történő felhasználsoiknál, vagy olyan lesetekben, ha a forgórész lemezei nem 180°-os, hanem ennél nagyobb szögű elforgatást kívánnak. Ez más szempontból azjt is jelenti, hogy a kialakítás nem köti meg a forgólkondenzátor karakterisztika-jellegét. Szabadon változtatható marad az állórész kivágásának, mind a forgórész lemezeinek alakja, anélkül, hogy az új megoldás által nyújtott műszaki előnyök csökkeninének. A forgárészlemezenként alkalmazott árambevezetőlemezek módot nyújtanak arra is, hogy mivel gyakorlatilag az egyes lemezek közötti közgyűrűkön számottevő áram nem folyik, ezek némelyike készülhet szigetelőanyagból — például kerámiából —-. így egy tengelyen több különálló forgórész keletkezik, mely közös tengellyel forgatható, a felfűzés módjától függően pedig — például egyes lemezeket vagy lemezcsoiportckat egymáshoz képest szög alatt elfordítva — egy tengellyel meghatározott forgatással tetszés szerinti törvényszerűséget követő, ismételhető változó kapadiitiást eredményez. Az új megoldás alkalmas ezenkívül arra is, hogy egy vagy több, a forgórész ítenigelyvoanalának megfelelően, de 'attól függetlenül tengelyezett foirgórészlemez, mint' a főf«'gólhoz tartozó fiünoimfoangolású trimmer alkalmazható. Ez esetben a fő forgórész legkülső érintkezője és a trimmer lemez érintkező-tárcsája között alkalmazott árambevezető lemez a két forgórészit a legkisebb induktivitással és veszteségi ellenállással köti össze. Az így megépített finoimhanigoló (trimmer) az induktivitás és veszteségek tekintetében sokkal kedvezőbb, mint egy külön alkalmazott és vezetőileg a főforgóval összekapcsolt Mimmer, mert a bekötő vezeték ék veszteségei elmaradnak. A 15. ábra mutatja a 11. ábra szerinti kivitelnek megfelelően kialakított finomhangoló felépítését. A finoimhangoló egyetlen lemezből áll, mely a főkondenzábor 6 tengelyvonalára szimmetrikusan felépítve a főkondenzátor tengelyéitől függetlenül csőtengelyen fut. Meghajtását egy külső csapon forgó lemez vonókarral végzi,- mely a fioirgaházon alkalmazott félköríves kivágásban 'mozoghat és 180°-os elf ordítást (teljesen nyitott és teljesen csukott helyzetet) enged meg. A 6 tengelyvonal mentén a finomhangoló fontos szerkezeti elemeit metszetben ábrázoltuk, és felnagyítottuk az ábra megfelelő részét, míg, a 14. ábráin kisebbített oldalnézet látható. Végül pedig technológiai szempontból is kedvező az új megoldás, imivél paratcsabb felépítést tesz lehetővé. A precíziós fotrgőkoínidenzáitotnok legnagyobb része ugyanis fűzéssel készül. A fűzés során a legnagyobb nehézséget rendszerint az okozza, hogy ha nemesfém-bevonatot alkalmaznak abból a célból, hogy a közgyűrűk és a f orgóirészliemezek, egymással minél jobb •érintkezést időiben változatlanul biztosítsanak, a közgyűrű és a lemezek vastagsági méreteinek szórása 'miatt az összefűzött forgórész lemezeinek pontos egymástól való távolsága nehezen biztosítható. Ha nem nemesfémmel bevont, pl. réz, alumínium stb. alkatrészeket fűznek fel a tengelyre, a 'közgyűrűk .méretre csiszolhatok, akár külön-külön is, ha a lemez mérete nem azonos, de áramvezetés szempontjaiból a felület kifogásolható, ás felléphet esetileg korrózió stb. Ezen általában úgy segítenék, hogy nagyobb mennyiségű gyűrűt és lemezt mikrométerrel azo-