149195. lajstromszámú szabadalom • Nehezen gyulladó, műanyagkeverék és eljárás előállításukra
Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •ÍDT ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.195. SZÁM 39. c. OSZTÁLY - BA—1470 ALAPSZÁM Nehezen gyulladó műanyagkeverékek és eljárás előllításukra Badische Anilin- und Soda-Fabrik A. G., Ludwigs hafen a/Rfa., (Német Szövetségi Köztársaság) Feltalálók: Dr. Mueller-Tamm Heinz vegyész, dr. Buchholz Karl vegyész, dr. Stastny Fritz vegyész, íudwigshafeni lakosok A bejelentés napja: 1960. augusztus 19. Német Szövetségi Köatársaságbeli elsőbbsége: 1959. augusztus 22. Ismeretes már, hogy a könnyen gyulladó műanyagok halogénvegyületek hozzáadása útján nehezen gyulladókká tehetők. A nehezen gyulladó műanyagkeverékeknek különösen a pórusos hőrelágyuló műanyagok, mint pl. a sztirolpolimerizátumokból készült hab-műanyagok előállítása terén van jelentőségük. Oly halogénvegyületekként, amelyek ismert módon alkalmasak műanyagok nehezen gyulladóvá tételére, pl. a nagymértékben klórozott, nem illékony szénhidrogén-vegyületek említhetők. Ezeket a vegyületeket előnyösen antimontrioxiddal együtt szokták alkalmazni. Hátrányuk e vegyületeknek, hogy a klórozott szénhidrogéneket viszonylag nagy mennyiségekben, rendszerint a műanyag tömegére számítva 15—20% mennyiségi arányban kell alkalmazni ahhoz, hogy kielégítő gyulladásgátló hatást érjünk el. Ez a hátrány különösen nagy súllyal jelentkezik a fentebb említett fontos területen, hab-műanyagoknak felfúvódóképes, szemcsézett, hőrelágyuló műanyagokból történő előállítása terén. A halogénvegyületek nagy mennyiségi arányban való jelenléte megnehezíti a szemcsézett .műanyag összehegetíését. Ezért azután az ilyen termékek gyakran gyenge mechanikai szilárdságú habiműanyag-testeke-t ad-Lmci<^ o a' i,,dl ii t mu a a ím ^1 1^ 3at Iv "• "{, "bion i < u1 i ' •Vo 111 s' J -i aikUii )tP i-< ' bl 1\ g n í , fftt > í k fk ü t * ?Ld v i ogy HI i i r ]1 c asr 1 z r])a1 11 omv =» u c( i i '- HP ]] li'r Vd UejH mneietcs i téti - L >I brómbután, a dibrómetilbeinzol vagy a dibrómpropanol említhető. Ezeket a vegyületeket általában a műanyag mennyiségére számítva 5—10% mennyiségi arányban szokták alkalmazni. A műanyagok nehezein gyulladóvá tételére előnyösen alkalmazható vegyületeknek elsősorban a. következő tulajdonságokkal kell rendelkezni: A vegyületnek nehezen illanónak és szagtalannak kell lennie és nem szabad a műanyagok mechanikai tulajdonságait hátrányosan befolyásolnia. Lehetőleg kis mennyiségben már jó hatást keil mutatnia. Nem szabad a korróziót elősegítenie; lehetőleg már a monomer vegyülethez legyen hozzáadható, a polimerizáció előtt, anélkül, hogy jelenléte zavaró hatással lenne a polimerizáció lefolyására. Azok a szerves hrórnvegyületek, amelyekről ismeretes, hogy hatásos gyulladásgátlószerek, úgyszólván sohasem rendelkeznek kielégítő mértékben a fentebb felsorolt tulajdonságok mindegyikével. Ezek a vegyületek jórészt illékonyak és így a velük kezelt műanyagok nehezen gyulladó volta bizonyos idő elteltével ismét megszűnik: részben kellemetlen szagúak is ezek az anyagok. Számos ismert brómvegyülct lágyítószerként hat a műanyagban. A felfúvódóképes, szemcsés, hőrelágvuió műanvacokbói készülő hah-műa"vqgok e'oii1 1 i > i ! t-i v in c TÍ J t tA n Ui ~lr>-> /hiti^ iin ho° ez.ek k nem \ 1 11 i - f l1 ' ' I i í 1 !„,Lf- D ' ( 1 LP 1 T I l v e 1 n t _, t _, , l x s 1 i n P í c) i \ i Ic+c1 pohmenza]P ' 1 1 J Lr- \ / T í ^ ],
