148955. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poliamid- és hasonló típusú műszálgyártásnál az alapanyag és a katalizátor adagolásának automatizálására és eljárás az alapanyag és a katalizátor arányának változtatására

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.955. SZÁM 29. a. 6—7. OSZTÁLY — FI-165. ALAPSZÁM Berendezés poliamid-- és hasonló típusa műszálgyártásnál az alapanyag és a katalizátor adagolásának automatizálására és eljárás az alapanyag és a katalizátor arányának változtatására Feltalálók: Fischer Béla főmérnök és Csanády Pál vegyészmérnök, mindketten Nyergesújfalu A bejelentés napja: 1960. március 28. A találmány berendezésre vonatkozik poliamid-és hasonló típusú műszálgyártásnál az alapanyag és a katalizátor adagolásának automatizálására es eljárásra az alapanyag és a katalizátor arányának változtatására. Az alábbi leírásban a találmányt a danulongyártással kapcsolatban ismertetem, mely műszál alapanyaga a kaproiaktám. Ismert berendezéseknél minden egyes polimerizációs (VK)-ceőhöz külön előpolimerizációs: tartány tartozik.(„VK" a német szakirodalomban hasznait „vereinfacht kontinuierlich" szavak rövidített jele, mely egyszerűsített folytonos eljárást jelent). Az előpolimerizációs iartányok egy magasabb szintben elhelyezett olvasztó tartányhoz csatlakozó, vízgőzzel fűtött elosztó vezetékről kapják olvadékpótlásukat. Az egymáshoz tartozó előpolimerizációs. tartányokat és VK-csöveket ugyncsak vízgőzzel fűtött csővezetékek kötik össze. A VK-csövek, illetve az előpolimerizációs Iartányok plvadékonyságának szintjét külön-külön úszók jelzik. Amikor a szálképző szivattyúk folyamatos snyagelvétele következtében az egye« VKkcscvekben a?; olvadékszint az'úszó által jelzeit alsó határig süllyed, az úszót figyelő kezelő személy az előpolimerizációs edényt a VK-osővel összekötő szelepet kinyitja és azon keresztül a VK-csovet az úszó által jelzett felső szintig feltölti. Az előpolimerizációs edényekben egyidejűleg mutatkozó és az úszó által is jelzett anyaghiányt a'zután az olvadékelosztó vezeték megfelelő szelepének nyílásával szakaszosan pótolja. Az úszó kalibrálása által meghatározott adagolási mennyiség kb. 2 kg volt. A VK-csövek átfutási ideje alapján elméletileg számított, szükséges katalizátor-mennyiséget külön-külön forgó dugattyús szivattyú folyamatosan adagolta az előpolimerizációs tartányobba. A gyakorlatban kitűnt, hogy az adagolásnak ismertetett módja, sokrétűsége, valamint azért, mert az emberi figyelmein alapszik, megbízhatatlan. E hátrány kiküszöbölésére javasolták az adagoló szelepeiknek úgynevezett membrán-szelepekkel való helyettesítését, melyekhez külön-külön transzformátor, mágneses relé, elektropneumatikus relé és elektródapár csatlakozott. A szelepek azonban a gyakorlatban nem váltak be, inert bonyolultságuk miatt nagyfokú karbantartást igényeltek és ezért átlagosan a szelepek kb. 2'0%-a javítás, alatt volt. Javításuk ideje alatt a javítás alatt álló rendszerekben szilárd katalizátorral kevert szilárd laktámot adagoltak. Ez egyrészt nagy fáradsággal járt, másrészt a munkaterem levegőjét rontotta és egyidejűleg a készáru minőségét is károsan befolyásolta. A katalizátort a laktam adagolástól függetlenül forgó dugattyús szivattyúkkal vezették be. Az eddigi javaslatok a gyakorlatban nem. váltak he, mert számos hátrányt tüntetnek fel. A szakaszos anyagutánpótlás alkalmával ugyanis az előpolimerizációs tartányok anyaghőmérsékléte, illetve kataiizátortartalma ugrásszerűen változik, a beadagolt 2 kg olvadék ugyanis katalizátort nem tartalmaz és hőmérséklete is kb. 100 C°-ksl alacsonyabb, mint a már a tartányban levő anyag hőmérséklete. Az újonnan adagolt 2 kg kaprolaktárohoz előirt katalizátor mennyiséget a forgódugattyús szivattyú csak a következő adagolásig rendelkezésre álló 8—10 perc alatt szállította. Fenti javaslat a szakaszos rendszer fent említett hibáját ugyan kiküszöböli, nem veszi azonban figyelembe a szálképzőfejek cseréjével kapcsolatos zavaró körülményeket. Ha ugyanis a szálképző teremben akár váratlan elszennyeződés, akár'pedig egyszerűen utasítás következtében szálképző fej cserére kerül sor, az anyagelvétel a megfelelő csőben szálképzőfej énként 25%-kal csökken. A katalizátor adagoló forgódugattyús «zivatytyúk a csökkent anyag elvételről nem vesznek tudomást és változatlanul a teljes termeléshez tartozó mennyiséget adagolják. Minden egyes szálképzőfej csere tehát a polimerizáció egyen-