148897. lajstromszámú szabadalom • Cink-ezüst akkumulátor ezüst-elektródja és eljárás előállítására
Megjelent: 1961. december 31. OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.897. SZÁM I kXUA-f köw i x. * 21. b. 6—14. OSZTÁLY — BA—1458. ALAPSZÁM X^^AJDÚ Cink-ezüst akkumulátor ezüstelektródja és eljárás előállítására Bártfai Béla vegyészmérnök 25%, Bártfai Miklós vegyészmérnök 25%, Hajdú László elektromérnök 16 2/3%, Rónai Béla elektromérnök 16 2/3% és Szűcs József gépészmérnök 16 2/3%, valamennyien Budapest A bejelentés napja: 1960. június 7. A cink-ezüst akkumulátoroknak ismert mechanikai módszerek szerint előállított ezüstelektródja hiányosságokat tüntet fel. Ezeket az elektródokat eddig ezüstporból vagy ezüst-oxidporból préselték. Elegendő nagy préselési nyomás esetén az elektróda ugyan kellő szilárdsága és az elektródba préselt kivezető kielégítő érintkezést is biztosít, de azt a hátrányt tünteti fel, hogy annak csupán kb. 15—20%-a vesz részt az áramtermelő folyamatban, mert az elektrolit nem tud az elektróda belső részeibe behatolni. Kis préselési nyomás alkalmazásával elérhető ugyan, hogy az elektródanyag egész tömege vesz részt a depolarizációban, ekkor azonban az elektród nagyon hamar szétesik, a bepréselt kivezető nem biztosít kellő érintkezést és az akkumulátor néhány ciklus után tönkremegy. Már javasolták vékony ezüstelektródoknak nagy nyomással való készítését, de ez a javaslat nem vált be, mert ez esetben nagyszámú elektródot kell alkalmazni, melyeknek egymástól való elkülönítése (szeparálása) nem oldható meg biztonságosan. E javaslat további hátránya, hogy a nagyszámú elektród mindegyikét kivezetéssel kell ellátni, ami a rendelkezésre álló térnek 40%-át is elfoglalja. A találmány célja fenti hátrányokat kiküszöbölő ezüstelektród létesítése. A találmány szerinti ezüstelektród fémezüstmag, ezt burkoló, a maggal fizikailag homogén testet alkotó ezüstoxid-burok jellemzi. A fémezüst mag célszerűen spiralizált ezüsthuzalból van. A találmány szerinti ezüstelektród előállításánál úgy járunk el, hogy fémezüstmag felületén elektrolites klórozással és ezt követő elektrolitikus oxidációval ezüstoxidet létesítünk. Az így keletkezett intakt fémezüst-ezüstoxid aránya tág határok, mégpedig 100 : 1 és 1 : 100 között változhat. A keletkezett ezüstoxid-köpeny az intakt ezüstmaghoz jól tapad és az akkumulátor ciklusai során helyhez kötötten depolarizál. Példa: 0,3—0,4 mm vastag ezüsthuzalt spiralizálunk, ebből kívánt nagyságú magot (babát) készítünk, ennek felületén elektrolitikus klórozással és ezt követő elektrolitikus oxidációval ezüstoxidot létesítünk. E célra 200 mA óra/g árammennyiség talál alkalmazást. Az elektród mértani kialakítása ismert módon történik. Szabadalmi igénypontok: 1. Cink-ezüst akkumulátor ezüstelektródája, melyet fémezüstmag és ezt burkoló, a maggal fizikailag homogén testet alkotó ezüstoxid-köpeny jellemez. 2. Az 1. igénypont szerinti ezüstelektród kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fémezüstezüstoxid aránya 100 : 1 és 1 : 100 között változik. 3. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti ezüstelektród előállítására, azzal jellemezve, hogy fémezüstmag felületén elektrolites klórozással és azt követő elektrolites oxidációval létesítünk ezüstoxidot. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyet 200 mA óra/g erősségű árammennyiség alkalmazása jellemez. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 614865. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.
