149084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viszkózusan rugalmas polimérek fonására

\ 149.084 resztül. A kisajtolást furatonként 0,1 és 0,6 g/min közötti áramlási sebességgel végeztük. Olyan fo­nófúvókák alkalmazásával, amelyekben a furatok átmérője 0,8 mm és hossza szintén 0,8 mm volt, nem lehetett szálanként 50 den-nél kisebb fonal­finomsági számot elérni. Ezzel szemben olyan fo­nófúvókákkal, ' amelyekben a furatok átmérője 0,3 mm, hossza pedig 16 mm volt, a fonóoszlopban szálanként 23 den finomsági számú fonalat tud­tunk kapni. A fonalfinomsági szám viszonya 2,2, a vastagodási tényezők (1,6 ill. 1,1) négyzetei re­ciprokénak viszonya pedig 2,1, a fentebb kifejtett elmélettel összhangban. A hosszú fonófúvókákkal kapott, szálanként 23 den finomságú fonalat azután melegen nyújtottuk, ily módon szálanként 6 den finomsági számú, 4, g/den szakítószilárdságú és 17% szakadási nyúlású fonalat kaptunk. 8. példa: „0i , .,,. _^ indexű, nagynyomású eljárás­sal előállított polietilént 210 C° hőmérsékleten sajtoltunk ki, furatonként 0,1 és 0.9 g/min közöt­ti áramlási sebességgel, egy 30 furatú fonófúvókán keresztül. A fenti áramlási sebesség-tartományban olyan fonófúvókákkal, amelyekben a furatok átmérője 0,8 mm és hossza szintén 0,8 mm volt, szálanként 120 den-nél nagyobb finomsági számú fonalakat kaptunk. Az átlagos vastagodás (y) 1,8 volt. Ha ugyanilyen áramlási sebességek mellett olyan fo­nófúvókákat alkalmaztunk, amelyekben a furatok átmérője 0,8 mm, hossza pedig 16 mm volt, szá­lanként 65 den finomsági számot tudtunk elérni. Az átlagos vastagodás (y) ebben az esetben 1,3 volt. A fonalfinomsági számok viszonya' így 1,85, a megvastagodási tényezők négyzete reciprokénak viszonya pedig 1,9 volt. A kísérletileg kapott értékek tehát ebben az esetben is megegyeztek a fentebb említett elmé­let szerinti értékekkel. Emellett a kapott fonal szakítószilárdsága 0,86 g/den, szakadási i nyúlása pedig 86% volt, 9. példa: / Egy 0,986 határ viszkozitású (toluolban 25 C° hőmérsékleten .meghatározva) polisztirolt 250 C° hőmérsékleten sajtoltunk ki egy 30 furatú fonó­fúvókán keresztül, furatonként 0,1 és 0,9 g/min közötti áramlási sebességgel. Ebben az áramlási . sebesség-tartományban olyan fonófúvókák alkal­mazása esetén, amelyekben a furatok átmérője 0,8 mm, hossza pedig szintén 0,8 mm volt, a leg­kisebb elérhető fonalfinomsági szám szálanként 14 den volt. Olyan fonófúvókák alkalmazása ese­tén, amelyekben a furatok átmérője 0,8 mm, hosz­sza pedig 16 mm volt, ugyanilyen áramlási sebes­ségi határok között szálanként 8 den finomságú fonalat kaptunk. A rövid fonófúvókák alkalmazása / esetén a nyújtás mértéke az 1,75 faktorral kisebb, mint a hosszú furatú fonófúvókák esetében. A vastagodás (y) a 16 mm hosszú furatú fonófúvóka esetén 1,23, a 0,8 mm hosszú furatú fonófúvóka esetén pedig 1,6. A vastagodások négyzetei reciprokának viszo­nya az elmélettel egyezően 1,7. A megfont fona­lat 1 : 2 arányban melegen nyújtottuk, az ily mó­don kapott fonal szálankénti finomsági száma 4 den, szakítószilárdsága 4 g/den, szakadási nyúlása pedig 15% volt. 10. példa: Egy 3 határviszkozitású és 94% izotaktikus részt tartalmazó polipropilént 270 C° hőmérsékleten sajtoltunk ki egy elemiszál-extrúderből, 1,5 mm átmérőjű furatokon keresztül, 3 g/min áramlási sebességgel. ^ A kisajtolt szálat azután folyadékfürdőben hir­telen lehűtöttük. Azokban az esetekben, amikor a fonófúvóka furatának hossza a furat átmérőjé­vel egyező, tehát 1,5 mm volt, a kisajtolt szál az oszlopban való nyújtás folyamán meghatározott frekvenciával rezegni látszott és a felcsévélt fonal periódusos szabálytalanságokat mutatott. Amikor ezt a fonófúvókát egy olyannal cserél­tük fel, amelyben a furatok átmérője 1,5 mm, hossza pedig 15 mm volt, akkor a kisajtolt szál nem mutatott rezgő mozgást és az egyes elemi szálak egyenletesek voltak. 11. példa: Egy 1,72 határviszkozitású és 94% izotaktikus részt tartalmazó polipropilént sajtoltunk ki, fura­tonként 0,6 g/min áramlási sebességgel; miután megállapítottuk, hogy a kisaj tolást 220 C° hőmér­sékleten kell végezni és meghatároztuk ezen a hőmérsékleten a kritikus áramlási sebességi gra­dienst (kb. 900 sec), a kisaj tolást olyan fonófú­vókákon keresztül végeztük, amelyekben a fura­tok átmérője 0,5 mm, hossza pedig 5 mm volt; ily módon 10 den finomságú és 1,54 határviszko­zitású szálat kaptunk. Ezt a szálat 1 : 5 arányban nyújtottuk, ami által 2 den finomságú, 4,5 g/den szakítószilárdságú és 17% szakadási nyúlású szá­lat állítottunk elő. Kisebb átmérőjű fonófúvókák­kal ugyanilyen áramlási sebességi és hőmérsékle­ti feltételek mellett spirális-szerű alakban kisaj­tolódó szálhoz jutottunk, amelynek az oszlopban való nyújtása nem volt lehetséges. Szabadalmi igénypontok: 1. Fonóeljárás szívós-rugalmas polimerek, kü­lönösen olefinpolimérek fonására, melyek nem­newtoni jellegű folyadékokat alkotnak, a' megol­vadt anyagnak fonófúvókákból való kisajtolása és ezt követően oszlopban történő nyújtása útján, melyre jellemző, hogy olyan fomófúvókákat alkal­mazunk, melyek furatai 0,5 mm-nél nagyobb, elő­nyösen 0,7 és 1 mm közötti átmérőjűek és ten­gelyiirányi hosszúságú < .akfcera, hogy a furat hossz/ átmérő-viszonya nagyobb mint 1. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, amelyre jellemző, hogy az olyan polimereket, amelyek olvadt állapotban vagy oldat alakjában, önmagukban vagy egymással keverten viszkózusán rugalmas folyadékokként viselkednek és . rugal­mas komponensük igen nagy, úgy, hogy ennek folytán a newtoni folyadékoktól eltérő viselkedést

Next

/
Thumbnails
Contents