149048. lajstromszámú szabadalom • Széles frekvenciasávú modulált vagy modulálatlan váltakozófeszültség mérésére szolgáló áramkör, különösen igen széles sávban modulált, széles frekvenciasávban változtatható vivőfrekvenciás feszültség galvanikus középértékének mérésére

149.048 Fig. 1 jelű ábrán mutatjuk be, — egyben egyik lehető kiviteli alakként is. Az elrendezés két részből áll: a soros kapcsolást jelentő előtét-egységből és a reá csatlakozó két­oldalas egyenirányítóból. A mérendő nagyfrekvenciás feszültséget az (Rí) ellenállás és a szükség szerinti (Z) impedancia so­ros kapcsolására adjuk; a (Z) impedancia jellegét a mérőelremdezés frekvencia függvényében előírt érzékenységének (frekvenciamenet) megfelelően alakítjuk ki, így széles határok közötti egyenletes érzékenység céljából esetleg nagyfrekvenciákon a diódákban mutatkozó érzékenység-csökkenés kompenzálására (R), (C), illetve (L) tagok alkal­mazásával. A kétoldalas egyenirányító magábanvéve is­mert elrendezésű és az ellentétes sarkítású (D;) és (D2) diódákból és az (M) mutatósműszerből áll, — kiegészítve és módosítva a (Ci), (C2) és (C3) kondenzátorokkal oly módon, hogy egy-egy dióda és egy-egy kondenzátor soros kapcsolását a har­madik kondenzátorral párhuzamosan kötött (M) mutatósműszer hidalja át; a diódák és kondenzá­torok kapcsolata híd-elrendezés jellegű. Ezek szerint az elrendezésnek az impedancia­előtétre csatlakozó része egy alapjaiban isimert olyan kétoldalú egyenirányító módosítása, ame­lyet a (Ci)—(C2)—{C3) elemek egészítenek ki; az elrendezés találmány szerinti működésének az a lényeges műszaki előfeltétele, hogy az (M) muta­tósműszert is .magábanfoglaló egyenirányító-egy­ség ellenállása a működési frekvenciáikon lényege­sen kisebb legyen, mint az előtétkomplexum el­lenállása. A fentiekben körülírt — előtét- és egyenirá­nyítóegységekből álló — elrendezés működése ab­ban foglalható össze, hogy az egymással sorbakö­tött előtét- és egyenirányító-egységeken az előtét által meghatározott áram folyik keresztül; az elő­tét — esetleg alkalmazott — (Z) tagja frekvencia­függő és a frekvenciamenet esetleg szükséges kor­rekciójára szolgál; az (Rí) tag tiszta ohmos. Az előtét csak lineáris elemeket tartalmaz és a mű­ködési frekvenciákon mért impedanciája jóval na­gyobb az egyenirányító-egység impedanciájánál. Az egyenirányító-egység diódáinak határfrekven­ciája szükségképpen magasabb, mint az elrende­zéssel mérni kívánt legmagasabb működési frek­vencia; magas frekvenciák átvitele érd ekében igen előnyösen alkalmazhatók szilícium (Si) dió­dák, amelyek magas határfrekvenciája széles mé­réstartományt biztosít. A találmány szerinti fenti elrendezés bármily vivőfrekvencia és bármilyen modulálófrekvencia esetén, a modulációimennyiségtői függetlenül csak a galvanikus középértéket, átlagot méri, ami kizá­rólag a vivőfrekvenciás amplitúdó függvénye; a körben folyó és a diódákkal egyenirányított ára­mok mindig arányosak a mérendő feszültség pil­lanatnyi értékével és időbeli átlaguk adja a mu­tatóműszer kitérését. Az elrendezés a mérendő körre állandó és ohmos terhelést jelent, így sem vivőfrekvenciás-, sem modulációs torzítást nem okoz, ugyanakkor —• a dióda-karakterisztikától nagyjában függetlenül — közel lineáris skálát biz­tosít. Az elrendezés frekvenciamenete az előtét­egység (Z) tagjának kellő megválasztásával, illet­ve összetételével még a határfrekvencia közelé­ben is korrigálható. A találmány szerinti megoldás másik lehető ki­viteli alakját a Fig. 2 jelű ábrán mutatjuk be. E megoldás szerint — az egységek azonos kapcso­lata mellett — az egyenirányító-egység összeállí­tása annyiban módosul, hogy az (Rí) és —• esat­leg — (Z) elemekből álló előtétegység kimenetén jelentkező nagyfrekvenciás feszültségre ellentétes sarkítással csatlakozó (Di) és (D2) diódákkal soros (C2) és (C3) kondenzátorokkal párhuzamosain az (Rö) 'belső-ellenállású (iM) miUitatóisiműszeír és az (R2) ellenállás párhuzamos kapcsolása foglal he­lyet, ami mellett a (Di)-^(C2), illetve (D 2 )^C 3 ) elemek közös pontját a. (Ci) kondenzátor köti ösz­sze. Az ily elrendezés működése elvben azonos a Fig. 1 jelű ábrán bemutatott elrendezés működé­sével; az (R2) ellenállás értéke célszerűen azonos az (M) mutatósiműszer alkalmasan alacsony (R&) belső-ellenállásával. A találmány szerinti mérőelrendezés természe­tesen előnyösen alkalmazható — bármelyik kivi­teli alakja szerint — széles frekvenciasávú modu­lálatlan váltakozófeszültség 'mérésére is, — így tehát előnyösen felhasználható szélessávú csővolt­mérőkben. Szabadalmi igénypontok: 1. Széles frekvenciasávú modulált vagy modulá­latlan váltakozófeszültség mérésére szolgáló áram­kör, különösen igen széles sáviban imodulált, széles frekvenciasávban változtatható vivőfrekvenciás feszültség galvanikus középértékének méréséire, — jellemezve tiszta ohmos tagot is tartalmazó line­áris impedancia-sor vagy egy ohmos impedancia és egy olyan egyenirányító-rész soros kapcsolásá­val, amely utóbbi két ellentétes sarkítású diódá­ból, valamint azokkal híd-elrendezéslbe kapcsolt kon­denzátorokból áll, amely híd-elrendezés átlójában kondenzátorral áthidalt egyenáramú műszer ikerül j alkalmazásra, ami mellett a lineáris impedancia- j sor vagy tag impedanciája többszöröse a műkő- i dési frekvenciákon az egyenirányítórész impedan- \ ciájának. ,< 2. Az 1. igénypont szerinti imérőelrendezés kivi- 7, teli alakja, — azzal jellemezve, hogy .az egyemára- , mú műszer és egy annak belső-ellenállásával ará- ' nyos ohmos ellenállás az egyenirányító-rész egy­egy diódájával soros elrendezésben kerül alkalma-; zásra. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti imérőelrende­zés kiviteli alakja, — jellemezve az e;gyenirányító-j; részben szilicium-diódák alkalmazásával. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 615882. Terv Nyomda, Budapest. V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents