149065. lajstromszámú szabadalom • Perdületvisszanyerő és anyagelosztó szerkezet centrifugális légszérekhez

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •íT XJ­SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.065. SZÁM 50. d. OSZTÁLY — HO—634. ALAPSZÁM SZOLGALATI' TALÁLMÁNY Perdületvisszanyerő és anyagelosztó szerkezet centrifugális légszérekhez Hőíeehnikai Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Dr. Koncz István oki. gépészmérnök. Boross László oki. gépészmérnök, mindketten Budapest A bejelentés napja: 1960. március 9. Az ipar számos területén pl. szénpor tüzelésű kazánok őrlőmalmai után használatosak centri­fugális légosztályozó berendezések (pl. a Raymond­féle légszér), 'melyekben forgó gázáramlás jön létre. A kész őrleményt elszállító gáz a 'beren­dezés és egyben a gázáramlás forgásának ten­gelyében elhelyezett esőben távozik, E cső elején áll elő az egész berendezésben legnagyobb tan­genciális sebességösszetevő és a gáz erőteljes forgó mozgása a esővezeték tengelye körül, ha csillapítva is, de a csővezeték távolabbi részei­ben is tapasztalható. Ez a perdüietes gázáramlás több szempontból hátrányos: 1. A nagy forgási sebesség előállítása jelentős energiafelhasználással (a gáz nyomásé'-'Orgiájának rovására) történt és ez az energia veszendőbe megy. 2. A forgó gázáram megnöveli a csősúrlódás­ból származó nyomásveszteséget a perdület nél­küli áramláshoz képest. 3. Gyakran szükséges a malomból távozó por­tartalmú gáz elosztása több szénporégőhöz. Á per­düietes gázáramlásnál igen '• változó a gáz sebes­sége és portartalma, a csőkeresztmetszet külön­böző pontjain, az elágazás után az egyes vezeté­kekben a gáz és szénpor egyenlőtlenül oszlik el és ez tüzeléstechnikai nehézséget okoz. Amennyiben egy 'malom két, vagy több szén­porégőt lát el őrleménnyel, és a legszebből ki­lépő portartalmú gáz vezetékének elágazta tása szükséges, ezen csőelágazás után valamennyire egyenletes gáz és szénpor eloszlást csak az el­ágazás síkjára, valamint az erre merőleges síkra vonatkozólag szimmetrikus áramlás esetén lehet várni. Ezt a szimmetriát a gáz forgása eleve meg­hiúsítja. A találmány szerinti megoldás (1—2. ábra) egyik jellegzetessége a gáz forgástengelyére vo­natkoztatott szimmetrikus szerkezet, mely elren­dezéssel az egyes égőket tápláló vezetékekbe gya­korlatilag azonos gáz és pormennyiség kerül. E megoldásnál nem akadályozza a szénpor egyen­letes eloszlását, hogy a szénpor főleg a kerületi részekre sodródott ki. A berendezés másik jellegzetessége az, hogy a gáz forgó mozgását megszüntetjük. Az 1. és 2. ábrák a találmány szerinti beren­dezés példák éppeni kiviteli alakját szemléltetik hossz- és keresztmetszetben, melynél a poros gáz elvezetése két, a 'gázszétválasztás síkjába eső irá­nyú gyűjtővezetékkel történik. A 3. és 4. ábrák újabb példaképpeni kiviteli mutatnak be, melynél a poros gáz elvezetése kél, a gáz szétválasztás síkjához képest szög alatt el­helyezett gyűjtővezetékkel történik. Az első lépésben a tangenciális sebességet le­csökkentjük azáltal, hogy az 1 eső átmérőjét nö­veljük és egy 2 bővülő belső maggal a gáz moz­gását a forgástengelytől távolabb tereljük. Az áramlástani perdület tétel értelmében a gáz ke­rületi sebességkomponense ekkor csökken és a sebességenergia változása kísérletek szerint jó hatásfokkal a gáz nyomásenergiájának megfelelő• mértékű növekedését okozza. A gáz forgásának gyakorlatilag teljes megszüntetése lehetséges a 3 gyűjtővezeték, vagy gyűjtővezetékek segítségé­vel, mely vagy, melyek érintőlegesen csatlakoz­nak a berendezés kibővített részéhez a gáz for­gásának megfelelő értelemben a gáz lehetőség szerint iránytöré-smentes elvesztését biztosítva. A 2, ábra szerinti megoldás további energiavissza­nyerés céljából a 3 gyűjtővezetékeknél „csigaház" szerű spirális vonalú kiképzést alkalmaz.

Next

/
Thumbnails
Contents