148913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénszennyezéseket tartalmazó gázok szénhidrogéntartalmának termikus úton történő elbontására
148.913 3 2. Kátránymentes száraz alacsonyhafokú foarnaszénlepárlási gázt kénhidrogén mentesítés után külső fűtéses csőreaktorban 900—950° közötti hőmérsékleten termikusan kezelünk. A gázbontási periódus felfűtési periódussal váltakozik. A felfűtési periódusban a fűtőgázhoz annyi levegőt adunk, hogy az elegendő legyen a bontás folyamán levált korom leégetésére is és így ennek a melegtartalmát is hasznosíthatjuk. A bontásra kerülő gáz összetétele: co2 23—24 tf.% irganikus S tart. 2500 mg/m3 H2 S nyomokban n^ni 4— 5 tf.o/0 CH4 28—30 tf.% co 8—10 tf.% H2 13—14 tf.% C2 H 6 9—10 tf.% N2 10—12 tf.% A termékgáz összetétele 900—950°-on kb. 10" tartózkodási idő mellett történő konverzió esetén az alábbiak szerint alakul: CO 2 6— 8 tf.% H2 S nyomokban Organikus S tart. 900 mg/m3 CnHm kb. 1 tf.% CO 28—30 tf.% H2 41—42 tf.% CHd 12—13 tf.% C2 H e 3— 4 tf.% N, 8— 9 tf.% Térfogatnövekedés 1,35—1,40-szeres. A levált korom mennyisége 3—4 kg/100 m:i bontandó gáz. A kapott termékgáz égésmelege megfelel a szokásos városi gázénak és égési tulajdonságai is egyenlők a városi gázéval. Amennyiben a bontást 1ÜÖ0—1050° hőmérsékleten végezzük, a szükséges tartózkodási idő 5—6 mp. 3. 5% H2 -t és 57% CH 4 -t és 38% C0 2 -ot tartalmazó biogázt kezelünk közvetlen fűtésű szakaszosan működő reaktorban 1000—1050° hőmérsékleten. A kapott termékgáz 7% C02 -t, 42% H 2 -t, 16% CH4 -t és 35% CO-t tartalmaz. A bontási térfogatnövekedés 1,58-szoros, a levált korommennyiség 2 kg/100 m3 biogáz. A szükséges tartózkodási idő 1050°-on 8—10 mp. A bontási folyamat ez esetben is hőfogyasztással jár, a szükséges hőmennyiséget a felfűtési szakaszban gázbeégetéssel biztosítjuk. A fűtőgázhoz annyi levegőt adunk, hogy a levált korom leégetéséhez is elég legyen. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás köbméterenként 1 g-nál nagyobb mennyiségben ként és 8%-nál több C02 -t és főként hidrogént és szénhidrogént tartalmazó gáz szénhidrogén tartalmának csökkentésére termikus kezeléssel, melyre jellemző, hogy a gázt járulékos elgázosító közeg hozzáadása nélkül 900 és 1300 C° közötti hőmérsékletre hevítjük. 2. Az- 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja ammóniaszintézisgáz előállítására, melyre jellemző, hogy barnaszén oxigenerátorgázt, mely a szénhidrogén konvertálására elegendő mennyiségű C02 -t tartalmaz 1150 és 1300 C° közötti hőmérsékletre, célszerűen mintegy 1200 C° hőmérsékletre, előnyösen 10—15"-ig hevítjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynél 20%-nál nagyobb széndioxid és 20%nál nagyobb metán tartalmú gázelegyet, mint barnaszén száraz lepárlási gázt, biogázt és C02 -ben dús földgázt legalább 30% hidrogént tartalmazó városi gázzá alakítjuk át, melyre jellemző, hogy a gázelegyet legalább 8 másodpercig, előnyösen 10—12 másodpercig 900 és 1000 C° közötti hőmérsékletre hevítjük. 4. Az 1. igénypont szerinti elj kiviteli módja, melynél 20%-nál nagyobb C02 tartalmú és 20%)-nál több Ci—C3 szénatomszámú szénhidrogént tartalmazó gázelegyet legalább 40% hidrogéntartalmú gázzá alakítunk át, melyre jellemző, hogy a gázelegyet 1000—1100 C° közötti hőmérsékleten 15—20 másodpercig hevítjük. 5. A 3. vagy 4. igénypontok szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a gáz hevítésére használt reaktorban levált kormot oxigéntartalmú gázzal leégetjük. A kiadá.'jrrt felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója G14367. Terv Nyomda, Budapest. V., Balassi Bálint utca 21—23.
