149295. lajstromszámú szabadalom • Optikai készülék elsősorban elektromos izzólámpák, különösen duoluxlámpák, izzószállainak optikai beállításához

2 / 149.295 szintes szárnya a vízszintestől nem tér el. Ilyen beállítás a gyakorlatban igen nehezen vihető keresztül az eddigi módszerekkel. Kétnézetű optikával még ideális szerelvény sem mindig állítható be tökéletesen. 1. ábránlkon a kétnézetű optikával való vizsgálatot ábrázoltuk elvi vázlat formájában. A lámpából csak a mellékfomalat és az árnyékoló sapkát ábrázoltuk, az ábra áttekinthetősiége ikedvéért. A sapkát hátulnézetben ábrázoltuk, ábránk közepén, úgy, ahogyan az a gépkocsiban használatkor be van építve, s tekintve, hogy ábrázolásunk olyan, hogy a lámpa optikai tengelye merőleges a rajzlap síkjára, a mellékfonalból egy gyűrű látszik. A mefflékfónéinak és a sapkának az optikai tornyok ernyőjén kivetített képeit ugyanazzal a számozással jelöltük, mint magát a fonalat és a sapkát, hogy a közöttük levő kapcsolatot ezzel is jobban kidomborítsuk. Az ábra áttekinthetősége kedvéért a nézeti képeket a szokásos európai vetítésmóddal ellentétben arra az oldalra rajzoltuk, ahonnan nézzük. A hivatkozási jelek magyarázata a következő: 10, 11 optikai tornyok, 12 optikai torony (ez csak a 4. ábránkban szerepel, de értelem szerint a számozás folyamatos), 13 spirális (mellékfonal), ill. annak képei, 14. sapka, ill. annak képsi. Az optikai tornyok egy tárgylencsével és két tetőéiprizmával rendelkeznek és a ispirál képét egy ernyőre vetítik ki. A tornyok optikai tengelyeinek metszéspontjában van feltüntetve a sapka és a mellékfonal metszete. A tornyok által alkotott képeket a tornyok előtt, a rajzlap síkjában ábrázoltuk. A lámpán pontosan betartandó méretek az árnyékoló sapka széle és az optikai tengely távolsága, valamint a spirálnak a sapkából kiemelkedő magassága. A lámpának az optikai készülékbe való helyezésénél, két torony esetében semmi sem biztosítja, hogy a sapka vízszintes szárnyának síkja párhuzamos legyein a torony optikai tengelyével, mert egy oldalnézetből (a másik ugyanis alulnézet) nem állapítható meg, hogy a spirál takart részét csak a sapka teknő és sapkaszárny takarja-e, — mely esetben a sapkaszárny párhuzamos az optikai tengellyel — avagy a sapkaszárny külső éle takarja-e a spirált, azaz; a isapikaszárny ferde az optikai tengelyhez képest. Amennyiben a sapkaszárny és az optikai tengely szöget zár be, a sapkaszegély optikai tengelytávolság és a spirál kiemelés a két oldalról nézve más: és más, esetleg nem helyes, amiint azt az 1. ábra is mutatja. A lámpa beállítása igazítást igényel, azonban semmi sem mutatja és nem is észlelhető, hogy a sapkaszárnyakat csavarni, vagy eltolni kell az optikai tengelyhez képest. Amennyiben az eltolást alkalmazzuk a lámpa beállítása még tökéletlenebb lesz. A megfigyelt oldal felől helyes képet észlelünk, de a másik szárny felől a beállítás teljesen hibás lesz, amint ezt a 2. ábrában ábrázoltuk. (Az ábra jelölései egyébként az 1. ábráéval teljesen megegyeznek.) 3. ábránk az így beállított lámpa kivetített hibás fénykévéjét mutatja. A 15. hivatkozási jel a fénykéve felfelé emelkedő élét jelöli. 16. a helyes él, mely 15°-ra hajlik felfelé a vízszintestől, és helyes beállítás esetén ennek kellene iennie a felső élnek. Találmányunk célja az, hogy a fentiekben ismertetett beállítási bizonytalanságot egyszerű eszközökkel kiküszöbölje. Találmányunk optikai készülék, vákuumtechnikai eszközök, elsősorban egy vagy több izzóspirálissal és/vagy emyőzőszervvel rendelkező elektromos izzólámpák izzióspitóljainaík és ernyőző szervének Optikai beállítására és utólagos ellenőrzésére, mely azzal van jellemezve, hogy három olyan optikai rendszerrel (rendelkezik, melyek optikai tengelyei egy pontban metszik egymást. A találmányunk szerinti optikai készülék egyik kiviteli alakjánál a három optikai rendszer optikai tengelye közös síkjukban 90—90°-os szöget zár be egymással. Egy másik kiviteli alak esetében az egyik optikai rendszer optikai tengelye az egyik oldalnézetet adóé, a másik kettővel 90°-ot, illetve 105°-ot zár be. Találmányunkat részletesebben további ábráink kapcsán isimertetjük izzólámpák vizsgálatával kapcsolatban, ámbár a találmány más vákuumtechnikai 'eszközöknél, így pl. rádiócsövek esetében is alkalmazható. 4. ábránkon a lámpának a találmányunk szerinti hároimtornyos optikai készüléken való beállítása látható. Az ábrázolás módja 'megegyezik az 1. és 2. ábrán alkalmazottal. 5. ábránkon a helyesen beállított lámpa kivetített fénykévéjét ábrázoltuk. A hivatkozási jelek megegyeznek az előző ábrákéval. A 4. ábrán a találmányunk szerinti háromtornyos optikai készülék on az laszimimetriíkus duolux lámpák beállítása látható. A tornyok optikai tengelyei a rajz síkjában vannak és az egymással képezett hajlás szögei úgy vannak megválasztva, hogy az elölnézetet adó (l'O) torony optikai tengelyével 90 °-ot, a (12) másikéval 105°-ot zár be. Helyes beállítás esetében tehát a (két oldalnézet meg kell, hogy egyezzék egymással. Az izzóspirál árnyékoló szervének szárnyai tökéletes beállítása tehát könnyen elvégezhető. A lámpák vizsgálata esetében ugyanazok a nehézségek lépnek fel, mint beállításkor. A találmányunk szerinti optikai készülék tehát az ellenr őrzésre is alkalmazható. A kétnézetű (két tornyú) optikai készüléken ugyanis a sapka és a spirál csak egyik oldalnézetben látható és annak helyessége még nem biztosítja a másik oldal helyességét is. A fent leírt nehézségeik, kisebb mértékben ugyan, de jelentkeznek a szimmetrikus kivitelű duolux lámpák esetében is. A találmányunk szerinti optikai készülék szimmetrikus duolux lámpák vizsgálatára azon kiviteli alakban alkalmas, amikor a két oldalnézetet adó torony tengelye egyaránt 90—90°-ot zár be a felülnézetet adó torony tengelyével. Aszimmetrikus lámpák esetében viszont — amiint azt már fentebb is említettük — az a megoldás alkalmazandó, amelyik- esetében az egyik oldalnézetet adó torony optikai tengelye 90, a másik oldalnézetet adó toronyé pedig 105°-ot zár be az alulnézetet adó torony optikai tengelyével.