149223. lajstromszámú szabadalom • Eszköz és gépjármű gumiabroncsoküzemi előírásainak (deflexió, terhelés és légnyomás) ellenőrzésére
9 149.223 felülete van és ennek végén levő csúcs a gumiabroncs felfekvési felületének széléhez illeszthető, felső részién pedig az úgynevezett pánÍ!Sz;a,rv széléhez illeszthető függőleges él mentén a deflexiót mutató jelek vannak. Ez az eszköz nagyon olcsó, könnyen kezelhető, zsebben is elfér és mégis alkalmas a fentiekben említett és a gépjármű üzeme szempontjából oly fontos adatok mérésére vagy méréssel és számítással történő meghatározására. A rajzok a találmányt, példaképpen szemléltetik. Az 1. ábra a deflexiómérőt oldalnézetben, használati helyzetben mutatja, a 2. ábra pedig ugyanezt kisebb léptékben és a gumiabroncs vázlatos keresztmetszetével együtt szemlélteti. A rajz szerint a deflexió-mérő U alakú 1 lemez, amelyre a függőleges beállítás pontosabb biztosítására egyszerű 2 függő is szerelhető. Ellenőrzés^ hez (2. ábra) a deflexiómérőt sima talajon függőleges helyzetben az abroncs mellé állítjuk úgy, hogy alsó szára a talajon feküdjön és a 3 hegye a felfekvés közepén (a tengely függőlegesében) a futófelület széle alá illeszkedjék, felső széles 4 szárának homlok oldalán levő 5 skálája pedig a pánítszarv széléinek a talajhoz: legkiözeleiblbi pontja mellett legyen. Az abroncs előírásos üzemi feltételeinek biztosításához (1. feladat) az szükséges, hogy terheletlen gépkocsinál a pántszarv széle ne emelkedjen a skála felső F beosztása fölé, rakott gépkocsinál pedig ne süllyedjen az alsó A beosztás alá. Felmelegedett abroncs esetén (közvetlenül hosszabb út után) a pántszarv üres gépkocsinál néhány mmrel a felső F jelű beosztás felett lehet (terhelt gépkocsinál azonban nem). Az alsó A beosztás alatti helyzet semmilyen körülmények között nem engedhető meg. Ügyelni kell arra is, hogy a gépkocsi azonos (első illetve hátsó) tengelyén levő jobb és bal kerekének deflexiója egyforma legyen. Ha terheletlen gépkocsinál a (két kerék deflexiója ugyanazon a tengelyen egyformía volt — tehát a légnyomások egyenlők — akkor a terhelt gépkocsinál az eltérés a rakomány egyenetlen elhelyezését jelzi. Ikerkerekes gépkocsinál a két ikerabroncs azonos légnyomását felfújáskor ajánlatos légnyomásmérővel beállítani, az üzemközbeni eltérést azonban már a deflexiómérő is jelzi. Az előírásos légnyomás ellenőrzését (2. feladat) terheletlen gépkocsinál lehet végrehajtani. Ekkor a pántszarvnak az F beosztásnál kell lenni. A terhelés ellenőrzése úgy történik (3. feladat), hogy a deflexiót előzetesen beállított előírásos légnyomás mellett mérjük. Túlterhelés esetén a pántszarv az A beosztás alá esik, részterhelést pedig annak alapján lehet megállapítani, hogy a pántszarv az AF távolság hányadrészénél van. A deflexiómérő skálája ellátható mm beosztással, ekkor elvégezhetők vele közelítő pontossággal a deflexiómérő összes feladatai. A különféle méretű abroncsoknál az li távolságot szabványos pánt esetén és a deflexiómérő megfelelő méreteit a táblázat tartalmazza. Az la távolságot kísérletileg is meg lehet állapítani terheletlen gépkocsinál sima talajon, pontosan ellenőrzött előírásos légnyomás mellett. Az li és 12 távolságok új, ép futófelületű abroncsra vonatkozz na!k. Kopott futó esetéin a pántszarV a kopás mértékével a megfelelő beaszítás alatt legyein. A kopás mértékét a futómintázat csatornamélységének csökkenése mutatja, amelyet a deflexiómérő alsó szárán levő mm beosztással mérhetünk. Ha pl. a csatornamélység új abroncsnál 10 mm és az ellenőrzéskor 6 mm, akkor a pántszarv 4 mm-rel lehet a megfelelő beosztás alatt. Az ii és I2 távolságok megállapítása, illetve egy mért 1 értékhez tartozó terhelés, illetve légnyomás számítása az alábbiak figyelembevételével történik. A deflexió (f) megengedett értéke az előírt légnyomásra felfújt terheletlen gumiabroncs fél átmérőjének (—)és az álló terhelt gumiabroncs sü-2 garának (Rt) szabványban megadott értékei közötti különbséggel egyenlő, azaz fi= —-— R/ 1. 2 A terhelés (Q kg), légnyomlás (p kg/cm2 ) é.s a deflexió (f mm) között méghatározott matematikai összefüggés van, amely közelítőleg az alábbi: Q f fíi K _ 2. P ahol K a Q és p üzemi értékei mellett állandónak vehető az abroncsra jellemző tényező. Ha adott abroncsnál, tehát ismert K tényező mellett a fennmaradó három tényezőből kettő ismeretes, ez a harmadikat is meghatározza. Miután a pánt a kerékkel merev kapcsolatban van a gyakorlatban a deflexiót nem szükséges a kerék tengelyétől mérni, hanem elegendő a pántszarv és a felfekvési felület közötti távolság ellenőrzése. A pántszarv és a felfekvési felület közötti megengedhető legkisebb távolságot — ami a megengedett legnagyobb deflexiónak felel meg (deflexiómérőn Íj távolság) a következőképpen számíthatjuk: 2 3. azaz az állóhelyzetű terhelt gumiabroncs sugarának szabványban előírt éritékélből (RÍ) kivonjuk a Dsz pántszarv átmérőjének felét ( ) 2 Szabadalmi igénypontok: 1. Eszköz a gépjármű-gumiabroncsok üzemi előírása, főleg a deflexió mérésére, azzal jellemezve, hogy oly lemezből áll, melynek az úton vagy talajon felfekvő talpfelülete van és ennek végén levő csúcs a gumiabroncs felfekvési felületének széléhez illeszthető, használati helyzetben felső részén pedig a pántszarv széléhez illeszthető, függőleges él mentén a deflexiót mutató jelek vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti eszköz kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy U alakú olyképp,
