149052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés paprika készítésére

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 "ÍJSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.052. SZÄM 53. k. 50. c. OSZTÁLY — FA—413. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés paprika kikészítésére Feltalálók: Polák Zoltán vállalati igazgató, Farkas János vegyész, Szeged A bejelentés napja: 1959. július 8. A fűszerpaprikagyártás legmunkaigónyesebb folyamata a csípős fűszerpaprika hasítása, illetve a csípős capsaicin tartalmú énbordáknak az eltávolítása. Eddig ezt a műveletet kézzel végezték úgy, hogy a hasított fél paprikából külön-külön vágták ki az erezetet. Ez igen lassú, sok munkaidőt és igen nagy körültekintést igénylő munka. Történtek ugyan kísérletek a munkafolyamat gépi úton történő megoldására, de ezek nem vezettek eredményre. A találmány szerinti eljárás lényeges előnye, hogy a paprika hüvelyek a capsaicin elkenődése nélkül kerülnek feltárásra. A találmány szerint . ezt úgy érjük el, hogy az 50—60%, illetve ennél alacsonyabb víztartalmú hüvelyeket az ismert megoldástól eltérően szeges lépővel tárjuk fel. Az így feltárt hüvelyeket ismert szárítóberendezésben 4—5% víztartalomig szárítjuk, a száradt hüvelyeket hengeres törőhenger között vezetjük keresztül, majd rázószitán kezeljük, közben légárammal portalanítjuk, ezt követően dörzs-hengerpár között vezetjük át. A szárított paprika erezetének capsaiciintartalma már nem kenődik, így a törő a 18—22% rosttartalmú perikárpiumot nagyobb darabokra töri, mint a 7—8% rosttartalmú érbordát, amely a törés következtében a perikárpiumnái apróbb részekre törik. Ez teszi lehetővé azt, hogy a nagyobb perikárpium részek az apróbb csípős capsaicint tartalmazó érborda 'részektől rázórostán szétválaszthatok. A szétválasztás után a perikárpiumot dörzsölő hengerpárra visszük, ahol a perikárpiumon levő értalpak egymáson csúszva érdes felületük révén porrá válnak. A dörzs hatás következtében a dörzshenger az esetleg átkerült éribondákat is porrá töri. A dörzshengerről osúzdán keresztül egy ismert vertikális kefére folyik a polikárpium, majd innen a polírozó dobba. A vertikális kefében portalanítás és hasítás, a polírozó dobban pedig az értalp eltávolítása történik. A dörzshengernél és a polírozó dobban keletkezett érport és egyéb szennyeződést ismert módon ventillátorral távolítjuk el, s így a perikárpiumot teljesen pormentesítjük. A találmány előnye, hogy az eddigi kizárólag kézzel történő hasítási munkát gépesíti, a minőség megtartása mellett. A termelékenység emelkedés százszoros. A találmány szerinti berendezés nagy kapacitása lehetővé teszi a csípős fűszerpaprika gyors, romlás nélküli feldolgozását, s így minőséget javít. A berendezés a nyersáru puhítása és visszanedvesítése nélkül is teljesértékűen használható a 20—40% nedvességtartalmú paprikahüvely felhasználásánál is. A szeges tépő az eddig ismeri szeletelőgépekkel szemben előnyösebben alkalmazható, mert üzembiztosabb, s a hüvelyeik feltárását a esuma egészbenhagyásával végzi, így a szárítás utáni csumakiválasztást lehetővé teszi. A találmány szerinti berendezésnek központosán elrendezett zsúró szervekkel ellátott tépőszerkezete, egymással szembenforgó törő hengerpárja, rugalmasan felfüggesztett rázórostái és egymással szembenforgó dörzsölő hengerpárjai vannak.. A törő és dÖTZsölő hengerek felülete kemény gumi, vagy ehhez hasonló fizikai tulajdonságú anyaggal vannak bevonva. Jellemzi (továbbá még a találmány szerinti, berendezést az, hogy a dörzsölő hengerpár után forgódobos polírozó dobja, ehhez, valamint a kefélő szervhez (szerveikhez) esetleg a rázószitához csatlakozó porelszívó kürtője van, amelyekhez szívóventillátor '(ventillátorok) csővezetékei tartoznak. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezést a rajz szemlélteti vázlatosan, az 1. ábra folyamatábra, a 2. ábra a polírozó dob keresztmetszete oldalnézetben, a 3. ábra a szeges tépő keresztmetszete oldalnézetben. Az 1. ábrán az anyag továbbítása az 1 felvonón történik, ahonnan az anyag a 2 garaton keresztül