148905. lajstromszámú szabadalom • Szétválasztó szűrő (diplexer) ultrarövidhullámú adók paralleljáratásához
Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.905. SZÁM 21. a4 . 21—35.0SZTÁLY — BU—231. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Szétválasztó szűrő (diplexer) ultrarövidh lülámú adók paraleljáratásához Budapesti Rádiótechnikai Gyár, Budapest Feltalálók: Uzsoki Miklós oszt. vez. mérnök, Budapest, Rozmaring Lajos terv. mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. november 16. Ultrarövidhullámú adók üzemében a legújabban kifejlesztett rendszerekben is célszerűen két, vagy több adót működtetnek egyezerre, egy közös antennára. Ebben az esetben gondoskodni kell egy olyan elválasztó fokozatról, amely biztosítja, hogy az adók egymásra ne hassanak, ugyanakkor az antenna felé me jelentsen nagyobb csillapítást. Erre a célra sokféle megoldás ismeretes. Működésük szerint három csoportra oszthatók: szűrőtípusú, hídtípusú és kombinált rendszerek. A szűrőtípusú megoldásoknál építőelemként koaxiális tápvonal csonkokat alkalmaznak, és ezek paralel kapcsolásával alakítják ki a szűrőt. Hibája a rendszernek, hogy az elválasztandó adók frekvenciája 3—3,5%-nál közelebb nem kerülhet, mivel ekkor túlzottan megnő az áteresztő tartomány csillapítása, ami rossz hatásfokot eredményez. A csillapítást csak igen nagy ármérőjű vonalak alkalmazásával lehet megfelelően lecsökkenteni. Ez viszont igen megdrágítja a berendezést. A hídtípusú rendszernél ez a hiba nincs meg, viszont ennél a rendszerből adódóan speciális antenna alkalmazása (két antenna hozzávezetés) szükséges. Így ez nem mindig keresztülvihető megoldás. A kombinált rendszerekkel megoldható az egy antenna kivezetés, azonban az áteresztő csillapítás növekedése kis frekvenciatávolság esetén ezeknél is fellép. Általában közös hibaként említhető mindegyik megoldásnál, hogy koaxiális rendszerük miatt sok csatlakozóval, könyökkel rendelkező bonyolult csőrendszert alkotnak. Előállításuk emiatt költsé.ges, viszonylag drága, az adóberendezésekhez képest. A felsorolt okok miatt különösen kis frekvenciatávolságban levő adók paralel járatásához szükségszerűen el kellett térni az ismert megoldásoktól. A találmány szerinti új megoidás csatolt rezgőkörökből felépített szűrőrendszer. Egy például választott megoldás elvi felépítését az 1. ábra mutatja. E szerint a szétválasztó szűrő a szekunder oldalon párhuzamosan kapcsolt két szűrőből áll. A szűrők primer bemeneti kapcsaira csatlakoznak az adók, a közös szekunder oldali kapocsra az antenna kerül. Az egyes rezgőkörök induktív kapcsolatban vannak egymással oly módon, hogy energiaáramlás az adótól az antenna felé csak egy úton lehetséges, csatolás csak a sorban egymás után következő rezgőkörök között van. Az energia átvitelben itt azonban csak a 2, 3, 5, 7 és 8 körök vesznek részt. Az 1, 4, 6 és 9 körök szívókörök szerepét töltik be, és az ellenkező oldali adó frekvenciájára vannak hangolva. A kapcsolás működését az l/a. és 1/b. ábra alapján lehet áttekinteni. A két kapcsolás ideális elemek esetén azonos működésű, valóságos-elemek (veszteség) esetén már nem azonos a viselkedésük.. Ez a működés elvi áttekintése szempontjából nem, azonban a gyakorlat szempontjából igen lényeges. Az 1/b. ábra kapcsolástechnikalilag szimmetrikus és a középső paralel kört nem figyelve, mindkét oldalon egy ,,L" tagnak tekinthető. Az ,,L" tagok száraiban szereplő impedanciák (Zi, ZT, Z3, Z4) frekvenciamenetét a 2. ábra mutatja. E szerint a Zi és Z3 végtelen nagy, azaz szakadás az fi frekvencián, és zérus, azaz rövidzár az f2 frekvencián. Fordítva a Z 2 és Z4 rövidzár az fi frekvencián, és szakadás az f2 frekvencián. Ezek szerint a szűrő baloldala átereszt az f j frekvencián és a zár az f2 frekvencián, ugyanakkor a jobboldal fordítva működik. Gyakorlatilag az l/a. ábra kapcsolása is azonosan működik, azonban a fellépő árameloszlások és veszteségek szempontjából más képet mutat. Ugyanis míg az 1/b. ábra csomópontjain a saját adó frekvenciájánál (áteresztési frekvencia) igen nagy kompenzáló
