149206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos kisütőcsövekbe higany adagolására
Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.206. SZÁM 21. f. 82—87. OSZTÁLY — EE-786. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés elektromos kisütőcs övekbe higany adagolására Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Budapest Feltalálók: Bánki László mérnök, Schlachta György mérnök és Tolnai Ágoston technikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. július 21. A jelenleg, használatos szivattyú automatákon a higany adagolás nem tökéletes és a jelenleg használatban levő adagoló szerkezetek sok hátránnyal bírnak. Higanyadagolásra általaiban két módszer használatos: vagy minden, egyes leszívó fejhez különkülön adagoló szerkezet van adagoló higanytartállyal együtt, vagy pedig az egész szivattyúberendezésen egyetlen adagoló szerkezet van egyetlen adagoló higanytiartállyal. Azon adagolási módszer, ahol szivattyúiéi énként külön-külön adagolószerkezet van, a következő hátrányokkal bír: a) Higanyadagoló naponként ki kell banrtami, tisztítása, feltöltése sok munkával jár. b) Adagolók feltöltésénél elkerülhetetlen a higany elcsep pentose. c) A higany adag mennyiségét külön-külön adagolónként nehéz egyenletessé tenni. Az adagolás bizonytalanságát túladagolással kompenzálják, ami azzal a hátránnyal jár, hogy a nagy higanyadag a kisütőcső szállításánál ledörzsöli a bevonatot. d) Ezenkívül a higanyadagolók megmunkálása igen nagy pontosságot igényel, ebből kifolyólag kopás esetén az adagolás pontatlanná válik. Azon adagolási módszernél, ahol egyetlen adagoló szerkezet van, az adagolás függőleges irányban alulról felfelé történik, ami előnytelen és használata éppen ezért nem is terjedt el. E módszer szerint ugyanis a higanycsepp bevitele a szivattyú egyik állásába egy alulról a vákuumzáron (gumizáron) keresztül felfelé mozgó injekciós cső segítségével történik, ezért: e) Az injekciós cső bevezetése a fejben levő furaton át körülményes és kiviteli nehézségekkel jár. Eddig ezt csak úgy tudták megoldani, hogy vastagabb, kb. 6 mm 0-jű szívócsövet használtak, ennek lezárásához pedig egy lapító berendezést alkalmaztak, f) A többszörösen átadagolt higanycsepp menynyisége erősen változhat, könnyen szétszóródhat. g) Az adagoló szerkezet egy külön állást foglal el a szivattyún a csőbehelyezés és az első szivatytyúzás között, h) Az adagoló szerkezet miatt nem lehet a le nem szúrt (le nem zárt) csövet még egyszer átengedni a körön, minthogy az útban van. Erre pedig higanyhiányos lámpa esetén szükség volna. i) Az adagolócső fennakadása esetén komoly üzemzavar állhat elő. Találmányunk az utótob isimertetett adagolási módszer továbbfejlesztett módosítása. Az adagolást egyetlen adagolóval egy higanyadagolótartályból függőleges irányban felülről lefelé végezzük, az 1. ábrán feltüntetett, módon, Az ábra a találmányunk szerinti megoldás példakénti kivitelét tünteti fel. A találmányt a továbbiakban ezen ábra kapcsán magyarázzuk. A 13/a higanycsepp a 16 etetőszerkezet, ún, Jancsi középső furatába ejtve a 11 ház kúpos furatában helyezkedik el mindaddig, míg a kívánt helyen a 23 tekercsbe áramot juttatva az a 16 etető szerkezet felrántja és a higanycsepp útja szabaddá válva, az begurul a szívócsövön át a fénycsőbe. Hogy a tekercs vonzása a 16 etető szerkezetre érvényesüljön, a lágy acélból kimunkált házba antimágneses acélból készült 12 hüvelyt sajtolunk. A 13 higanyadagoló egy kúpos csapszerű szerkezed:, aminek forgóján kis félgömb alakú üreg van (süllyesztek), ami alapállásban vasedényben tárolt
