148975. lajstromszámú szabadalom • Egynyomógombos kapcsoló, illetőleg átkapcsoló, főleg váltakozó áramra

2 * 148.975 ból álló pálcika alakú mozgóérintkezője egyik esetben rövidrezárja a két állóérintkezőt, míg kikapcsolt helyzetben a síkban ezekre merőlegesen helyezkedik el. Abban az esetben, ha ún. váltókapcsolót kívánunk kiképezni, amellyel például egy áramkört két különböző helyről kapcsolhatunk, úgy mindössze annyi lesz az eltérés, hogy három, megfelelően kialakított állóérintkezőt alkalmazunk a kapcsolón, amelyek közül kettő az előbbiekkel megegyezik, míg a harmadik szegmens kiképzésű és ezzel a szegmens kiképzésű állóérintkezővel, amely két szomszédos érintkezőhelyet köt össze állandóan, az előbbivel azonos mozgóérintkező hol az egyik, hol pedig a másik állóérintkezőt hozza kapcsolatba. Az ún. szállodai kapcsoló képzésénél az előbbivel teljesen megegyező állóérintkezőket alkalmazunk. Mint ismeretes, a szállodai kapcsolónak az a feladata, hogy két, egymástól független áramkört tudjon felváltva kapcsolni, közbenső kikapcsolt állás mellett. Ez esetben az érintkezőforgató alján nem egyetlen átmérőmenti barázdát helyezünk el, hanem vagy V-alakú barázdát készítünk egymásra merőleges szárakkal, vagy pedig, ami célszerűbb, mert egységesen használható, két egymásra merőleges, átmérőmenti barázdát képezünk ki az érintkezőforgató alján és ebbe helyezünk V-alakú, egymásra merőleges szárú egyetlen meghajlított vezetődarabból álló érintkezőt, amely elforgatáskor a megfelelő kapcsolásokat végzi. Csillárkapcsoló esetén T-alakú barázdát, vagy célszerűen ismét az előbb említett, egymásra merőleges két barázdát alkalmazunk és a barázdába lazán behelyezett, ugyancsak T-alakú mozgóérintkezőt, amellyel a három egyforma és T-alakban elhelyezett állóérintkező között a mozgóérintkező negyedfordulatonkénti elforgatásával a megfelelő kapcsolási folyamatokat el lehet végezni. Nagy előnye a kapcsolónak, hogy alkatrészei az érintkezők és szorítócsavarok, valamint a rugók kivételével műanyagból készíthetők, és így egyetlen műanyagHSzerszám a kapcsoló „család" valamennyi fajta kapcsolójánál a megfelelő alkatrész kialakítására alkalmas. így például az érintkezőforgató elkészítése célszerűen azonnal kereszt alakú barázdával történhet, és az alkatrész bármelyik fajta kapcsolóhoz felhasználható, csak az állóérintkezők száma és kivitele, valamint a mozgóérintkezők kialakítása változik a szükségletnek megfelelően. A találmány szerinti kapcsolót példakénti vázlatos kivitelekben részletesebben a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsoló kibekapcsoló megoldásának egy példakénti kivitele keresztmetszetben, a 2. ábra ugyanezen kapcsolót ábrázolja az alkatrészek olyan állásában, ahogy azok a kapcsolóban elhelyezkednek, de a jdbb szemléltetés kedvéért egymástól eltávolítva, a 3. ábra egy ki-bekapcsoló érintkezőiorgatóját, valamint mozgó- és állóérintkezőinek elrendezését mutatja vázlatosan alulnézetben, kikapcsolt helyzetben, a 4. ábra szállodai kapcsoló-elrendezést mutat, a 3. ábrához hasonlóan egyik bekapcsolt állásában. Az 5. ábra váltókapcsoló elrendezést mutat a 4. ábrához hasonlóan, vázlatosan, ugyancsak egyik kapcsolt állásban, végül a 6. ábra a találmány szerinti kapcsoló csillárkapcsoló-elrendezésének vázlata. Az egyes ábráknál az azonos alkatrészeket azonos szám jelzésekkel láttuk el. Amint az 1. és 2. ábrából látszik, a kapcsoló tokjának 1 felső részében 2 nyomógomb 3 orraival egyenesben van vezetve és ennek következtében alternatív mozgást végezhet. A 2 nyomógomb belsejében kiképzett 7 üregben helyezkedik el 8 mozgásközvetítő szerv, amely sokszög alapú hasáb-kiképzésű és hosszanti irányban alkotója mentén 9 vezetőbordákkal van ellátva, továbbá belsejében 10 hengeres furat van és alján a palástban kiképzett 11 kettős fogazást visel. A 4 vezetőrész 5 hengeres nyúlványának belsejében 12 bordák vannak, amelyeknek alsó vége fűrészfog kiképzésben végződik és a bordák nem nyúlnak végig a henger alkotója mentén. Az így képzett 12 bordák között kialakult 13 vájatokban vezetődnek a 8 mozgásközvetítő szerv 9 vezetőbordái, valamint 14 érintkezőforgató 15 bütykök felső 27 felülete ugyanolyan hajlásszöggel van leélezve, mint 12 bordák alsó 16 levágásai és a 8 mozgásközvetítő szerv 11 fogai. 14 érintkezőforgató 8 mozgásközvetítő szerv 10 furatában 17 csapjával van vezetve és 33 rugó feszíti el őket egymástól. A 14 érintkezőforgató alján 18 barázda található, amelynek szélességi és mélységi mérete nagyobb, mint a rúd alakú 19 mozgóérintkező átmérője, így az lazán illeszkedik a 18 barázdába. 20 állóérintkezők egymástól való távolsága akkora, hogy közöttük a 14 érintkezőforgató azok érintése nélkül elfér és elforoghat, míg 19 mozgóérintkező végei a 14 érintkezőforgató 32 hengerpalástján a henger tengelyére merőleges irányban túlnyúlnak. A 19 mozgóérintkező alatt, a kapcsoló tokjának 21 alsó részben 22 rugó fölött helyezkedik el 23 szigetelőt-árcsa, amelyet 22 rugó állandóan 14 érintkezőforgató alsó részéhez szorít és amely a 21 kapcsolótok alsó rész 24 üregében követni tudja axiális irányban a 14 érintkezőforgató axiális irányú mozgását és 19 mozgóérintkezőt 14 érintkezőforgató 18 barázdájából kiesni nem engedi. 21 kapcsolóház alsó rész 25 oldalfala korlátozza 19 mozgóérintkezőt oldalirányú elmozgásában. A kapcsoló működése a felépítéséből világosan látszik. Ha az 1. ábrán látható kapcsolóállásiból indulunk ki, amelyben a 20 állóérintkezőket 19 mozgóérintkező összeköti és a 2 nyomógombot lenyomjuk, az magával viszi 8 mozgásközvetítő szervet, továbbá 14 érintkezőforgatót, valamint 22 rugó hatásával szemben a 23 szigetelőtárcsát, továbbá a 14 érintkezőforgató 18 barázdájában lazán elhelyezkedő 19 mozgóérintkezőt is. Ennek következtében 26 alkotók mentén a mozgóér.intkező és állóérintkezők érintkezése megszakad. A 14 érintkezőforgató 27 felületére a 11 fog által kifejtett nyomás az érintkezőforgatót szeretné ugyan elforgatni, de ezt 12 bordák mindaddig nem engedik meg, amíg 15 bütykök a 13 vezetővájatokból ki nem csúsznak. Ekkor azonban a 14 érintkezőforgató a 23 szigetelőtárcsa fölött, az