148988. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés 14 000 g/M2 súlynál nagyobb vastagság érintésmentes és folyamatos mérésére rádióaktív korpuszkuláris sugárzás segítségével
2 148.988 rótt és közismert sugárdetekciós technikával lehet célt érni. Nem igényel tehát szcintillációs detektort, különleges stabilizálási eljárást, állandó hitelesítést. További előnye a módszernek, hogy nem érzékeny a mérendő anyag g/m2 súlyára, tehát például vas vagy alumínium ugyanazzal a hitelesítési skálával mérhető. Előnye még a módszernek, hogy állandó és kis értékű aktivitás mellett a mérési hiba a mérendő anyag vastagságának növelésével csökken. További előnye a módszernek,. hogy a jelenleg szokásos röntgen berendezést igénylő, röntgensugaras vastagságmérési módot tudja helyettesíteni. Előnye a módszernek ezenkívül az érzékelőnél a röntgencsöves berendezéssel szembeni kis térfogat igénye. Ennek köszönhető, hogy nemcsak lemez, hanem csőfal folyamatos és érintésmentes mérése is lehetővé válik egészen kis átmérőjű csövekig. Az is az előnye a módszernek, hogy a mérés statisztikus hibája a mérendő anyag vastagságától független, így a mérés sebessége — szemben a gammasugárzós vastagságméréssel — messzemenően fokozható. Előnye végül a módszernek a betasugaras abszorbciós vastagságmérési módszerrel szemben is, hogy a .mérendő vastagsághoz az elektróda távolság a minimális mérési hiba feltételének kielégítésével széles határok között méretezhető. Megjegyzendő, hogy a találmány értelmében külön sugárzó alkalmazása helyett a mérőelektródának a mérendő test felé fordított felületét sugárzóréteggel is bevonhatjuk. Megjegyezzük továbbá, hogy a találmány szerinti levegőréteg vastagságméréses eljárásnál a mérés szempontjából érdekes paraméterek változását ismert módszerekkel csökkenteni lehet. Ilyenek: differenciál mérési módszer, a hőfokingadozás okozta változás hőérzékeny elemmel történő kompenzálása, üzemi viszonyoknak megfelelő hitelesítés vagy korrekciós táblázat (grafikon) alkalmazása. Az elgondolás egyik péklaképpeni megvalósítási módját mutatja az ábra, amelyen 1 .a mérendő fémes anyag, amely földpotenciálon van. 2 és 3 a radioaktív sugárzóval egy oldalról bevont mérő elektródapár. E két elektróda között érintésmentesen halad el az 1 anyag, melynek vastagságát mérni kívánjuk. 4 és 5 munkaelienállások az elektromos változás érzékelhetővé tételére szolgálnak. 6 és 7 a tápfeszültségek csatlakozási helyei a 2 és 3 elektródák táplálásához. 8 és 9 a levegőréteg, mint a mérés találmány szerinti hordozója. 10 erősítő és indikáló. Fentiek után a berendezés működése a következő: , Az 1 mérendő anyag a 2 és 3 .elektródapár között elhaladva, onnan vastagságával azonos levegőréteg vastagságot szorít ki. A levegőréteg változással arányos áramváltozás 4 és 5 munkaellenállásokon feszültségesést hoz létre. 10 erősítő és indikáló műszer mutatja ezt a feszültséget, amely így anyagvastagságban kalibrálható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás villmos vezetőanyagból készült testek radioaktív korpuszkuláris sugárzással való folyamatos és érintkezésmentes mérésére, azzal jellemezve, hogy a mérendő testet — amely célszerűen lemez vagy csőfal —, egy vagy több feszültséggel táplált mérőelektrőda előtt, ill. között mozgatjuk, miközben a mérőrés levegőrétegét radioaktív korpuszkuláris sugárzással ionizáljuk, a radioaktív sugárzás következtében keletkező áramot a mérendő testtel ^felfogjuk és műszerrel mérjük, ebből a levegőréteg vastagságának függvéinyében változó értékből megállapítjuk a levegőréteg vastagságát, majd a mérendő test és levegőréteg ismert vastagságösszegéből a mért levegőréteg vastagságot levonjuk és ezáltal a keresett test vastagságértékét kapjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mérendő test — lemez vagy csőfal — egyik oldalán elhelyezett sugárzóval a levegőréteg és ezzel a mérendő test vastagságát egy oldalról mérjük. 3. Az 1, igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mérendő lemez vagy csőfal mindkét oldalán elhelyezett egy-egy sugárzóval a levegőréteg és ezzel a mérendő test vastagságát annak két' oldaláról .mérjük. 4. Berendezés az 1—3. igényjpontok bármelyike ezerinti eljárás végrehajtására, azzal jellemezve, hogy az mérőrésből, a mérendő test — lemez vagy csőfal — befogadására vagy miérőrésiben vezetésére szolgáló — pl. görgős — szervből a mérőrést ionizáló radioaktív korpuszkuláris sugárzóból, feszültség alatt álló, egy vagy több mérőelektródából, valamint ezekhez csatlakozó erősítőből és indikáló szervből — pl. mutatós elektromos mérőműszerből áll, és a mérőelektróda a mérendő anyag legalább egyik oldalán van elrendezve. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőelektródának a mérendő test felé fordított felülete van radioaktív sugárzóréteggel bevonva. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve, folyamatosan vezetett, a mérendő anyag legalább egyik oldalán elrendezett, célszerűen saját síkjában mozgatható sugárzóval. 7. A 4—6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a levegőréteg atmoszférikus változásai okozta mérési hiba kompenzálására differenciál .mérőrendszere, vagy egyéb ismert kompenzáló rendszere — például hőérzékeny eleme — van. 1 rajz A kiadásirt felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 614876. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
