149239. lajstromszámú szabadalom • Spektrofotométer

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 "•*&• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.239 SZÁM 42. h. 17—22. OSZTÁLY — MA—984. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Spektrofotométer Magyar Optikai Művek, Budapest Feltalálók: Balogh András oki. műszermérnök és Szövik József oki. vili. mérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. szeptember 16. Spektrofotométerekkel nemcsak a vizsgált anyag spektrális áteresztését, hanem a különböző hullámhosszú fény hatására az anyagban jelentkező fluoreszcenciát, valamint az anyag zavarosságát is mérhetjük. Az eddig ismert spektrofotométereknél az utóbbi két mérést csak külön feltételek alkalmazásával lehetett megoldani. Az áteresztés mérésénél ugyanis a spektrofotométer rnonokromátorából kilépő közel monokromatikus fénynyaláb áthaladva a küvettában levő vizsgálandó anyagon, közvetlenül az érzékelőre kerül. Az érzékelő a vizsgált anyag áteresztésével arányos fotóáramot szolgáltat. , Fluoreszcencia mérésiénél a feladat az, hogy különböző hullámhosszúságú fény hatására az anyag által kibocsátott hosszabb hullámhosszú fény intenzitását mérjük. Zavarosság mérésnél a cél pedig az, hogy a vizsgált anyagban lebegő szilárd részecskéken szétszóródott fény intenzitását mérjük. Mindkét esetben gondoskodni kell arról, hogy a monokromátor réséből kilépő fény ne juthasson közvetlenül az érzékelőre, hanem csak az anyag által sugárzott, vagy a lebegő részecskék által szétszórt fény kerülhessen arra. Ezt a feladatot az eddig ismert spektrofotométereknél úgy oldották meg. hogy az áteresztés mérésnél használt küvettaházat, valamint az érzékelőt felcserélték egy másik, az előbb felsorolt feltételeket kielégítő küvettaházzal, és erre helyezték át az érzékelő egységet. Ez a kétféle mérés közötti átállási időt hosszúvá teszi, mivel a küvettaházak cseréje és az érzékelő áthelyezése szerelési munkát igényel Az ilyen megoldásoknak további hátránya az, nogy helyszükségletük nagy, a műszert nem lehet zárt egységként kialakítani, a rendszeresen áthelyezett érzékelő egység kábelei a mozgatás folytán megrongálódhatnak, ami a mérés pontosságát károsan befolyásolja. A találmány olyan spektrofotométer, mellyel az áteresztés, valamint a fluoreszcencia és zavarosság mérés a küvettaház és az érzékelő egység cseréje nélkül, a sugármenetbe iktatott, változtatható helyzetű tükörrendszer segítségével egyaránt elvégezhető. A találmány szerinti spektrofotométer egy kiviteli példája sugármenetének sematikus vázlatát az 1. és 2. ábra mutatja, az 1. ábra az áteresztés mérés esetében, a, 2. ábra pedig fluoreszcencia, illetőleg zavarosság mérésnél. Az 1. ábrán a monokromátor 1 kilépő réséből kilépő közel monokromatikus sugárnyaláb a 2 küvettára kerül és az abban levő vizsgálandó anyagon áthaladva közvetlenül a 3 érzékelőre jut. A 2 küvetta alatt helyezkedik el a 4 tükör. A küvetta mellett van az 5 foglalatban elhelyezett 6 és 7 tükör, valamint a 8 leképező lencse. Az 5 foglalat elmozdíthatóan van kialakítva, így az a sugármenetbe beiktatható. Az 1. ábra ezt alsó, kiiktatott helyzetében mutatja, áteresztés mérés esetében. A 2. ábra a sugármenetet fluoreszcencia, ül. zavarosság mérés esetében mutatja. Ekkor az 5 foglalat felső helyzetében van. A sugármenet így a következő: A monokromátor 1 kilépő réséből a fénysugár a 2 küvettában levő anyagra kerül. A-mennyiben a vizsgált anyag fluoreszkál, úgy ezt a hullámhosszúságú fényt elnyeli és más hullámhosszú fényt sugároz. Ez a fény a küvetta alján kilépve a 4 és a 6 tükörre kerül- rnajd a 8 lekép-