148981. lajstromszámú szabadalom • Berendezés alakmaró, illetve gravírozó félautomaták, különösen Billéter félautomaták vezértárcsáinak elkészítésére

2 148981 d) Az előző feltételekből következik, hogy a letapogató szervnek és a nagyított rajz vagy sab­lon köríves pályái sugarának annyiszor kell na­gyobbnak lenni a munkagépen levő megfelelő r rugaraknál, mint amennyi a sablon n nagyítá­sának mértéke a munkadarabhoz képest. e) A sablont letapogató szervnek és a jelölő szerszámnak köríves pályáikon mindig azonos szöggel kell elfordulniuk. f) Mivel a szögelfordulásbeli módosítás torzítást okozna, az e) pontban szereplő szögelfordulásnak azonosnak kell lenni a gépen történő szögelfor­dulások azonos szakaszával. Ez azonban csak a szögelfordulásban jelent azonosságot, maga az el­mozdulás a karok sablon felőli oldalán a nagyí­tásnak megfelelően más lesz, mint a munkagépen. A 2. ábra mutatja a fenti feltételeket kielé­gítő berendezés kinematikai vázlatát. A munkadarab 12 nagyított rajza a 13 asztalra van felerősítve. Ezt az asztalt a 14 köríves testek egyike vezeti az alkalmazott nagyításnak meg­felelő köríven. A sablont letapogató szerv a 15 alkatrészen (kocsin) van, amelyet a 16 köríves testek egyike vezet a nagyításnak megfelelő su­garú köríven. A 13 ill. 15 szervek mozgását a 17 és 18 a nagyításnak megfelelően változtatható forgáspontú himbák viszik át a 19 és 20 körív­ben vezetett karoknak, amelyeken a 21 és 22 jelölő szerszámok, célszerűen pontozók vannak elhelyezve. Annak ellenére, hogy a 17 és 18 himbák a és b-vel jelölt karhosszai lengés közben megváltoz­nak, pl. a' b' értékre a kívánt n módosítás mégis állandó marad, ha a 2. ábrán található jelölések figyelembevételével a következő összefüggéseket betartjuk: b/R = a/n.r 1. ahol n a sablon nagyításának mértéke a munka­darabhoz képest r és R a munkagép 1. ábrán feltüntetett karhosszai. Másrészt: m = R/r 2. és a + b = 1 3. A fenti egyenleteket a-ra megoldva: a = és b = 1 — a l+m n Fenti feltételek betartása mellett a sablon nagyí­tásának mértéke a letapogatás folyamán állandó marad. Vagyis: n = a/b = a'/b' = állandó Attól függően, hogy az n nagyítás mértékére milyen számszerű értéket választottunk (pl. 5, 10 vagy 20-szoros nagyítás), a 14 ill. 16 köríves ve­zető testek közül azt kell használni, amely a 13 asztal központját, illetve a 24 tapintót az n-r sugarú körpályára kényszeríti. Egyidejűleg a 17 és, 18 karok forgáspontjául is az n nagyításnak megfelelő A, B, C forgáspontok valamelyikét kell használni. A vezértárcsák egy közös 23 tengelyen foglal­nak helyet, célszerűen azonos viszonylagos hely­zetben, mint ahogyan a munkagépre kerülnek, és az ábrán fel nem tüntetett finomállító beren­dezés segítségével adott szögértékre állíthatók. A tárcsák elkészítéséhez először a munkadarab vo­natkozó részének nagyított sablonját készítjük el, majd ezen a szerszám útját megközelítően egyenlő szakaszokra osztjuk fel. A szerszám, illetve ta­pogató útjának így meghatározott részeinek, va­lamint a géptől függően adott szükséges gépi mellékidőknek ismeretében meghatározzuk a sab­lon összes pontjaihoz tartozó tárcsa szögelfordu­lás értékeket és ezt célszerűen táblázatba foglal­juk (programozás). ^A tárcsák jelölését a következőképpen hajtjuk végre: < A tárcsákat felfogjuk a 23 tengelyre, azonos irányítottsággal, kezdő helyzetben. A munkadarab 12 nagyított sablonját vagy rajzát a 13 asztalra helyezzük, és ott rögzítjük. Ezután, a 13 asztal és a 24 tapintót hordó 15 alkatrész köríves el­mozdításával a 24 tapintót a sablon kezdő állá­sának megfelelő helyre hozzuk, és a tárcsákon ezt a helyet a jelölő szerszámok célszerűen a 21 és 22 rugós pontozók segítségével megjelöljük. Ezután a sablont letapogató szervet a sablon kö­vetkező pontjára visszük át, és a tárcsákat a finombeáilító segítségével az ennek a pontnak megfelelő, a táblázatban megadott szöggel elfor­dítjuk, így a sablont folyamatosan letapogtva és közben a tárcsákat a táblázat szerint szakaszosan elforgatva, a tárcsaprofilok pontjait végig be­jelöljük. Abban az esetben, ha a munkadarab felülete nem sík, hanem térbeli felület, meg­munkálás közben a munkadarabot függőleges irányban is el kell mozgatni. Ezt a mozgást a gépen az 1. ábrán feltüntetett 5 harangtárcsa végzi. Ha a munkadarab sablonját nagyított tér­beli modellként alakítjuk ki, ez a magassági harangötárcsa is bejelölhető a készüléken egy 25 vízszintes tengelyű himba segítségével. A magassági értékek bejelölése utóbbi esetben célszerűen félautomatikusan is történhet, mert a harangtárcsán kialakítandó görbe az esetek túl­nyomó többségében lényegesen egyszerűbb, mint a tárcsák görbéi, ezért legtöbbször elég, ha a 24 tapintónak a térbeli sablon által megszabott ma­gassági helyzeteit egy> az ábrán fel nem tünte­tett osztás és a hozzárendelt nóniusz segítségével pl. 0,1 vagy 0,05 mm pontossággal leolvassuk és ezt az értéket egy kiindulási helyzethez ké­pest a 2. ábrán látható 25 kar C végén egy, az ábrán fel nem tüntetett nóniusz segítségével ismét beállítjuk. Természetesen a 25 kar csap­ágyazását az n nagyításnak megfelelő D, E vagy F helyen hozzuk létre. Egy további változat al­kalmazásánál a magassági értékeket automatiku­san is fel lehet jelölni a harangtárcsára. Egy le­hetséges módot erre nézve a 3. ábrán mutatunk be. Ez az ábra a 2. ábra A, B,, C, D, E, F pont­jain átfektetett, a rajzsíkra merőlegesen álló sík­metszeteket kiterítve vázlatosan ábrázolja. A 24 tapintó magassági értékeit példaképpen a 27 cél­szerűen több darabból összetett kalibrált csövek­ben elhelyezett illeszkedő golyósor segítségével önmagában ismert módon visszük át a 26 pon-

Next

/
Thumbnails
Contents