149042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és izzítókemence fémek, illetve acél izzítására

2 149.042 áramló égőgáz-levegő keverék a 12 nyilakkal szemléltetett körforgást végzi. Tehát a 10 lyukakon benyomott égőgáz-levegő keverékből keletkezett redukáló gáz a kemence 2 fenekére helyezett 13 munkadarab körül és fölött körforgást végez. Ezzel megakadályozza, hogy oxigén vagy oxigéndús gáz jusson az izzítani kívánt 13 munkadarab felületéhez és azon oxidálódást okozzon. A 11 lyukakon keresztül az 1 izzító térbe nyomott égőgáz-levegő keverékben az elégetendő ossz gázmennyiség 25%-a, és az elégéshez felhasznált ossz levegőmennyiség 75%-a van. Ezt a 11 lyukakon benyomva az 1 izzítótér fölső részében ismét forgó gázáramlás keletkezik. Az izzító tér fölső részében mar elegendő levegő van ahhoz, hogy az alsó részben el nem égett égőgázmennyiség is tökéletesen elégjen. Az 1 izzító tér alsó irészén keletkezett redukáló gáz felemelkedve az izzító tér levegődús felső részébe jut, részben, mert az alsó részbe állandóan újabb levegő-égőgáz mennyiséget nyomva ez a már benne levő égéstermékeket fölfelé nyomja, részben mert az izzító térből az égéstermékeiket a 4 boltozat 6 csatornáin keresztül szívjuk el. A két különböző (redukáló ül. oxidáló) hatású forgó gázréteg egymással olyan értelemben nem keveredik, hogy a fölső gázrétegből oxidáló levegő jussom az izzítani kívánt 13 munkadarab felületéhez. A gázrétegek stabilitását ilyen szempontból a forgó mozgás is elősegíti. Az 1 égőtérben keletkezett gázok ill. égéstermékek a 6 csatornákon keresztül a 4 sugárzó boltozat és a 7 főboltozat közötti térbe jutnak, majd innen a 9 rekuperátor csatornáin keresztül a szabadba. A 6 csatornákon keresztül áramolva melegtartalmuk nagy részét leadják a 4 sugárzó boltozatnak, ezért a 4 sugárzó boltozat gondoskodik az 1 izzító tér megfelelő hőfokra melegítéséről. A 10 lyukakon beáramlott gáz elégetésénél körülbelül olyan hőmérsékletet nyerünk, amely megfelel az izzítani kívánt tárgy legnagyobb hőmérsékletének. A hőmérséklet további növelését a 4 sugárzóboltozat végzi. A 9 rekuperátoron keresztüláramló égéstermékek a rekuperátor csőrendszeirében átáramló levegő — főként a 10 lyukakon beáramoltatott levegő — előmelegítésére szolgál. Az egymás fölött különböző síkokban elhelyezett lyukakon beáramoltatott égőgáz és levegő arányát az izzítás követelményeinek, az izzítani kívánt tárgy anyagi és imérettulajdonságainak megfelelően könnyen be lehet állítani. A találmány szerinti izzítási eljárás és izzító kemence előnyei a következők: A kemence egyszerű szerkezetű és könnyen megépíthető. Az égőgáz teljes mennyisége közvetlenül az izzító térben ég el, ezért a kemence hatásfoka sokkal jobb az eddig ismert, hasonló célokra szolgáló kemencék hatásfokánál. Az izzítani kívánt munkadarab az izzítás egész időtaría-1 <\ kiadásért felel:-a Közgazdái ma alatt redukáló gáztérben van. A redukáló gáztér és az oxidáló gáztér összetétele egyszerű eszközökkel könnyen változtatható, ezért az izzítókemence alkalmazkodó képessége a változó izzítási feltételekhez minden igényt kielégítően jó. A találmány nincs a példaképpen ismertetett kemenceikivitel részleteihez kötve. Ezeket hasonló működésű és hatású, azonban 'más kialakítású részletekkel helyettesítve a találmány védelmi köre nem változik meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fémek illetve acél izzí fására azzal jellemezve, hogy az izzító térbe (1) az izzítani kívánt tárgy (13) fölé az égőgáz és a levegő égőgázdús keverékét nyomjuk, amelyet elégetve redukáló gázréteget hozunk létre az izzítani kívánt tárgy környezetében, a befúvás irányának illetve a befúvólyukak (10) helyének megválasztásával az izzított tárgy környezetében levő redukáló gázmenynyiséget az izzító térben körmozgásba (12) hozzuk, az izzító tér felső részében levő lyukakon (11) keresztül levegődús égőgáz-Jevegő keveréket nyomunk be, amelynek fölös levegő tartalmával az izzító tér alsó terében levő és felemelkedő redukáló gázmennyiség égőgáz tartalmát is elégetjük, a felső részbe benyomott keveréket is a befúvólyukak elhelyezésével forgómozgásba hozzuk és az izzító térben keletkezett égésterméket a sugárzó boltozat (4) 'csatornáin. (6) keresztül vezetve az égéstermékek melegtartalmát a sugárzó boltozatnak adjuk át. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az izzító tér '(1) alsó és felső részébe nyíló lyukakon (10, 11) keresztül befúvott égőgáz-levegő keverékeket és az ezek elégetésével keletkező égéstermékeket az izzítótérben egymás alatt párhuzamos, egyirányú forgó mozgásba (12) hozzuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyikében meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az izzító térbe nyíló lyukakon (10, 11) keresztül benyomott égőgáz-levegő keverékek összetételét ismert csaprendszerekikel, illetve nyomáscsökkentőkkel szabályozzuk. 4. Izzító kemence az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítására azzal jellemezve, hogy csatornarendszenrel (6) áttört sugárzó boltozata (4), a sugárzó boltozat fölött ettől légtérrel elválasztott főboltozata (7), és az égőgáz-levegő keverékek bevezetésére az izzító tér (1) szemibenlevő falaiban (3) egymás fölötti és egymással párhuzamos síkokban kimunkált lyukjai (10, 11) vannak. 5. A 4. igénypontban meghatározott izzító kemence kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az égőgáz-levegő keverékeik izzító térbe (1) nyomására szolgáló lyukak (10, 11) középvonalai és az izzítótér szimmetria vonalai kitérő egyeneseik. rajz :i és Jogi Könyvkiadó igazgatója 615862. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.