149134. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő berendezéseknél alkalmazott vízelosztó-kamra választófala
Megjelent: 1962. március 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.134. SZÁM 14. c. OSZTÁLY — HE—336. ALAPSZÁM Hőcserélő berendezéseknél alkalmazott vízelosztó-kamra választófala dr. Heiler László egyetemi tanár, dr. Forgó László főmérnök, Bódás János gépészmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. május 15. Ismeretes ún. iégkondenzációe berendezések, amelyek az erőművek gőzturbináival kapcsolatban nyernek alkalmazást. Ezen berendezések úgy működnek, hogy ' a gőzturbinából kilépő gőzt egy keverőkondenzátorban lecsapatják s az így keletkező felmelegedett hűtővizet felületi hőceerégőben lehűtik, majd a lehűlt vizet újra a kondenzátorba vezetik. Az újabban alkalmazott nagyteljesítményű gőzturbinákkal kapcsolatban, a légkondenzációs berendezések hőcserélő felülete is igen nagyméretűvé válik. Ezt a nagyméretű hőcserélő felületet több kisebb részből, ún. hűtőelemekiből állítják össze. A hűtőelenieket célszerűen úgy rendezik el, hogy függőlegesen, kerülnek a szabad levegőn felállításra. A hűtendő vizet a hőcserélő alsó részén vezetik be s a lehűlt víz ugyancsak a hőcserélő alsó részén távozik. A hőcserélő berendezés' olyan rendszerű, hogy több párhuzamos, bordázott esősorból van készítve. A hűtővíz a hőcserélő alsó részén belépve, a párhuzamos esősorok egy részén, felfelé áramlik, majd a hőcserélő tetején visszafordulva, a párhuzamos csősorok másik részén lefelé áramlik. A hőcserélő berendezés alsó és felső részén a párhuzamos esősorok összefogására egy-egy vízkamrát'alkalmaznak. Tekintettel arra, hogy a párhuzamos esősorok egy részén a víz felfelé, más részéin lefelé áramlik, az alsó vízkamrában egy válaszfalat kell alkalmazni, melynek egyik oldalán a víz belép a hőcserélőbe, a másik oldalán pedig abból távozik. A légkondenzációs berendezéseknél alkalmazott hőcserélő vízkamrái korrózió elleni védelmi okokból legtöbbször alumíniumból készülnek. A vízkamrákat sajtolással állítják elő. A vízikaimra közepén alkalmazott válaszfal előállítása a vízkamra saj tolásával egyidejűleg nem történhet. Ezért a válaszfalat utólag, kell a vízkamrába behegeszteni. Az eljárás egyrészt az alumínium-i ,_ e 7*^ lef h i) i í i m " IL, i i ^ i. ^ i t t ei iái \ UK^ m i t 1 u t i u u ->al ru íxV i tora «• d n-n/i n tr \ le te 1 T i / Ti <?/ i ,nn p 11 b ji IS i s r > ii " t 3 jric i ide in ir v 1 ( i ulh a i Ih IP i 1 oi ozint eioi eg i 1 lm 1 hü a^r'-'jl li'i4SoV)lr ele c°' >11 ll IDJl 11 A D j ll+ 1 l 1 1 íVlO * ti rr ^ i T o -> i 1 I iii í til bt l 1 dl Ll1 " 1 H~"> "( / <-l DL1 7 1 IO b i i/l m ibi ^ ! i1 <'fi ma a 1 ! ii" n inlt.ni IÍIPH ick -i \ 'liiii' ii ^a i helj * f huKd"'* t) leni(.7j! l ""*" < ] K Mrvtl ^ \,.li l 1 i \i/l imi iho-7 l)/^i u\^ jr^i ^ , ] s^'iei ko bei >es k lelkez V ' íeb, 1 r>^ oecidi a találmány szerinti gumi loiimoszalag zar el. A tömítőszalag a válaszfalhoz van erősítve ß alakja olyan, hogy amennyiben az elválasztott terek között nyomáskülönbség lép fel, a nyomáskülönbség hátasára a tömítőszalag a válaszfal és a vízkamra közötti résre nyomódik. Ily módon az elválasztott terek közötti nyomáskülönbség növekedésével a tömítő hatás is növekszik. A gumi tömítőszalag olyan alakú, hogy a rés tömítését mindkét irányból ható nyomáskülönbség' esetében, biztosítja. Az ismertetett elvek szerinti vízkamra szerkezetet az 1. ábra tünteti fel. A 2., 3., 4., 5., 6. ábrákon a —3— válaszfal tömítését végző különböző alakú gumitömítések —5— metszeti képe látható. Az 1. ábrán láthatók a példaképpen —6— párhuzamos esősorral rendelkező hőcserélő 1 jelű csövei, továbbá a vízelosztást végző —-2— vízelosztó kamra. Az ábra szerint a víz a —9— csonkon lép be, majd a —7— baloldali vízkamrafélen keresztül bejut a hőcserélő baloldali három —1— esősorába. A víz a csöveken végighalad, majd a hő-
