149042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és izzítókemence fémek, illetve acél izzítására

o MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.042. SZÁM 18. c. 9—11. OSZTÁLY — Dl—67. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és izzítókemence fémek illetve acél izzítására Kohó- és Gépipari Minisztérium Hőtechnikai Kutató Állomása, Miskok Feltalálók: dr. Diószeghy Dániel egyetemi tanár, Miskolc, Bíró Attila tud. osztályvezető, Miskolc A bejelentés napja: 1960. március 4. A találmány eljárás és izzítókemence fémek, különösen acél izzítására, amelynél a gáz teljes elégetése az izzító tériben történik úgy, hogy az izzítani kívánt fém- vagy acéltárgy redukáló hatású gázban van. Az ismert izzítási eljárások és izzítokemencék egyes típusainál az izzítóteret teljes egészében redukáló gáz tölti ki. A redukáló gáz meggátolja az izzítani kívánt fém illetve acél felületének oxidációját, azonban az ilyen kemencék hátrányos tulajdonsága, hogy hatásfokuk nem jó, mert a redukáló gázt teljesen az izzító téren kívül, külön elégető térben égetik el. így a gáz fűtőértékének egy jelentős része kárba vész. Az ismert izzító eljárások és kemencék másik nagy csoportjánál az izzítani kívánt fém vagy acéltárgy oxidáló hatású gáztérben van, minek eredményeiként a tárgy felülete oxidálódik, revésedik. A találmány célja olyan izzítási eljárás és izzító kemence létesítése, amelynél az izzítani kívánt tárgy az izzítás egész tartama alatt a kívánságnak megfelelően redukáló vagy gyengén oxidáló gáztérben van és ugyanekkor az izzításhoz szükséges melegmeninyiséget szolgáltató égőgázok teljes egészében az izzító térben égnek el, tehát a kemence a lehető legjobb hatásfokkal, a teljes bevitt gázmennyiség kalóriatartalmának maradéktalan felhasználásával dolgozik. . A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy a kemencébe a gázt két vagy több egymás fölötti síkban elhelyezett égőkön keresztül vezetjük be, a bevitt égőgázt és az égő gázhoz adagolt levegőt a kemence izzítóterében függőleges tengely körül, tehát közel vízszintes síkban forgó áramlásba hozzuk, az egyes síkokban beömlő égőgáz és levegő arányát pedig az izzítási követelményeknek megfelelően változtatjuk. A rajz a találmány szerinti izzítókemence példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti izzítófceimence függőleges keresztmetszete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonalon vett metszete. A kemence 1 izzítóterét alul a pl. magnezit téglából álló 2 fenék, a samottból készült 3 oldalfalak, és az előnyösen magnezit vagy nagy alumíniumtartalimú téglákból készített 4 sugárzó boltozat veszi körül. Az 1 teret az egyik 3 oldalfalon elcsúsztatható 5 ajtón keresztül lehet megközelíteni. A 4 sugárzó boltozat alakos (forduló) magnezittégláinak oldalaiban a 6 csatornák vannak, amelyeken keresztül az 1 izzítótérben keletkező égéstermékek távoznak. A 6 csatornáik a 4 boltozat tégláinak összerakása után pl. 10 x 10 mm oldalhosszúságú csatornákból álló sűrű csatornarend-Szert képeznek. A 4 sugárzó boltozat fölött a 7 főboltozat van kiépítve, amelynek anyaga előnyösen eamott. A 7 főfodltozátot tartó 8 fal és a 8 fal felőli 3 izzítótér-fal között a 9 rekuperátor van beépítve. Az izzító tér 3 faladban (pl. az egymással szemben levő falakban) alul a két 10 lyuk, ezek fölött pedig (az izzító tér fölső részében) ugyancsak vízszintes síkban a két 11 lyuk van kimunkálva. Az égőgáz és levegő keverékét a lyukakon keresztül nyomjuk be az izzító térbe. A két 10 lyuk egymással, és a két 11 lyuk egymással közös égőgáz és levegő vezetékből van táplálva. A 10 lyukakba adagolt égőgáz és levegő keverék pl. az összes elégetett égőgázmennyiség 75%-át, és az égéshez használt ossz levegőmennyiség 25%-át tartalmazza. Ennek eredményeként e keverék elégetésénél redukáló gázt nyerünk. A vízszintes középvonalú 10 lyukak (hasonlóan a 11 lyukak is) az 1 izzító tér szélei felé úgy vannak elhelyezve, hogy a be-