149260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáztisztító massza előállítására

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.260 SZÁM 26. d. 8. OSZTÁLY — SO-684. ALAPSZÁM Eljárás gáztisztító massza előállítására kéntartalmú vas ásványokból Feltalálók: Somogy vári József, Nagy Ernő, Bátor Iván, mindhárman Budapest A bejelentés napja: 1960. február 27. A találmány gáztisztító massza előállítására vonatkozik kéntartalmú vas ásványokból, célszerűen piritbői. Kénhidrogéntartalmú gázok, mint pl. világítógáz, szintézisgáz tisztítására, főként kéntelenítésére, kiterjedten használják a száraz gáztisztító eljárást, aholis gáztisztító közegként többnyire vas(III)oxid — továbbiakban vasoxid — tartalmú anyagokat alkalmaznak. Ilyen vasoxidtartalmú anyagokként természetes előfordulású gyepvasérc mellett, főképpen a pirogénes timföldgyártás melléktermékeként keletkező vasoxidhidrátban dús vörösiszapot használják. Szokták gáztisztító masszává feldolgozni a vízlágyítások alkalmával keletkező, vasoxidhidrátot is tartalmazó üledéket, vagy szintetikus vasszulfát oldatokból, vagy vas páclevekből, pl. mésztejjel nyert csapadékot is. A 144162 sz. magyar szabadalomban a Bayerféle timföldgyártó eljárás, gáztisztítás szempontjából inaktív, vörösiszapjának feldolgozását javasolják ilyen célra, úgyhogy a vörösiszapot további bauxit és szóda hozzáadásával pirogénes úton feltárják, majd kilúgozzák, kikeverik és így részben visszanyert timföld mellett másodlagos, aktív kéntelenítésre alkalmas vörösiszapot nyernek. Ismeretesek még egyéb gáztisztító masszák is, mint pl. MnO tartalmú, vagy abból formált, pórusos idomdarabok, vagy pedig felületükön Ni-t, Co-t, Cu-t, vagy ezek oxidjait hordozó darabos masszák. Javasolták már nagy felületű anyagra finoman elosztott Fe2

03 alkalmazását is. Mindezek a gáztisztító masszák különféle hátránnyal rendelkeznek. Vagy korlátoltan állnak rendelkezésre, vagy csak külföldi behozatallal fedezihetők, vagy előállításuk sok műveletet, költséges nyersanyagot kíván, ezért nern gazdaságos. A vasoxidos gáztisztító masszák a vasoxidot változó összetételű hidrát, Fe203xlÍ20, alakjában tartalmazzák. Az általános felfogás szerint kéntelenítő hatásukat ennek a vasoxidhidráfnak kell tulajdonítani. A vasoxidhidrátok víztartalmukat 400 C° körül vesztik el, miközben Fe20s-á alakulnak át. Ezért a gáztisztító masszák regenerálását pörköléssel általában 400 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten végzik, azért, hogy a vasoxidhidrátok víztartalmukat ne veszítsék el. A 818 545 sz. német szabadalom leírásában megemlíti, hogy a regenerálandó gáztisztító massza 800 C°-ra hevítve ugyan kéntartalmát teljesen leadja, de kénfelvevő képességét elveszti, kéntelenítésre többé már nern használható. Az általános tudattal szemben, meglepetésre, azt találtuk, hogy 40—55% kénfelvevő képességű gáztisztító massza állítható elő kéntartalmú vas ásványokból, főként piritbői, ha azt 400 C°-ot, tehát a vasoxidhidrátok vasoxiddá alakulási hőmérsékletét meghaladó hőmérsékleten, célszerűen 550— 850 C° között, oxidálva pörköljük, mimellett a pörkölést úgy vezetjük, hogy a keletkezett pörk messzemenően kéntelenített legyen, de még ne zsugorodjék. Zsugorodás alatt azt értjük, hogy a pörk salakszerűen összetapad, ami kohászati célra, pl. acélgyártáshoz felhasznált pirit pörknél előnyös, sőt kívánatos, A zsugorodás nélkül, pörkölt termék szemcséi nem tapadnak össze, a pörk száraz homokszemen pereg. A pörkölés menetét a hőmérséklet és pörkölési idő — a kemencén átfutási idő — egybehangolásával irányíthatjuk. Hosszabb átfutási idő szükséges a kisebb hőmérsékletű pörköléshez, rövidebb átfutási idő nagyobb hőmérsékletet tesz lehetővé, a pörk zsugorodása nélkül. 550—650 C°-ű pörköléshez 5—6 perc átfutási idő szükséges, 10—30 másodperces átfutási idővel a pörkölés hőmérséklete 800—830 C° lehet. Anélkül, hogy az előzőekben leírt jelenség elméleti magyarázatát kívánnánk adni, feltesszük, hogy a találmány szerint pörkölt vasszulfid kéntartalmát ugyan elveszti, azonban a rövid átfutási