149332. lajstromszámú szabadalom • Preciziós légszigetelésű forgókondenzátor
Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.332. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — MTJ—165. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Precíziós légszigetelésű forgókondenzátor Műszeripari Kutató Intézet, Budapest * Feltalálók: Tyczynski Zsigmond, Pap Zoltán, Viz Attila mérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1960. április 21. A találmány tárgya: precíziós légszigetelésű foirgókondenzátor igen kis maxadékparaméterekkel. Elektromos műszerek és készülékek egyik fontos alkatrésze a változtatható kapacitású, levegődielektrikumú forgókondenzátoir. Sok esetben ez az alkatrész mérési pontosságot határoz meg, sőt bizonyos készülékek használhatóságát is eldönti. A sokféle igény és felhasználási niód a legkülön*bözőbb kiviteli formákat hozta létre. A forgókomdeinzátorokmak széles skálája van pontosság és állékonyság tekintetében is, a tömeggyántott átlagos minőségtől a leggondosabban válogatott anyagú, egyedileg készült és kalibrált precíziós forgókondenzátoiroíkttg. A technika és . tudomány fejlődésével egyre növekvő műszaki követeiményak kielégítése ezeknél a fontos alkatrészeknél különösen jelentős. Az elérendő cél ebben az esetben azt jelenti, hogy a forgóko'nidenzátoir minden olyan tulajdonságát, melynek következtéiben eltér az elméletileg definiált tiszta kapacitástól, a lehetőséghez mérten, csökkenteni kell. Az ideális kapacitás ugyanis nem mutat sem íindulktív, sem ohmos öszszetevőt, veszteségmentes; egyenáram esetén pedig végtelen nagy szigetelési ellenállást mutat. Természetesen ilyen ideális kapacitást megvalóiSÍtani a gyakorlatban nem lehet, részben a szigetelések tökéletlensége, résziben az alkalmazott anyagok elektromos tulajdonságai és egyéb befolyásoló tényezők hatása miatt. Egy gyakorlatilag megvalósított kapacitás tehát mindig tartalmaz nem kívánatos induktivitást és veszteségeket, melyeket összefoglalóan mairadék veszteségeknek, a kondenzátor maradék- vagy veszteségű paramétereinek nevezzük;. Ezek csökkentésével tehát a kondenzátoir minősége javítható, mivel ezáltal az ideális kapacitás jobbam megközelíthető. Nem kényes, vagy nem specialis helyeken használt, tömeggyártással előállított foirgókondenzátorokról, amelyek általában alumínium, ritkábban réz lemezékből álló, zömítéssel rögzített kiviteliben és átlagos minőségbein készülnek, — mint találmányunk tárgya szenip'ontjából érdektelenekről — a továbbiakban nem fogunk beszélni. A találmány szempontjából érdekes precíziós forgókondenzátofrokkal szemlben táimasztott köve^ telmények nagyok. Ilyeneket alkalmaznak például etalonokként impedanciamérőkben, mérőlhidakbam stb., általában olyan helyeken, ahol a műszer pontossága, vagy egy mérés ezt a precizitást megköveteli. Ezeket a kondenzátor okát főleg az jellemzi, hogy általában egyedi gyártással készülnek, egyenként hitelesítők őket, az érintkezéseknél és a lemezek felületénél nemesfémet használnak, kvarc szigetelőanyagot és invar srtib., ötvözeteket tartalmaznak, általában fűzött álló és forgórészűek. Felépítésük sokszor miár megmutatja specialitásukat a szerint, hogy az elkészítésnél a hőváltozás okozta eltérés kompenzálása, a szögeifordítással szigorúan arányos Ikapacitásváltozás vagy a nagyfrekvenciás szempontból lényeges saját induktivitás és ellenállás csökkentése volt-e a fő cél. Alacsony frékvencián a saját induktivitás és a soros veszteségi ellenállás: — ebbe a hozzávezetések alacsonyfrekvenciás ellenállása, valamint a forgórész és állórész ellenállása tartozik — általában nem problematikus, mivel a veszteségek legnagyobbrészt a szigetelésiben feilépő átvezetésből adódnak. A szigetelés megjavítása érdekében kerámia, esetleg kvarc szigetelőt alkalmaznak, mely egyúttal nagyfrekvenciás szempontból is megfelelő, azaz kis veszteséget mutat — (tg 6). Ilyen alacsonyfrekvenciás' alkalmazásban használatos foirgófcondenzátoTofc a találmány szempontjából ugyancsak érdektelenek, mivel amnalk jelentősége a nagyfrekvenciás területen mutatkozik meg.
