149232. lajstromszámú szabadalom • Tranzisztoros impulzus formáló áramkör

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <r "o SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.232. SZÁM 21. a4 . 1—13. OSZTÁLY — KO-1542. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Tranzisztoros impulzus formáló áramkör Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Molnár István mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. október 11. A találmány tárgyát képező áramkör olyan egy tranzisztorral működő monostabil kör, melynek billenési idejét a báziskörben lehet beállítani. Egy ilyen áramkör segítségével jól deffiniált indítóje­lek esetén széles intervallumban tetszőleges ideig tartó dfmípulziUfiok állíthatóik elő, tehát iliényegé'ben impulzusformáló kör. Hordozható tranzisztoros sugárzásátlagmérő ké­szülékek impulzusformáló áramköreinek megoldá­sa általában kétféle: 1. Két tranzisztorral és RC tagokkal felépített — különböző csatolású — monostabil körök. 2. Egy tranzisztorral felépített monostabil kö­rök (indított blockingkapcsolás). Az 1. pontban feltüntetett áramkörök billenési idejét az RC tagokkal állítják be, a 2. pontban feltüntetett áramkörök billenési idejét a vasmag hiszterézis görbéjének limitálásával állítják be. Ilyen kapcsolásokat többek között hordozható tranzisztorizált sugárzásátlagmérő áramkörökben használnak, ahol törekednek a kis méretre, kis fo­gyasztásra és általában a minimális mennyiségű kapcsolási elem felhasználására. Az eddig ismert megoldások a fenti szempontokat az alábbiak sze­rint elégítik ki: Az 1. pontban feltüntetett kapcsolásnál a mérés­határ váltás a csatoló RC tagok értékének váltásá­val történik. A kapcsolás hátránya az, hogy a 2 db tranzisztor és a viszonylagosan sok kapcsolási elem sok helyet és viszonylag nagy költséget igé­nyel. A 2. pontban jelzett kapcsolások eddig alkalma­zott megoldásai azért hátrányosak, mert a transz­formátor vas limitálása esetén a billenési idő csak a kollektor tekercs menetszámaival változtatható, miközben az áramfelvétel is változik. A találmány szerinti áramkör egy olyan bloc­king kapcsolás, ahol az átbillenési időt a bázis­áram limitálásával lehet beállítani. Ezzel a megol­dással lényegében a kollektortekercsben tárolt energiát lehet szabályozni. Ez a megoldás teszi lehetővé, hogy a tranzisztoros sugárzásátlagmérő méréshatárváltását az impulzusformáló tranzisztor báziskörében lehet megoldani és; az impulzusfor­máló kör áramfelvétele független a méréshatár­tól. A találmány szerinti áramkör egy példaként ki­vitelezett kapcsolását a rajz tünteti fel. Az ábra szerinti kapcsolásban az —1— tranzisz­tor —3— transzformátorral egy olyan monostabil kört alkot a —2— ellenállás segítségével, mely­nek átbillenési idejét a —4, 5, 6— ellenállások határozzák meg. A —2— ellenállás úgy van meg­választva, hogy a kollektorkört csak annyira ter­heli, hogy az éppen, de üzembiztosan meggátolja a rendszer begerjedését. A —3— transzformátor bázistekercsét úgy kell kialakítani, hogy az a —7—• detektorról érkező jel felfutó élére nagy impedanciát képviseljen. Ebben az esetben igen kis bázisáram oik esetén az —1— tranzisztor ki­nyit és a —3— transzformátoron keresztül létre­jön a visszássá tolás a báziskörbe. A báziskörben folyó áramot meghatározza a transzformátor át­tételi viszonya, a telepfeszültség és a —4, 5, 6— ellenállások értéke. Mivel az áttételi viszony és a telepfeszültség adott, érthető, hogy az —1— tran­zisztoron csak akkora áram folyhat, amekkorát a bázisköri ellenállás meghatároz. Miután a báziskö­ri ellenállás hatására a kollektoráram már nem változik, a transzformátor vasban az időegységre

Next

/
Thumbnails
Contents