149202. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és anyagösszetétel felöntések, illetve öntecsfejek melegen tartására

2 149.202 tagok, hogy azok az intenzív felületi hőelvonást kellő mértékben gátolnák. Olyan munkadarabok, illetve idomok öntésénél, amelyeknél nincs számbavehető nyitott felület, a szemcsés anyaggal való beborítás nem alkalmazható eljárás. A találmány célja olyan eljárás és anyagösszetétel létesítése, amellyel mind nyitott felületű, mind az öntőformával teljesen körülfogott 'munkadaraboknál, illetve idomoknál biztosítani lehet azt, hogy az előre méghatározott, tetszés szerinti helyen a dermedési folyamatot a kívánságnak megfelelően késleltessük. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy megfelelő összetételű porított anyagból — kötőanyag vagy nedvesítőanyag hozzákeverésével — formálható masszát, készítünk, e masszát a felhasználási alaknak megfelelő formában alakítjuk, illetve sajtoljuk, majd az így nyert idomot az öntőforma készítésénél az öntőforma megfelelő helyére beépítjük, illetve öntecsnél felül a kokillába helyezzük és e forma anyagába kevert, kis melegvezeitőképességű, sőt gyengéin melegítő hatású anyaggal az öntött idom megfelelő részét huzamosabb időn keresztül -melegen tartjuk, és az intenzív hőelvonást ezen a helyen gátoljuk. Az eljáráshoz használt kis melegvezetőképességű anyag keverékének egy példaképpeni összetétele a következő: Fűrészpor 58,8% Melasz 17,6% Anyag 11,8% Kokszpor 11,8% A keverék alkotói száraz állapotra vonatkoztatott mennyiségek. A fűrészpor helyett tőzeget, a melasz helyett dexbrint is használhatunk. A melasz vagy dextrin sütési ihőfoíka k!b. 200 C°. A keverék lényeges jellemzője, hogy a fűrészpor vagy tőzeg mennyisége 50%-nál nagyobb. A száraz állapotú keveréket nedvesítjük olyan mértékben, hogy formálható masszát; kapjunk. A masszát formaszekrényekben vagy kézzel gyúróasztalon a kívánt alakú idomokká döngöljük. Ezután az idomokat szárítjuk, majd a kiszáradt és gyújtáskésleltető bevonattal ellátott idomokat a homokforniákban a megfelelő helyekre erősítjük be, vagy az acélműi kokillákra rakjuk. A megfelelő helyen elhelyezett szárított idom a folyékony anyag formába, illetve kokillába öntésekor fölmelegszik. A benne levő fűrészpor vagy tőzeg és kokszpor meggyullad és ezzel a védőidom meggátolja a vele érintkező vas, acél vagy fémanyag gyons lehűlését. A védőűdom porózus, úgyhogy az öntvényből felszabaduló gáznemű anyagokat könnyen átengedi és így az öntvény vagy öntecs belsejében jelentős hólyagképződés nem lép fel. Kötőanyagként fenolgyantás homok is alkalmazható. Ebben az esetben, a massza összetétele pl. a következő lehet: A kiadásért felel: a Közgazdaság 620109. Terv Nyomda, Budapes' Fűrészpor 50% Fenolgyantás homok 50% Ezt a masszát 300 C°-ra felmelegített acéllemez magiszekrényben idomokká alakítva a fenolgyanta sülési folyamaton megy át, és az idom megfelelő szilárdsággal hagyja el a formát. Az ily módon alakított idom nem szorul utólagos szárításra. A találmány szerinti, felöntések, illetve öntecsfejek melegen tartására szolgáló eljárás és eszköz előnyei a következők: Öntés közben nines szükség olyan műveletre, amely jelentős fizikai munkát kívánna, illetve veszélyes volna. A formába vagy kokillába beöntött folyékony anyagnak azt a részét, amelynek megdermedését késleltetni kívánjuk, előre meghatározott vastagságú és porozitású anyag veszi körül, tehát a dermedés folyamata megbízhatóan az előre meghatározott módon megy végbe. A felöntőfej és az üreg közötti kapcsolat megszakadásából származó hibához hasonló jelenség a találmány szerinti eljárásnál nem fordulhat elő. A találmány szerinti eljárás nemcsak nyitott felületű öntecseknél és öntvényeknél, hanem teljesen körülfogott idomok öntésénél is használható. Az önteni kívánt munkadarabnak nemcsak felső felületi részén tudjuk késleltetni a dermedési folyamatot, hanem pl. egy teljesen zárt üregben előállított öntvénynek bármelyik részén is. A példaként ismertetett keverékösszetételektől kismértékben eltérő összetételű, azonban hasonló módon alkalmazható és hasonló hatású keverékek is a találmány alapgondolatához tartoznak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás felöntések, illetve öntecsfajek melegen tartására, azzal jellemezve, hogy por alakú, éghető anyagoknak pl. agyaggal és kb. 200 C°-on sülő kötőanyagokkal való keverékét nedves állapotban formaszekrényekben vagy kézzel idomokká alakítjuk, az idomokat tömörré döngöljük, megszárítjuk, vagy éghető anyagoknak hőre keményedő kötőanyagaikkal való keverékét 300—350 C°-ra előmelegített foirmaszékirényben idomokká alakítjuk, majd az idomokat az öntéshez készítendő •homokformákba, illetve kaküláktoa beépítjük, a kokiMát vagy homokformát folyékony fém-, acél- vagy öntöttvasanyaggal teleöntjük, szükség esetén a felöntésnek a szabadlevegővel érintkező részét is védőid ómmal befedjük, így a folyékony fémtől többszáz Celsius fokra f elmei agedő védőidómmal -idomokkal érintkező még folyékony állapotban levő öntvény, illetve öntecs fémanyagának hűtését késleltetjük. 2. Anyagösszetétel az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítására azzal jellemezve, hogy a keverékben 50% vagy ennél nagyobb mennyiségű fűrészpor vagy tőzeg, továbbá kb. 200 C°-on sülő melasz vagy dextrin, illetőleg 300— 350 C°-on sülő fenolgyantás kötőanyag van. ;í és Jogi Könyvkiadó icazjraroia ; V., Balassi Bálint ulna 21-23.