149112. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nedvszívó építményrészek, különösen falazatok kiszárítására, ill. szárazon tartására

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#r xj-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.112. SZÁM 37. a. 7. OSZTÁLY — BI—132. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés nedvszívó építményrészek, különösen falazatok kiszárítására, ill. szárazon tartására Feltalálók: Biczók Imre, Lipcsey Miklós és Horváth Zoltán mérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1958. június 27. A találmány nedvszívó (kapilláris úton nedvesedő) épületrészeknél, különösen épületfalazatoknál a már felszívódott talajnedvesség eltávolítását és magának a felszívódásnak hatásos és állandó megakadályozását, így nedves épületek utólagos ikiszárítását, illetve új épületek nedvesség elleni szigetelését célozza. E feladatok megoldására eddig lényegileg három módszer volt ismeretes. Ezek: vízszintes, nedvességszigetelő réteg utólagos beépítése, szellőzéíses szárítás és végül a talajvíz szintjének süllyesztése szivárgók segtí»égével. Mindegyik módszernek súlyos hiányosságai vauinak, így a fekete, bitumenes szigetet] őréteg utólagos beépítése csak téglafalakban és csak boltozatot nem hordozó és nem pillérszerű falakban jvolt lehetséges, emellett az eljárás igen költséges és hosszadalmas is. A szellőzéses szárítás csak legfeljebb nyirkos falaknál végezhető, vizes falaknál e rendszer már nem hatásos. Végül a szivárgók alkalmazása igen szűk körre, lejtős hegyoldalakra szorítkozik és megbízhatatlan. Azt találtuk, hogy feszültségmentes térben nincs kapilláris vízmozgás. Ha tehát nedves faltestet vagy talajréteget egy szakaszon rövidzárral feszültségmentesítjük, úgy abban kapilláris vízmozgás nincsen. ! A nedvesség a talajvízből az épületfalakba kabilláris úton szívódik fel. Ha mármost a földszint padlóvonala alatt alkalmas rendszer beépítésével feszültségmentes teret hozunk létre, az alapfalakban a vízmozgás megszűnik. I Gyakorlati kivitelben valamely átnedvesedett falrész egyik pontját fémes vezető révén földeljük és ily módon a falban és a talajban rövidiárást hozunk létre, végeredményben az említett körzetben nyugalmi állapot lesz, tehát a földelt pont alatti falrészben sem fel-, sem lefelé irányuló vízmozgás nem keletkezhet. A földelt pont fölötti falrész ily módon elveszti vízutánpótlását, a fal méreteitől függően rövid idő alatt {általában 1—3 hónap alatt) kiszárad és azután is száraz marad. Talajszárítás az elekt.ro

ozmózis jelenségének felhasználásával már ismeretes. E célra mesterséges áramforrást kell igénybevenni, ami jelentékeny költséggel jár, felügyeletet igényel és üzemzavaroknak van kitéve. A mesterséges villamos erőtér hatására ebben az esetben a vízáramlás elektroozmótikus úton a kívánt irányba terelődik. Az új eljárás ettől élesen különbözik abban, hogy nem változtatjuk meg a vízáramlás irányát, hanem az elektroozmózistól eltérő hatással fizikai, vízzárat létesítünk és a fal szárítását a már benne levő nedvesség elpárolgására, nem pedig elszívására bízzuk. Ezt az teszi lehetővé, hogy a fal többé nem kap nedvességutánpótlást. Emellett a kívánt hatást mesterséges áramforrás nélkül érjük el. Az új eljárás gyakorlati kivitelénél a kiszárítandó, ill. védendő falazatnak általában nem egy,, hanem több pontját földeljük. E pontok rendszerint a talajjal párhuzamos közös síkban fekszenek és kölcsönös távolságukat kísérletileg, vagy kísérlettel ellenőrzött számítások útján határozzuk meg. A szóban forgó pontokban a falba, ennek gyakorlatilag teljes vastagságában, lyukakat fúrunk, a kapott lyukakba — bepréselt habarcscsal való kübélelésük után — egy-egy fémes vezetőt (pl. vasrudat) dugunk, a vezetőket mint elektródarudakat közös gyűjtővezeték útján egymással összekötjük és a gyűjtővezetéket a tapasztalat szerint szükséges számú helyen leföldeljük. A megsértett falrészeket a vezetékkel együtt újra vakolás útján elfedjük. A rajzok a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas berendezés kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra függélyes fal egy részének és környezetének függélyes metszete, a villamos vezetők szemléltetésével.