149103. lajstromszámú szabadalom • Hőmérő érzékelő szerve
Megjelent: 1962. március 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 10"^SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.103. SZÁM 42, i. 3—20. OSZTÁLY — VA—871. ALAPSZÁM Hőmérő érzékelő szerve Vaisala Oy cég, Helsinki-Töölő Feltaláló: Wilska Matti mérnök, Martinkyla, Vantan A bejelentés napja: 1960. március 4. Finnországi elsőbbsége: 1959. március 5. A találmány hőmérő érzékelő szervére vonatkozik, mely bimetall lemezből vagy-szalagból áll. A hőmérséklet változásával a hőmérő érzékelő szerveként használt lemez vagy szalag oly alakot igyekszik felvenni, mely nagyjában szteroid felület része, A bimetallnak az a törekvése, hogy homorú alakot vegyen fel, csökkenti hasznos mozgását, A majdnem egyenes bimetali-lemeznéi vagy -szalagnál kihajlási jelenség lép fel, ami tetemes mérési hibákat okoz. Hengerléssel nyújtott bímetall-lemezben is fellépnek belső feszültségek, melyeknek fokozatos csökkenésénél szintén fellépnek jelzési hibák. Már megkísérelték a hátrányok kiküszöbölését oly, aránylag keskeny biimetall-szalag alkalmazásával, melynek kezdeti görbületet adtak oly célbó, hogy elejét vegyék a fent említett kihajlási jelenségnek. Azonban különösen rádiószondákkal kapcsolatban aránylag vékony és széles, közel egyenes bimetall-szalagot kell használni, kis tehetetlenség, rezigésimenteisség és a jelzések linearitásának biztosítására. Ezért a jelzett hibák a fent említett módon nem voltak kiküszöbölhetők. A találmány célja oly hőmérő-érzékelő szerv létesítése, mely a fent említett hibáktól mentes. A találmány lényege az, hogy a hőmérő-érzékelő szervként működő bimetall-lemezen vagy szalagon legalább két, egymással párhuzamos, a szalag harántirányában vonuló hullám van, mely célszerűen szimmetrikus a bimetall-szalag harántirányú középvonalához képest. • A rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakjait szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti érzékelő szerv oldalnézete. A 2. ábra annak elölnézete. A 3. ábra a találmány szerinti érzékelő szervvel ellátott hőmérőn át vett metszet. A 4. ábra metszet a 3. ábra IV—IV vonala szerint, A hőmérő érzékelő szerve az 1 bimetall-szalagbői áll, melyen egymással párhuzamos, a szalag harántirányában vonuló hullámok vannak. E hullámok alakja különböző lehet, de elvben legjobbak a szalag középvonalára szimmetrikusan elrendezett hullámok, melyek célszerűen szinusz alakúak. Nern kell, hogy a bimetall-szalagon levő hullámok száma a rajzon feltüntetett hullámok számával egyező legyen. A hullámok száma legalább kettő, de előnyös, ha kettőnél több hullám van a .. szalagnak a mérésben tényleg résztvevő részében. A 3. ábra szerinti hőmérő-érzékelő szerveként működő bimetall-szalagot 2 tartók erősítik a csésze alakú 3 testhez, melyet központos 4 furat tör át (4. ábra). A bimetall-szalag közepéből 5 rúd indul ki, mely a 3 csésze központos 4 furatán megy át. Az 5 rúd alsó vége a 3 csészéibe erősített 6 rugóhoz, valamint a mérőkondenzátor mozgató 7 fegyverzetéhez van erősítve. 8 a kondenzátornak a fegyverzete álló. A 8 fegyverzet és az. aljzat között 9 dielektromos szerv van közbeiktatva. Fentiekből nyilvánvaló, hogy az érzékelő szervként működő bimetall-szalag harántirányban hullámos. Ebből következik, hogy a bimetall-szalag harántirányban ellenálló lesz úgy, hogy még a széles szalagok sem vesznek fel szteroid alakot, a szalag hőmérsékletváltozása folytán. A szalag csupán a hosszirányban szenved kihajlást. Ámbár a találmány szerinti hullámos bimetall-szalag gyakorlatilag egyenes, a szalag hosszában meg van a kihajlás leküzdéséhez szükséges görbülete, míg az eddig ismert, egyenes bimetall-szalagoknál, jeladási hibák lépnek fel. Megjegyzendő, hogy a kezdetben egyenes bimetall-szalagban fellépő, a
