148983. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai úton mozgatott rostélyrudak nagyméretű tüzelőberendezésekhez

2 148.983 A találmány lényege a fentiek alapján az, hogy a közös hordozó tartóban hosszirányú játék nélkül megerősített rostélyrudak a mellettük levő és hosszuk irányában elmozdítható rostélyrudakkal horgos alkatrész révén, bizonyos módon kapcsolatban vannak. Ez a kapcsolat olyan kialakítású, hogy a horog a szomszédos rúd ablakszerű nyílásába csak egy bizonyos, üzem közben elő íiem forduló helyzetben: a rostélyrudak kereszteződő állapotában fűzhető be. Az említett horognak az üzem közben lehetséges teljes lökete, vagy más szóval a szomszédos rúdhoz viszonyított teljes elmozdulása folyamán lehetségessé válik minden kívánt mozgás elvégzése, viszont az egyes rostélyrudakat függőleges irányban nem lehet a rostélyból kiemelni. A rajz a találmány példaképpen választott kiviteli alakját szemlélteti, éspedig az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán pedig nagyobb léptékű részleges keresztmetszetben. Az 1. ábra a mozgórostély három fokozatát szemlélteti, a 2. ábrán pedig csak egy fokozat látható. A 3. ábra a 2. ábrához tartozó részleges oldalnézet. Ügy, amint az 1. ábrán látható, a középső fokozat vagy lépcső 1 rúdja, amely mozgási löketének hátsó végén látható, a 7a hordozókeret 2 tartósínjében hosszirányú játékkal, tehát elmozdulási lehetőséggel van beakasztva. Az alatta levő lépcső 3 rúdja és a felette levő lépcsőhöz tartozó 4 rúd a 7 hordozókeret 5 illetve 6 sínjében szilárdan vannak megerősítve. A 3 és 4 rostélyrudak tehát hosszirányban nem mozgathatók. Ezáltal az 1 rostélyrúd a tüzelésnél végzett mozgás vagy löket másik végének elérésekor az a darabba^ mozdul el a két szomszédos rostélyrúdhoz képest. Ez azt jelenti, hogy az 1 rúd lökete az említett a darabbal hosszabb (3. ábra), mint a 4 rúd 13 ütközőfelülete és az 1 rúd 14 hátsó éle közötti távolság. Az ellenkező irányú löket végzése folyamán az 1 rúd 14 hátsó éle vagy homlokfelülete a 4 rúd 13 ütközőlécéhez szorul és így az 1 rúd viszonylagos elmozdulása az ellenkező irányban kényszermozgással jönne létre. A találmány értelmében az egyes fokozatok rúdjai előnyösen a 2. ábrán látható módon kapcsolódnak egymással. Valamennyi rostélyrúd egyik oldalán 8 nyúlványok vannak, amelyek pl. horog alakúak és üzemi helyzetben a szomszédos rostélyrúd 9 nyílásán hatolnak át. Ezzel egyrészt azt érjük el, hogy az oldalfalak közötti 11 távolság, tehát két szomszédos rostélyrúd távolsága egy bizonyos előre meghatározott méretet még hosszabb üzemidő után sem léphet túl és másrészt egy rostélyrudat nem lehet felemelni, ill. szomszédaihoz képest nem lehet felfelé elmozdítani. Mégis, hogy rostélyrudakat szerelés közben egymással kapcsolni lehessen, a rostélyrudak hosszirányában fekvő 9 nyílásoknak kibővített 10 része van, amelyen át szerelés közben a horgot be lehet helyezni. A 3. ábra azt mutatja, hogy az ablakszerű 9 kivágás hossza és helyzete biztosítja a 8 horog kívánt helyzetét üzem közben, amennyiben az csak a 8' helyzetig juthat el, tehát üzem közben nem éri el a 10 kibővítést. Az a darab tehát a maximális viszonylagos elmozdulást jelenti üzem közben. A 2. ábra a 8 nyúlvány 12 horgos részét abban a helyzetben szemlélteti, amelyben a szomszédos rostélyrúd belső falának alakjához alkalmazkodik és csupán a szomszédos rudak kismértékű oldalirányú viszonylagos eltolódását engedi meg. Az egymás mellett levő rostélyrudaknak a találmány szerinti összekapcsolása olyan szerkezeti kialakítással is lehetséges, amelynél a 9 kivágások a 3. ábrán látható megoldáshoz képest tükörkép szerint az ellenkező oldalon vannak az egymás melletti rudak sorozatában, -minden második rúdnál, vagyis a 9 ablakszerű kivágás kiszélesített 10 része minden második rúdnál az ellenkező oldalon van. A találmány nem korlátozódik a leírt kiviteli alakra, hanem lehet pl. a felrajzolt 9 kivágások helyett a rostélyrúdban csak részleges mélyedéseket készíteni, amelyekbe a megfelelő alakú, pl. horgos vagy kampós kapcsolóelemek benyúlnak. A rostélyrudat tehát ez a kapcsolóelem a szomszédos rúdban hosszirányban vezeti. A felrajzolt és ráöntéssel készült 8 horog helyett (fel nem tüntetett) csavarorsókat is használhatunk, amelyek a másik rúd megfelelő hasítékába vagy mélyedésébe nyúlnak. Szabadalmi igénypontok: 1. Mechanikailag mozgatott rostélyrudak nagyméretű tüzelőberendezésekhez, amelyeknél a rostélyrudak egymáshoz képest eltolódhatnak, azzal jellemezve, hogy a hordozókeretben hosszirányú játék nélkül megerősített vagy beakasztott rostélyrudak (3, 4), a mellettük levő és a hordozókeretbe hosszirányú játékkal beakasztott rostélyrudakkal (1) horog alakú kapcsoló alkatrész révén vannak összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti rostélyrudak kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy mindegyik rúd egyik oldalán horog alakú nyúlvány (8, 12), másik oldalán pedig kivágás vagy mélyedés (9) van, mely utóbbi olyképp helyezkedik el a rostélyrúd hosszirányában, hogy a belenyúló horog alakú nyúlvány a szomszédos rostélyrúd eltolódását engedi meg, annak oldalirányban való elengedése nélkül. . 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rostélyrudak kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a kivágáshoz vagy mélyedéshez (9) megnagyobbított nyílás vagy szélesítés (10) csatlakozik, a horog behelyezésének lehetővé tételére. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti rostélyrudak kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a nyúlvány (8) horgos része (12) a szomszédos rúd belső falának ferdeségéhez illeszkedik és a beakasztott rostélyrúdnak csupán kismértékű oldalirányú eltolódását engedi meg. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti rostélyrudak kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a kivágások (9) a sorozatban minden má-