148972. lajstromszámú szabadalom • Páncélos karotázs kábel

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.972. SZÁM 21. c. 1—19. OSZTÁLY — KE—-633. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Páncélos karotázs kábel Kábel- és Sodronykötélgyár, Budapest (50%), Kőolajipari Tröszt, Budapest (25%), Villamosipari Kutató Intézet, Budapest (25%)) Feltalálók: Kertész Zoltán vegyészmérnök, Kardos György gépészmérnök, Frank Endre üvemvezető, Jesch Aladár gépészmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. március 16. A karotázs kábeloknak két főtípusa van: belső tartóeres és páncélos karotázs kábel. A belső tartóeres kábelok lényege, hogy a kábel nagy szakítószilárdságát az érrel összesodort acélhuzal biztosítja, amely az erekkel együtt a kábel védőburkolatában van elrendezve, A páncélos karotázs kábeloknál a kábel nagy szakítószilárdságát a külső burkolatot adó, legalább kétrétegű acélhuzal páncélzat biztosítja. A két kábeltípus lényeges • eltérése, hogy amíg a belső tartóeres kábeloknál a szilárdságot biztosító acélhuzalok a kábellal egybe vannak építve és az erekkel össze vannak sodorva, addig a páncélos kábelok esetében a páncélzat a tulaj dpnképpeni kábel védőburkolata felett van kiképezve. Kétségtelen, hogy felhasználhatóságban, élettartamban a páncélos kábelok messze felülmúlják a belső tartóeres kábelokat. Az eddig megismert páncélos karotázs kábelok felépítésének lényege, hogy egy, vagy több jó hőálló és elektromos szigetelőanyaggal bevont ereket egymással összesodorva, közös védőköpennyel látják el. A védőköpeny egyrészt megvédi a kábelt, másrészt rugalmas párnaréteget képez az erek és a huzalpáncélzat között. Vannak olyan megoldások is, amelyeknél gumi védőköpeny helyett jó minőségű, pl. poliamid szálból képezett fonatolás is célravezető. Mivel ez ideig megismert valamennyi páncélos karotázs kábel esetében a páncélzatot kettő, vagy több rétegben felvitt acélhuzalból képezték, a gyártásnak olyan műszaki előfeltételei voltak, amelyek szükségszerűen előírták különleges és költséges berendezések alkalmazását. Nevezetesen igen nagy műszaki feladatot jelent és felkészültséget kíván meg a huzalpáncélzat kialakítása. Ugyanis a páncélzatot alkotó acélhuzalokat, úgy kell a kábelra rásodorni, hogy a kész kábel minél hajlékonyabb maradjon és a kábelban torziós erők ne lépjenek fel. További követelméiny, hogy egy, vagy több huzal esetleges megsérülése — elszakadása esetén — azok ne sodródjanak ki, mert ez a kábel tönkretételét jelentené. Végül a huzalpáncélzatnak tökéletesen záró, szilárd csővázat kell képeznie. Mindezeket az: igényeket a páncélos karotázs kábelnak feltétlenül és egyidejűleg kell kielégíteniök, bármelyik hiánya a kábel használhatatlanságát vonja maga után. A gyakorlatban ezen igények kielégítése céljából a páncél rétegeket, általában két, harántirányban, egymással ellentétes érteleimben felsodort acélhuzal réteg alkotja. Hogy a huzalpáncélzatban ne maradjanak torziós erők, amelyek végeredményben a kábel forgását okoznák, illetve ne legyenek feszültségek, amelyek egy-egy huzal megsérülése esetén annak kibomlását eredményeznék, szükséges, hogy a páncélzat kialakításához használt acélhuzalokat, a felsodrás .menetemelkedésének és kábel átmérőjének megfelelően előformázzuk, illetve feszültségmentesítsük. Ahhoz, hogy a kábelban még gyártás közben se maradjanak torziós erők, szükségszerű, hogy a huzalpáncél réteg felvitelét egy műveletben, egymást követően végezzük el. Ezeket a műszaki feladatokat kizárólag, olyan iker — tandem — sodrógépekkel lehet megoldani, amelyek huzal előformáló, illetve feszültségmentesítő szerkezetekkel is el vannak látva. Mivel a tandem sodrógépek rendkívül költséges, hatalmas helyigényű berendezések, amelyeknek nagy kapacitását a karotázs kábelok aránylag kis mennyiségi igénye miatt nem lehet gazda-