149123. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elektromos túlárammegszakító kapcsoló
2 149.123 stb.). Ismert az egyenáramú gyorskapesolók áramkorlátozó hatása is, ezek azonban nagyságuk következtében a forgó áramkörök hárompólusú védelmére mér nem alkalmasak. Az A 22Ű03 VIH b/21c német találmányi bejelentés tárgya váltóáramhoz használható önműködő 'elektromos túiáram-megszakító, amelynél az érintkezőt felemelő elektrodinamikus erők hegesztő hatásával szembeni védelem céljából egy a főáram által gerjesztett mágnes van, ehhez érintkező zárószervek tartoznak, amelyek a mágnesnek megfelelően az elektrodinamikus leemelő áramerősség elérésekor vagy ennek elérése előtt működve a mozgó kapcsolóalkatrészeket' a végleges kikapcsolás! helyzet elérése előtt a bekapcsolási helyzetbe való visszamozgást megakadályozva, felemelt helyzetben zárják.. Ennél .tehát az érhukező fel tud emelkedni, azonban egy a rövidzárlati áram által 'gerjesztett és zárószervekkel ellátott mágneses szerkezet gondoskodik arról, hogy a felemelt, érintkező a következő nullá.ram helyzetnél ne tudjon ismét az eHenérintkezőhöz érni és azzal összehegedni. Ennek az elvnek megfelelően már léteznek teljesítménykapcsoló-sorozatok. Ennek az elrendezésnek azonban komoly hátránya, hogy azoknál a rövidzárlati áramoknál, amelyek az érintkező felemeléséhez szükséges jellemző értéket .még nem érték el, oly alacsony érintkezőerő-állapot lép fel, hogy bar nincs felemelkedés, 'azonban az érintkezési helyek meghibásodására vezető felizzással kell számolni. Még akkor is, ha az áram már elég nagy a felemelés elvégzéséhez, a felemelési 'magasság oly kicsi, hogy a zárószerv még nem tud bekapcsolódni. Ekkor az érintkezők biztosan összeheged,nek. A találmány célja olyan kapcsolószerkezet létesítése, amely minden pólusszámhoz, áramfajtához, névleges áramerősséghez és üzemi feszültséghez alkalmas és rövidzárlat esetén az érintkezőket még a teljes áramórték elérése előtt nyitja és ezáltal az áramkörbe iktatásával áramerősségkorlátozhatóan hat, továbbá az ismertetett szerkezetek hibáit kiküszöböli. Az 1. ábra a találmány szerinti önműködő elektromos túiáram-megszakító oldalnézeti vázlata. A 2. ábra a megszakító bekapcsolt és kikapcsolt helyzetének 'elvi vázlata. Az áram a helytálló érintkező 1 csatlakozódarabjától a tompaszögben meghajlított áramvezető 2 sínen és a hajlékony 3 szalagon keresztül a bekapcsolt állapotban az áramvezető 2 sínnel párhuzamosan és attól kis távolságban elhelyezett, végeiken csuklósan összekapcsolt könyökemelő 4 és 5 karokhoz folyik. A 4 és 5 karok a 7 és 8 késtámaszokhoz támaszkodnak, amely késtámaszok az előfeszített 9 és TO rugók hatása alatt állnak. Az 5 kar a hajlékony 11 szalag segítségével a helytálló 12 érintkezőhöz van kapcsolva. A mozgó 13 érintkező a 15 kapcsolóemelőre támaszkodó 14 érintkezőerő-rugó által a helytálló 12 érintkezőhöz van nyomva. A mozgó 13 érintkezőtől az áram a hajlékony 16 szalagon keresztül a 1? csatlakozódarabhoz folyik. A helytálló áramvezető 2 sín és a csuklóval összekapcsolt karok közötti áramvezető kapcsolat kialakulását a szigetélő 6 betét akadályozza meg. A szerkezet működése az 1. és 2. ábrákból ismerhető meg. Rövidzárlati áram fellépése esetén az áramvezető 2 sín és az ettől kis távolságra párhuzamos helyzetben levő 4 és 5 karok között ezeket egymástól ellökni igyekvő, erős dinamikus erők keletkeznek. Ez az erőhatás az árammal egyidejűleg lép fel, mert ennél a szerkezetnél az erőhatást létrehozó mágneses mező a levegőn keresztül halad és az árammal fázisban van, tehát nem olyan a jelenség, .mint amikor vasban alakul ki -a .mágneses mező, amely esetben a mágneses mező kialakulása az áramhoz képest időben bizonyos mértékben késik. Mivel a könyökös emelőként kialakított 4 és 5 karok csuklópontja nyugalmi állapotban csak kis távolságra vän a holtponti helyzettől, ezért a 2 vezetősín, valamint a 4 és 5 karok között csak kis taszítóerőre . van szükség ahhoz, hogy a csuklópánt a holtponti helyzeten átlendüljön. Ekkor a 9 és 10 rugók ereje szabaddá válik és ennek eredményeként a könyökemelő nagy lendülettel a mozgó 13 érintkezőnek ütődik és ezt a 14 rugó ellenében nyitja és ebben a nyitott, állapotban tartja, míg végül az egész kapcsoló az egyidejűleg bevezetett zárkiold ón keresztül véglegesen kinyílik. Az érintkezők nyitása ezen a módon rendkívül gyorsan következik be, úgyhogy a létrejövő ív következtében .már azelőtt áramkorlátozás lép fel, mielőtt a rövidzárlati áram teljes nagyságában kialakult volna. A 2. ábrán a szerkezet bekapcsolt és kikapcsolt állapotban van szemléltetve. E szerkezet döntő előnye abban . van, hogy nincs olyan áramtartomány, amelyben működése bizonytalan volna, továbbá ha az áramerősség elég nagy és a könyökemelős szerkezet működtetéséhez .megfelelő, akkor a kikapcsolás 'minden esetben ütésszerűen következik be, vagy ha ehhez az áram nem elegendő, akkor az érintkezőket a kikapcsoló szerkezet egyáltalán nem befolyásolja. További előny, hogy az érintkezőket nulláram esetén is nyitott állapotban tartó külön ; zárószervekre nincs szükség. Mivel a taszítást létrehozó mágneses mező csak levegőn keresztül halad, ezért a kioldás rendkívül gyorsan következik be. A találmány szerinti szerkezet elkészítéséhez szükséges költség aránylag csekély, úgyhogy ezeknek az elveknek alapján minden nehézség nélkül készíthetők többpólusú önműködő elektromos túiáram-megszakító konstrukciók, amely készülékek . nem nagyobbak, mint az eddigi építésű, hasonló áramerősséghez való kapcsolók. Ezeknek az elveknek megvalósításával az érintkező szorítóerőket is lényegesen kisebbre lehet választani, mint az eddig szokásos kapcsolóknál szükséges. Ez a körülmény kedvezően hat a készülék élettartamára, továbbá a bökapcsolóerőt szolgáltató berandézés méretezésére is. Egyszerű módon lehet a kioldó-áramerősség meghatározott értókét beállítani, amely áramerősségnél a könyökemelő az érintkező átcsapodását okozza, mégpedig a 9 és 10 rugók előfeszítésének változtatásával, vagy az áramvezető 2 sín és a 4, illetve 5 kar közötti távolság növelésével vagy csökkentésével. Az is lehetséges, hogy a
