149271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás farostlemezen magasfényű furinszerű felület előállítására

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 14

9.271. SZÁM 75. d. 16—22. OSZTÁLY — TO—529. ALAPSZÁM Eljárás farostlemezen magasfényű furnérszerű felület előállítására Feltaláló: Tóth Antal asztalos, Budapest A bejelentés napja: 1960. augusztus 6. A bútoriparban úgyszólván az egész világon igen nagy akadályt jelent a fahiány és a szakemberek hiánya. A találmány egyik célja ezen segíteni olyképp, hogy lehetővé tesszük bútorok készítését igen tetszetős kivitelben és a szokásos, illetve szabványos szilárdság fenntartása mellett, de az eddiginél lényegesen kevesebb fából és egyszerűbb munkával, amit nemcsak szakmunkások, hanem úgynevezett betanított munkások is elvégezhetnek. További célja a találmányinak az egyik legdrágább és legnehezebben beszerezhető fa, a diófa használatát mellőzni, de mégis oly módon, hogy a bútornak sem külseje, sem használhatósága nem rosszabb a dió-furnérral készített bútorokénál; sőt ellenkezőleg, a tapasztalat megmutatta, hogy a találmány szerinti eljárással készített bútorok eredeti fényüket és színüket hosszabb ideig tartják meg, mint az ismeretesek. Ez a bútor tehát még tartósabb, mint a régiek, Ez többek között annak tulajdonítható, hogy a farostnak nincsenek pórusai, amelyekbe az anyag beszivároghatna, a fényes felület tehát nem változik, hanem megtartja eredeti simaságát és fényét, Ugyanezen okból kifolyólag tömíteni sem kell és a fényezés gyorsabb, mint a fánál. Ezeket az előnyöket olyképp érjük el, hogy lehetővé tessaük a faanyag sajtolásával készített és igen nagy szilárdságú farostlemez használatát oly módon, hogy ez a farostlemez teljesen elveszti eredeti külsejét és minden tekintetben a diófafurnérhoz válik hasonlatossá. Azáltal, hogy ez a rostlemez erre a célra például az ún. dióhálók készítésére alkalmassá válik, megtehetjük azt, hogy az eddig szokásos bútorlap helyett, amely például 20—25 mm vastag tömör lemezből és ennek mindkét oldalán alkalmazott furnérból áll, csupán egy olcsó fenyőfából készített bordázást használunk kb. ugyanilyen vastagságban, amelynek mindkét oldalán egy-egy farostlemez van; ezek közül a küleő a találmány szerinti eljárással a keményfa furnérhoz, főképpen dió-furnérhoz megtévesztésig hasonlatossá válik. A bútorlapok vagy elemek leginkább mindkét oldalukon három furnérréteggel, tehát összesen hat furnérréteggel készülték, tömör puhafa alapon, ami szakértelmet igénylő körülményes munkával jár. Ehelyett alkalmazhatjuk a találmány szerinti eljárással kikészített farostlemezt és egy közönséges farostlemezt a vázkeretbe foglalt bordázat két oldalán, miáltal a szükséges fanyag kb. felére csökken, a munka az eddiginél egyszerűbbé és gyorsabbá válik, végül pedig — ami nagyon fontos — elmarad az import útján nehezen beszerezhető diófurnér használata; a szilárdság mégis teljesen kielégítő, mert a bordázat maga is nagyon merev és erős, emellett mindkét oldalán igen nagy szilárdságot biztosító, kb. 5 mm vastagságú farostlemez van. A tapasztalat végül még azt is megmutatta, hogy a találmány szerint készített furnérszerű felület időtálló, nedvesség, nagy meleg, vagy hideg stb., még kevésbé befolyásolja mint a hagyományos furnért és éppen úgy tisztítható. Az eljárás a következő: A farostlemezt finom csiszolópapírral megtisztítjuk, majd pedig felületét 15—16%-os politúrral beeresztjük, amihez ecsetet lehet használni, de helyesebb a permetezés. Ezt a felületet befestjük pl. ecetben vagy vízben oldható festékporból készített festékkel olyan színre, amely megfelel a diófa alapszínének (ha diófát akarunk utánozni). A felület befestese egyenletesen, oszlató segítségével vagy permetezéssel történik. Száradás után kefével a felesleges festékport eltávolítjuk, amivel elértük azt, hogy a farostlemez eredeti érdes felülete teljesen simává vált, mert a kisebb-nagyobb szemcsék eltűntek. Az így kapott felületet 10—12%-os politúrral rögzítés végett beeresztjük, lehetőleg permetezzük. Száradás után megint finom csiszolópapírral simítjuk a felületet és azután kívánság szerint sötét vagy világos szín elérése végett, széles ecset-