148977. lajstromszámú szabadalom • Hordozható rajzeszköz

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.977. SZÁM 42. a. 11—15. OSZTÁLY — LE—362. ALAPSZÁM Hordozható rajzeszköz Feltalálók: Lévai Zoltán oki. gépészmérnök, Budapest, és Mészáros Árpád oki. gépészmérnök, Zsámbék A bejelentés napja: 1959. október 13. Ismeretes, hogy rajzok, külünösen műszaki rajzok készítésénél a rajzeszközökkel szemben sokrétű követelményt támasztunk. Ezért a rajzeszköz jóságának feltétele, hogy vele egymással párhuzamos és merőleges, valamint a rajzeszközzel beállítható, egymással tetszés szerint lezárt szögű egyeneseket lehessen rajzolni, emellett kezelése egyszerű legyen. A feltételeket többé-kevésbé a sokféle rendszerű ismert rajzeszköz kielégítik. E rajzeszközök közös jellemzője, hogy sok alkatrészből állnak, igen pontos megmunkálást kívánnak, amiből következik, hogy előállításuk meglehetősen költséges. Mindezeken felül, általában mindegyiknek hátránya, hogy helyhezkötötten lehet csak őket alkalmazni, továbbá nincs rajtuk olyan segédberendezés, amely lehetővé teszi egymástól kis, de egyenlő távolságra húzott párhuzamosok gyors rajzolását, amik pedig a műszaki rajzoknál állandóan előforduló műveletek, a sraffozások megkövetelnek. A találmány olyan rajzeszköz, ami a felsorolt követelményeknek eleget tesz, ezenfelül lényeges előnye, hogy nem helyhez kötött, hanem hordozható, pl. iskolai célokra aktatáskába tehető, miként egy vonalzó, továbbá lehetővé teszi a kis és egyenlő távolságban levő párhuzamos egyenesek gyors rajzolását automatikus vezérlésével. Mindezeken felül jellemzpje, hogy előállítási ára nagyságrenddel kisebb az eddig ismert hasonló feladatokat megoldó rajzeszközök áránál. A találmány szerinti hordozható rajzeszköz egy ismert párhuzamvonalzó továbbfejlesztése. Ennek megfelelően egy ismert, egyenes vonalzóból áll, amelyen tetszésszerinti osztású furatok vannak. A vonalzó további ismert része egy hengert foglal magába úgy, hogy annak csapágyazása a vonalzó megfelelően kiképzett részében foglal helyet. A hengeren nagyemelkedésű menet nyer elhelyezést, amelynek elfordulása a vonalzó egy arra a célra kiképzett nyílásán megfigyelhető. Ez az ismert szerkezet lehetővé teszi, hogy a rajzeszköz használója egyeneseket egymással párhuzamosan vagy merőlegesen rajzoljon könnyűszerrel. Ez azáltal lehetséges, mivel a vonalzó egyrészt a rajzszer (pl. ceruza) vezetésére szolgáló oldalhoz közel f elf ekézik a rajz síkjára egy vonal mentén, másrészt a vonalzóban ágyazott henger két gyűrű alakú és érdesített felületen íelfekszik ugyancsak a rajz síkjára. Párhuzamos egyenesek rajzolása esetén a vonalzó mozgás-irányát a henger gördülése szabja meg. Mivel a gördülőkörök átmérői azonosak, a vonalzó egyenes irányban mozdul el és így lehetővé teszi a párhuzamosok rajzolását anélkül, hogy a rajzeszköz rögzítve lenne rajztáblához, vagy bármely más egyébhez. A párhuzamosok egymástól mért távolsága a nagy emelkedésű menet felett elhelyezett skálán közvetlen leolvasható,"mivel a párhuzamosok egymástól való távolsága egyenes arányban van a henger körülfordulásával, az pedig a rajta kiképzett menet emelkedésévei. Merőlegeseknek könynyű rajzolása a vonalzó furatai segítségével egyszerű módon lehetségesek úgy. hogy a merőleges egyenesek körül az egyik egyenest a vonalzó mentén, a másikat pedig a vonalzó egyik furatába helyezett rajzszerrel, tovagördülő hengerrel kell meghúzni. Ezen ismert, egyszerű szerkezetet teszi további feladatok elvégzésére alkalmassá a találmány úgy, hogy azzal egymással tetszőleges szöget bezáró egyeneseket, továbbá egymástól egyenletes távolságra levő párhuzamos egyeneseket lehessen egyszerű módon rajzolni, mind emellett a rajzgép előállítási ára ne emelkedjék jelentős mértékben. A találmány szerint az ismert rajzeszköz egyik végén olyan szerkezetet helyezünk el, amely a vonalzó egyik végét megemeli úgy, hogy a hengernek a vonalzó megemelt vége felőli érdesített gördülőköre eltávolodjon a rajz síkjától, ugyanakkor a vonalzó megemelt vége a szerkezetnek a vonalzó arra megfelelően kiképzett részében elhelyezett és gyakorlatilag a rajz síkján egy ponton felfekvő, a henger tengelyvonalában, vagy annak közeli környezetében levő csúcsán nyugszik. A vonalzó megemelt állapotában egyrészt a támasztó csúcs körüli elfordulása, másrészt a hengernek a nem megemelt gördülőkörén történő