148999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrilek előállítására
r Megjelent: 1962. február 28. MAG YAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.999 SZÁM 12. o. 11—18. OSZTÁLY — Rí —216. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Eljárás nitrilek előállítására Richter Gedeon Vegyészeti Gj'ár Rt., Budapest Feltalálók: Stefkó Béla oki. vegyész, Kreidl János oki. vegyész, dr. Just Miksa oki. vegyész, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. szeptember 22. A kétszeresen helyettesített acetonitrilek értékes közbenső termékek különféle gyógyszerek szintézisében. Előállításukra többféle eljárás ismeretes, ezek általában körülményesek és nátriumamid felhasználásának szükségessége miatt nem is veszélytelenek. Azt találtuk, hogy igen egyszerű és kényelmes módon állíthatunk elő helyettesített acetonitrileket, ha a megfelelő kétszeresen helyettesített ciánecetsav-észtereket — ezek könnyen hozzáférhető, jó hozammal előállítható vegyületek — fétnalkoholátokkal kezeljük, alkohol jelenlétében. A korábbi irodalom (142 691 sz. magyar szabadalmi leírás) a feniletileiánecetsav-etilészter előállításával kapcsolatban említi ugyan már azt a jelenséget, hogy • ez az észter nátriumalfcoholát jelenlétében bomlásra és a karbetoxi-csoport elvesztésére hajlamos, ez azonban itt csupán mint nem kívánatos, kerülendő és a hozamot rontó mellékreakció van megemlítve és semmilyen utalás nincs az irodalomban arra, hogy ez a reakció iparilag kedvező hozammal lenne felhasználható kétszeresen helyettesített acetonitrilek előállítására. A jelen találmány alapját éppen az a felismerés képezi, hogy a helyettesített ciánecetsavészterek megfelelő reakció-körülmények között — stöchiometrikus mennyiségű alkohol jelenlétében — alkálialkoholátok már katalitikus mennyiségeinek hatására is gyakorlatilag teljesen átalakíthatók a megfelelő helyettesített acetonitrillé. Ez a felismerés ipari szempontból igen jelentős, mert eddig a helyettesített nitrilek ily módon történő előállítása nem volt ismeretes; fez a reakció lényegesen előnyösebb előállítási módszert tesz lehetővé, mint az eddig ismeretes ej árasok és igen jó, általában 80—96% közötti termelési hányadot biztosít. A találmány szerinti eljárás lefolyását az alábbi általános reakcióképlettel szemléltethetjük: A/C-C-COOfí3 + #s -OH' ahol Rí = aromás, aliciklikus, vagy telítetlen aliciklikus gyök, R2 = allkilgyök, R3 = alkilgyök, R4 = alkilgyök, R5 = alkilgyök és Me = alkálifém, előnyösen nátrium. Az alkálialkoholát a fenti reakcióban katalitikus hatást fejt ki, amit az is bizonyít, hogy általában a stöchiometrikusnál lényegesen kise'bb, pl. 5% körüli mennyiségben való jelenléte is elegendő ahhoz, hogy a reakció csaknem kvantitatíve végbemenjen. A reakciót vízmentes közegben — a szükséges mennyiségű alkohol jelenlétében, vagy akár pl. ábs. metanolos oldatban folytathatjuk le, néhány órai hevítés útján. f, ft A találmány szerinti eljárás kiinduló anyagát képező kétszeresen helyettesített ciánecetsavésztereket nem szükséges tiszta, elkülönített készítmény alakjában alkalmazni, hanem általában igen jól felhasználhatók erre a célra a fenti vegyületek előállítása során kapott nyers reakcióéi egyek közvetlenül, az észter elkülönítése nélkül is. Így pl. a fenil-alkil-ciánecetsavésztereik benzilcianid és ezénsav-dialkil-észterek reakciója és a kapott fenilciánecetsavészter alkilezése útján állíthatók elő; a reakcióelegyben levő, kipreparálatlan terméket fémalkoholát hozzáadásával közvetlenül dekarbalkoxilezhetjük a találmány szerinti
