148912. lajstromszámú szabadalom • Lengőnyelves többlépték vezérlő szerkezet szedőírógépekhez

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.912. SZÁM 15. g. 25-31. OSZTÁLY — HO—578. ALAPSZÁM Lengőnyelves többlépíék vezérlő szerkezet szedőírógépekhez Horváth József műszerész technikus, Budapest A bejelentés napja: 1959. március 18. Mint ismeretes a szedőírógépeket nyomdatechnikai úton való többszörözéshez szükséges kontaktolható negatívok megírására használják. A szedőírógépeket a nyomdai szöveghez hasonló íráskép elérése céljából a nyomdaibetűkhöz hasonló több mérétegységre felbontott úgynevezett többegységes betűkkel szerelik fel. A többegységes betűkkel felszerelt szedőírógép kocsijának tehát különböző léptávolságokat — az egyes betűk térfoglalásának megfelelő egységtávokat — kell ugrania, melyek osztását a többléptékű kiváltó késszerkezetek teszik lehetővé. A kiváltó késszerkezet különböző egységtáv osztását a betűbillentyűkhöz kapcsolódó billenőszerkezetes hídszerkezet irányítja. Az eddig ismert ilyen szerkezetek annyi külön-külön billentyűkeretből állnak, ahány féle lépték szükséges a szedőírógépbe szerelt betűtípushoz. Minden egyes billenőkeret önálló összekötőkar sorozattal kapcsolódik a vonatkozó kiváltó késszerkezet léptékütközőihez. Ezek a megoldások igen terjedelmesek és emiatt legfeljebb 5—6 egységméretre bontott betűtípusig alkalmazhatók; nehézkes kivitelük nagymértékben akadályozza a szedőírógépek széles körbeni elterjedését. A találmány szerinti lengőnyelves két billenőkeretes tö'bíblépték vezérlő szerkezet 10—14 egységes betűtípus léptékirányítására is alkalmas, emellett egyszerű és helyszükséglete nagyon kicsi. A szerkezet teljesen új megoldású, mégis bármely gyártmányú írógépen alkalmazható. A találmány szerinti megoldásnál a betűbillentyű karok alatt két billenőkeret nyer elhelyezést, melyek egy darab lengőnyelvvel kapcsolódnak és ez a megfelelő helyértékű léptékütközőket kapcsolja. Egyes gyártmányú írógépeknél, amelyeknél a szalagemelő és továbbító szerkezetek a billentyűkarok alatt alkalmazott billenőkeret mozgatja, ez a keret a találmány szerinti megoldásnál egyik billenőkeretként felhasználható. Az ilyen gépeknél csak egy második billenőkeret szükséges a lengőnyelv (kapcsolónyelv) mozgatásához. A találmány szerinti megoldásnál a szedőírógép többléptékű késszerkezetének egységütközői alatt elhelyezett háromkarú lengőnyelv kapcsolja a kívánt helyértékű léptékütközőket. A lengőnyelv két alsó forgópontjához a betűbirientyűkarok alá elhelyezett két billenőkeret kapcsolódik. A lengőnyelvet a billentyűkar leütésével a billenőkerctek hozzák mozgásba. A rendikívül gyors és pontos lengőnyelv mozgást a találmány elvi megoldásánál fogva úgy biztosítja, hogy a két billenőkeret a lengőnyelv mozgását két mozgási szakaszra bontja. Az első mozgási szakaszban csak az egyik billeinőkeret indul el, mely a lengőnyelvet ívben elforgatja a vonatkozó helyértékű léptékütközőig. A másik mozgási szakaszban megindul a másik billenőkeret is, mely a lengőnyelv eddigi forgáspontját, az első billenőkerettel összekötött másik csuklópontjával azonos sebességgel emeli, minek köveitkeztébein a lengőnyelv minden része függőleges, kapcsoló mozgást végez. A lengőnyelv első mozgási szakasza tehát kereső mozgás, a második mozgási szalgasza pedig kapcsoló mozgás. A találmány ilyen elvi megoldásának az a rendkívüli előnye, hogy a kereső mozgásnál az ívben elforduló lengőnyelv lendületét — a leggyorsabb írásnál is —• a kapcsoló mozgás azonnal és teljesen lefékezi, megállítja azáltal, hogy a lengő mozgás egyenes mozgássá alakul. E kettős irányú mozgásból még az az előny is származik, hogy a gyors írásnál, amelynél az egyik betűbillentyű még nem esik vissza alapállásba amikor már megindul a másik billentyű, a billenőkeretek és a lengőnyelv nem kerülnek vissza alapállásba, hanem már a visszaeső mozgás is kereső mozgássá alakul. A gyors írásnál tehát a lengőnyelv kevesebb mozgása miatt a kiválasztás és kapcsoló mozgás még gyorsabbá válik. A rajz a találmány példaképpen választott kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra az írógép részleges nézete hátulról tekintve, a találmány szempontjából felesleges részek elhagyásával. A 2. ábra felülnézet az A irányból tekintve, a 3. ábra pedig metszet a 2. ábra B—B vonala szerint. A rajzóin csak a szedőírógép 8 kiváltó késszer-