149022. lajstromszámú szabadalom • Rádiószonda légcsavara

2 149.022 szögének kicsinynek kell lennie a viszonylagos szél-irányhoz képest. Ha a légcsavar nyugalomban van és a szonda rendesen kto. másodpercenként 6 m sebességgel száll fel, akkor a viszonylagos szél felülről lefelé irányul. Hogy milyen beesési szöggel érjük el a maximális csavaró nyomatékot, az részben a szárny profiljától is függ, de rende­sen k'b. 15°-os beesési szöggel, a szondának az előbb megadott 6 m/sec sebességénél. Az 1. ábra szerinti légcsavar karja ívelt lemez­ből készült. E kar felső vége oly módon van a légcsavar tengelyéhez erősített 2 szárnytartóhoz rögzítve, hogy az <* beesési szög a viszonylagos szél irányához képest 15°. A kar keresztmetszete ív alakú. Az ív legmagasabb pontjától a 4 húrra ejtett 3 merőleges az ívhossznak kb. egy tizede. A 2. ábra szerinti. 1 szárny szögalakban meg­hajlított lemezékből készült. Az 1 szárnytartónak az éle a 2 szárnytartókarihoz van erősítve, melyet a légcsavar tengelye az 1. ábra kapcsán ismertetett módon hord. A kar beesési szöge 15°. A 3. ábra szerinti légcsavar 1 szárnya is lemez­ből készült profilja tört vonal alakú. Ez a szárny az 1. és 2. ábrák kapcsán ismertetett módon a szárnytartó rúdhoz van erősítve. A kar a beesési szöge ebben az esetben is 15°. A 4. ábra szerinti légcsavarnak négy szárnya van. A tulajdonképpeni szárny ívelt lemezből ké­szül, mely a felső élén a légcsavar tengelyén rög­zített 2 szárnytartó karhoz úgy van erősítve, hogy a szárny beesési szöge megközelítőleg 15°. A 2 szárnytartóikar a szárny felső éle mentén vonul kb. a szárny felső élének közepéig erő pontig; iránya ott megtörik és a szárnytartókar meghaj­lított 5 vége függélyes irányban halad lefelé és a szárnyban kiképezett központos 6 furaton megy át. Ily módon a szárny szilárd. Ha a légcsavar nyugalomban van, akkor vi­szonylagos szél, melynek irányát az a nyíl jelzi, nagy erővel hat vízszintes síkban a légcsavarokra és ennek következtében nagy csavaró nyomatékot létesít. Ha a szonda felemelkedik, a légcsavar fo­rogni kezd, minek következtében a viszonylagos szél iránya megváltozik. Az új irány a forgó mozgás által előidézett ke­rületi sebességvektornak és a függőleges szél­irány áramlási sebességének vektora lesz. Az új viszonylagos szélirányhoz képest a beesési, szög kisebb lesz, mint az eredeti viszonylagos szél­iránnyal bezárt beesési szög. Minél nagyobb a légcsavar fordulatszáma, annál kisebb a beesési szög. Ha a függélyes szél irányával bezárt szög akkora, hogy a légcsavar nyugalmi helyzetében a forgató nyomaték maximum, akkor a forgó moz­gás folytán a forgató nyomaték csökkenni fog, mégpedig annál nagyobb mértékben, minél na­gyobb a légcsavar forgási sebessége. A csavarnyo­maték folyton csökken és a forgási sebesség is csökkenni kezd. Ez azt eredményezi, hogy a for­gató nyomaték nőni kezd úgy, hogy a forgás foly­tatódik, így tehát a beesési szöggel a forgás úgy állítható be, hogy a légcsavarnak kisebb magas­ságokban nem lesz túl nagy forgási sebessége és a légcsavar még nagyobb magasságokban sem ve­szít sokat sebességéből illetve nem kerül nyuga­lomba. Az előbbiekből következik, hogy a találmány lehetővé teszi, hogy a légcsavar fordulatszáma nagyobb magasságban sem lesz egy megengedett szintnél kisebb, ugyanakkor kis magasságban pe­dig nem lesz túl nagy. Ily módon a találmány lehetővé teszi függélyes tengelyű légcsavarok használatát rádiószondánál anélkül, hogy a korábbi ismert profilú légcsava­roknál ismert hátrány fellépne. A találmány tehát lényeges haladást jelent a technika mai állásához képest. Magától értedődik, hogy a találmány nincs kor­látozva a fent ismertetett és a rajzon szemlélte­tett kiviteli alakokra. Ellenkezőleg a találmányi gondolaton belül számos módosítás lehetséges. A találmány lényege csupán az, hogy függélyes ten­gelyű légcsavar szárnyának beesési, szöge a függé­lyes irányhoz képest oly kicsiny, hogy nagy for­gató nyomatéka van. Szabadalmi igénypontok: 1. Függélyes tengelyű rádiószonda lég csávára, azzal jellemezve, hogy a légcsavar szárnyának a függélyes iránnyal bezárt beesési szöge 5—35°, célszerűen 10—20° között van. 2. Az 1. igénypontban meghatározott légcsavar kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a légcsavar szárnya függélyes metszetben ív alakú, célszerűen homorú, és hogy a profil húrja és a szárnymetszet ívének a húrra mért és attól legtávolabb eső pont­ja közötti távolság a húrhossznak mintegy 1/lQ-e. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott légcsavar kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szárny felső éle a légcsavar tengelyéhez rögzített szárnytartókarra van erősítve. 4. A 3. igénypontban meghatározott légcsavar kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szárny­tartókar a szárnynak felső éle mentén vonul a szárny hosszának közepéig, e helyen derékszög­ben megtörik és a szárny közepén elrendezett fu­raton halad át. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 614880: Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents