149169. lajstromszámú szabadalom • Ferrittel működő termosztát

Megjelent: 1962. március 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.169. SZÁM 42. q. 2. OSZTÁLY — TA—508. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Ferriítel működő termosztát Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Almássy György és dr. Tardos László né osztályvezetők, budapesti lakosok Ä bejelentés napja: 1959. augusztus 8. A termosztát annál jobb minőségű, minél kisebb mértékben ingadozik belsejében a beállított hő'mérséklet. A hőimérsékietváltozást egy hőfokérzékelő elem érzékeli és ez vezérli a hőfokszabályzó berendezést. A szabályzás annál pontosabb, minél érzékenyebb a hőfokérzékelő. Hőfokérzékelésre ibimetált, ellenálláshőmérőt, termisztort, kontakthőmérőt stb. használnak. A féimellenállás-hőmérőknél k'b. tízszer érzékenyebb a termisztor. A tenmisztor hőfoktényezőjénél pedig kb. tízszer nagyobb, a találmány tárgyát képező megoldásban alkalmazott íerrites tekercs induktivitásának hőfoktényezője. A ferritek mágneses permeabiiitásának változása a hőmérséklet függvényében az 1. ábrán látható. A mágneses permeabilitást a hőmérséklet függvényében ábrázoló görbe iránytangense a Curie pont alatt (kis hőmérsékleten) pozitív előjelű, a Curie pont közelében pedig negatív előjelű. Elvileg mindkét szakasz felhasználható hőfokszabályozásra, mégpedig a pozitív iránytangensu szakasz nagy hőmérséklet intervallumban alkalmazható, de érzékenysége kicsi, a negatív iránytangensű szakasz kisebb intervallumban alkalmazható, de nagyon érzékeny. Ha a ferritet tekerccsel vesszük körül, annak induktivitása a hőunérséklettől függ. Tehát valamely váltakozóáramú áramkörben képviselt impedanciája, amely a ferrit mágneses permeabilitásával arányos, ugyancsak a hő'mérséklet függvénye. Ezt a hatást lehet felhasználni hőfokgzaibályozásra. Az említett elvet felhasználó legegyszerűbb hőfokszabályozó elvi felépítése a 2. ábrán látható. Az 1 ferrit hőmérsékletérzékelő tekercse sorba van kötve a 2 relé tekercsével, amíg a ferrit hideg, nagy a mágneses permeabilitása, nagy a rajta levő tekercsnek az induktivitása, tehát csupán kis áram tud a 2 relé tekercsen átfolyni, amely nem tudja nyitni a 4 fűtőtest áramát megszakító 3 érintkezőt. Ha a ferrit felmelegszik, mágneses permeabilitása lecsökken, a rajta levő tekercs induktivitása lényegesen kisebb lesz és a 2 relétekercseken átfolyó megnövekedett áram a 3 érintkezőket nyitja és megszakítja a 4 fűtőtest áramát. Az említett elv felhasználásának egy másik változata látható a 3. ábrán. Az 1. hőmérséklet hatására változó perrneab'ilitásiú ferritmagon elhelyezett 5 tekercs a 6 kondenzátorral együtt egy elektronikus elemmel (csővel vagy tranzisztorral) működő oszcillátor rezgőköri vagy visszacsatoló tekercse. Ha az 1 ferritmag hőmérséklete kisebb mint Curie hőmérséklete, az 5 tekercsnek nagy az induktivitása és az oszcillátor rezeg. Ha az 1 ferritmag hőmérséklete nagyobb, mint a Curie hőmérséklete, a 6 tekercs induktivitása nagymértékben lecsökken és az oszcillátor működése megszűnik. Mivel az elektronikus elemek mindig beállíthatók olyan üzemi állapotba, hogy az osz-, cillátor rezgő és nem rezgő állapotban az elektronikus elemen átfolyó áram lényegesen más, ezen áramváltozás felhasználható a termosztát fűtését kapcsoló eleim (relé) működtetésére. Kisebb termosztátoknál az oszcillátor váltakozóáramú teljesítményével fűthető a készülék. Ennél a megoldásnál nincs külön szabályozó elemre szükség.. A termosztát szabályozása ez esetben mozgó érintkezők nélkül történik. Ez igen nagy előnyt jelent. A fűtés ki- és bekapcsolása, az oszcillátor működésének a megszűnése és megindulása révén jön létre. Mivel, nincs mozgó érintkező a körben.