148954. lajstromszámú szabadalom • Világító rendszer filmvetítéshez
Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#r -»&• LEÍRÁS OKSZAGOS TALALMAJNY1 HIVATAL 148.954. SZÁM 21. f. 31—44. OSZTÁLY—FI—163 ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Világító rendszer filmvetítéshez Filmtechriikai Vállalat, Budapest Feltalálók: Bölcskey Ernő főkonstruktőr (50%), Sebestyén Károly tervező (30%), és Várkonyi László fizikus (20%), mindhárman budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. február 26. A találmány tárgya film- vagy dia-vetítéshez szolgáló világító rendszer, melynek tükröző felülete körgyűrű szerűen van kiképezve és fényforrása is gyűrű alakú. Ismeretesek a filmiparnak azok a törekvései, hogy a vetítőgépekben minél hatásosabban világítsák meg a filmkapuban megjelenő filmkockákat. Ennek a törekvésnek azonban bizonyos korlátai vannak. Ugyanis a kisebb méretű vetítőgépeknél a 16, vagy ennél kisebb méretű filmkapuba nagyon nehéz a kapu méreteihez szabott pontszerű fényt előállítani, mely a kellő megvilágítást nyújtaná. Az általában ismeretes tükröző felületű izzók nagy fényveszteséggel dolgoznak, mert lényegesen nagyobb területet világítanak meg, mint a filmkapu. Mivel a leképezett izzótest a kaput túlfedi és egyenetlenül világítja meg, ezért a kellőképpen történő megvilágításhoz arányalanul nagyobb fényerejű izzót kell használni. A wattszám emelésének azonban határai vannak, mert egy bizonyos értéken túl a fényáram nem emelhető arányosan a wattszám növelésével A fényáram maximumnak a kapuba való beterelése érdekében az izzó fényforrást minél kisebbre igyekeztek kialakítani, hogy a tükröző fényterelő elemek minél koncentráltabb és pontszerű fényt vetíthessenek a kapuba. Ennek azonban határt szab az a körülmény, hogy a kicsire méretezett fényforrást vagy túl kell feszíteni és így élettartama csökken, vagy pedig a képet nem világítja meg kellőképpen, mert nem elegendő a fényereje. A nagyobb fényforrás árnyékoló hatást fejt ki a kimenő fényáramra vonatkozóan és nagy túlfedést idéz elő. A találmány szerint kialakított világító rendszer lehetővé teszi a fent említett hiányosságok kiküszöbölését. A világító rendszer három különböző alkotó elemből áll. Az egyik alkotó elem a fényforrás mögött elhelyezett toroidális görbe tükör, melynek metszeti görbéje ellipszoid, paraboloid vagy bármely más alakú olyan görbe, melynek saját fókuszán kívül még egy képzeletbeli fókusza van. Az említett toroidális görbe tükör tengelye a toroid közepének irányában befelé van hajlítva, miáltal a görbe- tükör minden tengelyirányú metszetén bármely pontja által visszavert fénysugarak hatásosan egy pontiban találkoznak. A világító rendszer másik alkotó eleme, mely a fényforrás előtt van elhelyezve, ugyancsak toroidális görbe tükör. Ennek a tükörnek szférikus metszeti görbéje van és a tükrösítése csak részleges, mivel a kilépő fénysugarak kiáramlásához gyűrű alakú ablaka van. A két toroidális görbe tükör között helyezkedik el. harmadik elemként a gyűrű alakú fényforrás. A világító rendszer elemenként külön-külön is beépíthető a vetítőgépbe, de egyetlen burában összeépítve is alkalmazható Elképzelhető olyan megoldás is, hogy a fényforrás külön a hátsó vagy az első tükörrel kerül egybeépítésre. A. találmány tehát olyan világító rendszer, melynek toroidális görbét képező tükröző elemei vannak és ezen elemek között a toroidnak megfelelő gyűrű alakú fényforrása Aran. A leképezett fénysugarak a tükröző bevonaton szabadon hagyott körgyűrű alakú kilépő nyíláson áramlanak át a megvilágítandó filmkapuba. Azt a célt, hogy a filmkapuban az ideálist megközelítő pontszerű fényt megkapjuk, oly módon érjük el, hogy a találmány szerint kialakított görbe a fúkuszban elhelyezett gyűrű-fényforrás elemi pontjainak kiáramló sugárzását hatásosan irányítja a másik fókuszpont felé, ahol a filmkapu van elhelyezve. Az ábrák egy példa szerinti kialakítási módozatok és a találmány jobb megértésére szolgálnak, ahol az 1. ábra a találmány szerint kialakított világító
