148921. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szalámi kezelésére
2 148.921 állandóan a kívánt állapotú levegő jut, mert amíg az egyik berendezés adszorbeáló anyagával üzemeltetés folyik, addig a másik berendezés adszorbeáló anyagának regenerálása eszközölhető. A találmány szerinti berendezéssel lehetővé válik, hogy az eddigi 150—230 kg/m2 szalámi terhelést 650—700 kg/m2 -ig fokozhatjuk. A találmány szerinti berendezés részletesen a csatolt rajzmellékleteken bemutatott példakénti kivitel kapcsán az alábbiakban van ismertetve, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elölnézetét, a 2. ábra az 1. ábrának megfelelő felülnézetét, a 3. ábra a találmány szerinti berendezés harántmetszetét tünteti fel. A kezelőhelyiségben két szinten elrendezett szalámisorok közé a 15 nyíláson keresztül jut be a kellően előkészített levegő. E levegő a szalámisorok között szétterjedve nedvességben dúsul. E magasabb nedvességtartalmú levegőt a menynyezet alatti nyílásokhoz csatlakozó és 12 elzáró csappantyúval ellátott 7 szívócsatornán keresztül szívja el a 6 ventillátort. A 7 szívócsatorna az adszorbeáló anyagot tartalmazó 2 szekrénybe vezet, majd innen a nedvességét vesztett levegő a 25 csappantyúval ellátott 8 nyomócsatornán keresztül lép be a 19 befúvó csonkba, majd innen a 20 átömlő nyíláson keresztül a 21 keverőtérbe jut, ahonnan az 1 sorfúvó ventillátor a már korábban említett 15 nyílásokon keresztül juttatja a kezelőhelyiségbe. Füstölési szándék esetén a 7 csőből leágazó 18 csővezetéken keresztül a kezelőhelyiségből kiszívott levegő egy része a 3 füstkályhán keresztül füsttel telítődve jut a 8 nyomócsatornába, s itt az adszorbeáló anyagot tartalmazó szekrényen keresztül szívott levegővel keveredve, azzal együtt jut a kezelőhelyiségbe. Amennyiben nem kívánunk füstölést végezni, úgy a 18 megkerülő vezetéket a 13 csappantyúval elzárjuk és a füstkályhában a tüzet kioltjuk, így a kezelőhelyiségből a 7 csövön kiszívott levegő teljes mennyisége a 2 szekrényen halad keresztül és füstmentesen jut a kezelőhelyiségbe. Az évszakoktól függően a levegő hőmérsékletét a keverőtérben elrendezett 4 hűtőcsövekkel, illetve 5 fűtőcsövekkel állítjuk be. A levegő hőmérsékletének beszabályozása a 11 csappantyúkkal történik, amelyeknek állítása révén tulajdonképpen a fűtő-, ill. hűtőcsöveken átáramló levegő mennyiségét szabályozzuk. A 7 szívócsatornába átömlő nyíláson, valamint a 23 gyűjtőcsatornán keresztül jut a levegő a kezelőhelyiségbe. A 26 tolattyú nyitásával a kezelőhelyiségbe friss levegőt juttatunk és ennek következtében előálló túlnyomás folytán az elhasznált levegőmennyiség a 10 nyílásokon a szabadba tud távozni. Mint a rajzmellékletek ábráiból kitűnik, egy kezelőhelyiséghez 2 berendezés tartozik, abból a célból, hogy amíg az egyik berendezés a helyiség levegőjének a hőfok, a nedvesség- és a füsttartalom beállítását végzi, addig a másik berendezés adszorbeáló anyagának a regenerálása folyhassak. Az adszorbeáló anyag regenerálása úgy történik, hogy a 7 szívócsőben levő 12 csappantyút zárt helyzetben állítjuk, ugyanakkor a 26 csappantyút nyitjuk, továbbá elzárjuk a 8 nyomócsőbe iktatott 25 csappantyút és nyitjuk a 16 csappantyút. Az előbb említett csappantyúk állítását megelőzően a 7 szívócsatornába iktatott 14 fűtőtestet üzembe helyezzük. A regenerálás időszaka alatt tehát a 6 ventillátor a szabadba nyúló és a 7 szívócsatornához csatlakozó 9 csőcsonkon keresztül a szabadból friss levegőt szív be, amely a 14 fűtőtesten való áthaladása közben felmelegedve jut az adszorbeáló anyagot tartalmazó 2 szekrénybe. E felmelegedett levegő az adszorbeáló anyag nedvességtartalmának egy részét magával viszi és a 8 kifúvóesőhöz csatlakozó és ugyancsak a szabadba torkolló 17 esőcsonkon keresztül lép ki a szabadba. Adszorpciós anyagként minden olyan anyag használható, amely a levegő nedvességtartalmának lekötésére gazdaságosan alkalmas és gazdaságosan regenerálható. Ilyen pl. a szilikagél és az alumíniumoxid. Célszerű, ha a 2 gélszekrény előtt a 7 szívócsatornába szűrőbetéteket alkalmazunk. E 24 szűrőbetét megakadályozza a levegőbe került szennyező részecskéknek a gél, illetve alumíniumoxid szekrényekbe való jutását, miáltal a gél aktivitása nincs veszélyeztetve. A találmány szerinti berendezés egy változatát képezheti az a megoldás, amikor a két berendezéshez egy füstkályhát alkalmazunk és ez az egyetlen füstkályha csővezetékek révén mindkét berendezéshez kapcsolódik. Szabadalmi igém/pontok: 1. Berendezés szaláminak oly módon való kezelésére, hogy a szalámi érlelését közel azonos — célszerűen 40—97% közötti —- relatív nedvességtartalmú, 5—30 C° körüli hőmérsékletű levegőnek az érlelőhelyiségbe, a szalámisorok közé való befúvása mellett eszközöljük és a szalámit érlelés előtt, közben vagy utána átrakás nélkül esetleg füstöljük, jellemezve az egy-egy kezelőhelyiséghez tartozó, egymástól külön üzemeltethető, a levegő nedvességtartalmát adszorbeáló anyagot tartalmazó szekrénnyel (2) és a kezelőhelyiségbe vivő légvezetékkel kapcsolatban álló füstkályhával vagy füstkályhákkal (3). 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a levegő nedvességét adszorbeáló anyaga, célszerűen szilkagél vagy alumíniumoxid. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az adszorbeáló anyagot tartalmazó szekrények szívó- (7) és nyomócsatornái (8) a szabadba torkolló elzáró szervekkel (16, 26) rendelkező csonkokkal (9, 17) vannak ellátva. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a levegő keringtetésére sorfúvókat (1) alkalmazunk, továbbá azzal, hogy a sorfúvók részére elrendezett (15) nyílásokkal bír. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti
