149170. lajstromszámú szabadalom • Mikrohullámú irány-csatoló

149.170 dalán mérhető elektromágneses jelek viszonyát; irányhatásnak nevezzük. A két csatolóréses iránycsatolót úgy is elké­szíthetjük, hogy az „a", illetve ,,b" jelű csatoló­réseknek egymástól való távolsága a fővonalban / 3/ -——és a mellékvonalban — -•-- . Az előbbihez 4 4 jiii i bJii \J IO^V cubcíj i/ CL^íhc \ liu. lin -v tit vtiuiiu.-í i ^s „ 1 cZ I j^a " Ü J 1 iP P i le d cl i oi it i. ^t jelei i 1 I JPIL \ Ű> L .ip JH r " , ,Ht! b^n 1 1 1 r ic > ._ JiJO-M 'ti 3/ 1 li -i J C *1 1 tt i C Ht,i C 111 ui g i 1 1 kü 1 , ^ Mill " stl f l|j ( LI 1 c 1 ! 1 c •> ^ i n f lit " J 1 11 < -, III' (l it I l ' i L ti r v ± r r- j( a lf 1 1 l 1 "1 , i kh a 1 -1 -r 1 \ l 1 ( \ ; / JL j t Li il t ü \ ' S j 1 ^ 1 * II t % ,W 1 \ -Ll / illl i r » i L i ml mii / t­e A? r i ÍS i 7 J IL It i 3 b o„,\ i olt e V c itt IÜL ii'h t pi on !•>/ il ÍJ o& T L iL^t el L1 t uj in Otn ( í LO! >-,' 1 TVP ik ne­vez/J1 L 1 r t v to- t i IV A o T51 iko i ír o I if i ')' ii i \ ( i i1 > i\il i v rg/n ni ^ 1 o -dr ti1 t -n it kv M )an -.'o L rfif i m<- -IJ •- lii^ujv Liinck m v gol 1 t-íi1 i ) "• > t i\ íii^i *> i t /„ i ten a < u )lo­s~a i i TI nti)^!1" lo- t^ m ile \on-ilak ho /­tcngflj i^ nrii inti ilJgts, mii \/ uaiij r-> üolo gyártását megnehezíti. Ezt a problémát a találmány szerinti irány­csatolónál úgy oldjuk meg, hogy a csotoló nyílá­sokat a fotápvonalként használt derégszögű négy­szög-keresztmetszetű csőtápvonal egyik szélesebbik oldalfalára helyezzük és egymástól való távolsá­guk vetületét a csőtápvonal hossztengelye mentén -----nek választjuk. A mellékvonalként használt koaxiális vonalban a csatoló nyílások egymástól való távolsága ----- /k és hogy a csatolószakasz hely­zete merőleges legyen, a fő- és mellékvonalra a derékszögű négyszög-keresztmetszetű csőtápvona­lon levő csatoló nyílások egymástól való távol-3 ságát szintén /;; j ra választjuk (2. ábra). Ebben az esetben a derékszögű négyszög-keresztmetszetű csőtápvonal hossztengelye és a koaxiális tápvonal hossztengelye-- nem lesz párhuzamos, hanem egy­mással <p szöget zárnak be (3. ábra). A derék­szögű négyszög-keresztmetszetű csőtápvonalon levő csatoló nyílások egymástól való távolságának vetülete a csőtápvonal hossztengelyére merőleges síkra viszont nem lehet nagyobb, mint a csőtáp­vonal szélesebbik oldalfal méretének 60%-a. Ezért f k-t kell csökkenteni úgy, hogy a koaxiális mel­lékvonalat a csatoló nyílások közötti részen vesz­teségmentes dielektrikummal (pl. trolitul) kitölt­jük. A találmány szerinti iránycsatoló perspektivi­kus nézete a 3. ábrán, a koaxiális tápvonal ten­gelye menti metszete (A—A) a 4. ábrán látható. A derékszögű négyszög-keresztmetszetű csőtáp­vonalat az 1, 2 keskeny és 3, 4 széles oldalfalak határolják. A derékszögű négyszög-keresztmetszetű csőtápvonalat és az 5 külső és 6 belső vezetőjű koaxiális tápvonalat a négyszög-keresztmetszetű és koaxiális tápvonalak hossztengelyére merőleges tengelyű, a 7 külső és 8 belső vezetőjű maxi­málisan — - - hosszúságú koaxiális tápvonalból ké-4 Bzi.VlI. esa.lolös-zakassza.1 kötjük össze. A csatoló­szakasz 8 'belső vezetője, nemi érintkezik féme­sen a koaxiális mellékvonal fi belső vezetőjével, hanem koaxiális mellékvonal felőli oldalon a 6 belső vezetőtől kb. 2 mm-re levő 9 tárcsában végződik, amíg a 8 belső vezető másik oldala kb. 3—4 iíim-t a- derékszögű négyszög-tápvonal belső terébe nyúlik be. A csatolószakasz 3 belső veze­tőjének központos kitárnaszíásáról a 10 trolitul kitámasztó gondoskodik. A koaxiális tápvonalhoz tartozó hullámhossz ( 7k) csökkentésére az 5 külső és 6 belső vezetőjű koaxiális tápvonalba a csatoló­szakaszok közötti részen a 11' trolitul csövet he­lyeztük be. A trolitul helyett más, kisveszteségű dielektrikumot is használhatunk, de az anyagot úgy kell megválasztani, hogy dielektromos állan­dója 2 és 3 értékek között legyen. A találmány szerinti iránycsatolőnál a csatolószakaszok egy­mástól való távolsága a derékszögű négyszög­keresztmetszetű csőtápvonalban negyedhullám­hossz (miután a derékszögű négyszög-kereszt­metszetű csőtápvonalban két pont távolsága alatt elektromos szempontból a tényleges távolságuk­nak a csőtápvonal hossztengelyére vett vetületét értjük) és a koaxiális tápvonalban háromnegyed hullámhossz. Az iránycsatoló elvi működésére vo­natkozó meggondolásaink alapján látható, hogy a találmány szerinti irányosatoló esetében, ha az elektromágneses jel a fővonal I oldalától a II jelű oldal felé halad, akkor a mellékvonalban átcsa­tolt jelet csak 'a III oldalon kapunk. Szabadalmi igénypont: Két csatolószaikaszos mikrohullámú iránycsatoló szerkezet, melynek egyik vonala derékszögű négyszög-keresztmetszetű csőtápvonal, a másik pedig koaxiális tápvonal, azzal jellemezve, hogy a derékszögű négyszög-keresztmetszetű . cső táp­vonal hossztengelye és a koaxiális tápvonal hossz­tengelye nem párhuzaimos egymással, továbbá a koaxiális tápvonalnak a osatolószakaszok közé eső része veszteségmentes dielektrikummal van ki­töltve. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 620105. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi B'áünt utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents