148891. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egymással összekapcsolt járműveknek tolással történő továbbítására

4 148.891 sä történik és ezek 65 kerekekkel vannak felszerelve sekély vizeken való áthaladás végett, a 13. ábra pedig 67 tartófelületekkel ellátott 66 hajókat szemlélteti, amelyek a súly egy részét vagy az egész súlyt hordják. Végül a 14. ábra szárazföldön továbbított 68 járműveket szemlélteti, beálló 69 kerekekkel. Az 1—11. ábra szerinti kapcsolattal ellátott elemek lehetővé teszik a külső erők hatására bekövetkező elfordulást és emellett lehetővé válik az is, hogy ívalakot vetessünk fel az elemek sorozatával tetszés szerint ha ez szükséges, például azért, hogy a folyó kanyarodóiban lehessen eljárni úgy amint azt a 15. ábra szemlélteti. Az elemek sorozatának ilyen ívelt alakját elérhetjük oly módon, hogy a hajókat megfelelő beállítóeszközzel látjuk el. Ha a cél az, hogy az együttes szimmetriáját megbontsuk és ilyen módon az elemek alapvető stabilitását szögalatti elfordulás stabil helyzetével helyettesítsük, akkor a kívánt ívelt alakot elérhetjük a 16. és 17. ábra szerint a rendszer mértani helyzetének módosításával, vagy olyképp, hogy a kapcsoló alkatrészek belsejében időlegesen ható erőt működtetünk, amely a rendszert megváltoztatja (18. ábra). A 16. és 17. ábra szerinti kivitelnél az 1. és 2. ábra szerinti szerkezethez fordító vagy ívelő adalékot teszünk hozzá. Ennél a szerkezetnél a V alakú 70 bütyökfelület a 71 lemezen van és ennek kerületén 72 fogazást alkalmazunk. Az alkatrész a 73 csap körül fordulhat el és ez tartja a 74 vályús vezetéket, amelyben az irányító és toló 75 rúd mozoghat. Az említett lemez a 76 alkatrészre támaszkodik és e célból 77 golyókat vagy görgőket alkalmazunk, az elfordulást pedig a 73 csap körül a 78 fogaskerék szabályozza. Ez utóbbi fogaskereket 79 fogantyúval lehet beállítani. Ha a 72 lemez elfordulását az f nyíl irányában hozzuk létre, az irányítást végző rúd, amelynek az a tendenciája, hogy visszakerüljön a 70 bütykös vezeték csúcspontjába vagy másszóval a V-alak mélypontjába, miáltal a 76 alkatrész elmozdul, illetve kitér a kívánt irányban. Ha ez a 70 hajó vagy elem mellső részén is el van látva egy ilyen szerkezettel, akkor az f nyíl irányában történik a lemez elfordulása. Hasonló szerkezetet kapcsolhatunk össze a 4. ábra szerinti megoldással is, mely esetben a hosszanti rúd vezetőhornyait tartó alkatrész egy darabot képez a lemezzel, amely a működtető karokhoz képest « mozdul el. A találmánynak a 18. ábra szerinti kivitelénél ezt a szerkezetet a 8. ábra szerinti kapcsolattal együtt alkalmazzuk és így a távolság növelésére való lemez alsó 80 tengelye két 81 és 81a görgővel vagy tárcsával van ellátva. Emellett a 83 elemen két 82 és 82a visszavezető görgőt is alkalmazunk. A szerkezethez két 84 és 84a kötél vagy zsinór tartozik, amelyek a 81, 82, 81a és 82a görgőkön vannak átvezetve, továbbá a rajzon látható kapcsolófélhez tartozó másik kapcsolófél hasonló görgőin. Ha a 84a kötélre húzóerőt fejtünk ki és ennek iránya azonos a f nyíl irányával, akkor a 81a görgő közeledik a 82a görgőhöz és a teljes berendezés igyekszik a 9. ábra szerinti ívelt állapotot felvenni. Ha az említett húzó- vagy feszítőerőt megszüntetjük, tehát a 84a kötél lazul és viszont a 84 kötelet meghúzzuk, az íveltség vagy elhajlás ellenkező irányú lesz. A fentemlített szerkezet példakénti kivitel és természetesen valamennyi ábra csak kiviteli példákat mutat. A kapcsolatokban létesített minden aszimmetria alkalmas arra, hogy kanyaródókat létesítsen éspedig olyképpen, hogy hatást vagy erőt fejt ki a 81 és 81a görgők helyzetére, továbbá az 53 vezetőrúdra vagy pedig az eleimhez tartozó 85 kapcsolatra. Az egymásután következő és egymással összeköttetésben álló leírt elemek szerkezete lehetővé teszi az egyenes vonalban történő járás megváltoztatását oly módon is, hogy ezek az egymásután következő elemek S alakban mozogjanak és e célból kövessék a folyó két egymásután következő kanyarodóját, úgy amint azt a 19. ábra szemlélteti. Ha ugyanis az elfordítást létrehozó szerkezet a 16. és 17. ábrának felel meg, a 71 lemezek elfordulását az f nyíl irányában hátrafelé létesítjük az 62 és es elemeknél, viszont az e3 és en eleméknél elöl illetve elöl is létesítjük ezt a mozgást. Ilyen módon a lemezek elfordulnak, de egymással ellentétes irányokban, tehát az ei és &2 elemeknél elöl, az 64 és 65 elemeknél pedig hátul történik az elfordítás. Ha az elfordítást létesítő szerkezet a 18. ábrának felel meg, a 84 és 84a köteleket bárminő ismert módon úgy rögzítjük az e?, elemnél, hogy a 84a ág legyen megfeszítve, amely ezen elem hátsó részén levő kapcsolófélhez tartozik, viszont az ei és &2 elemeknél a 84 kötélágat feszítjük meg, amelyek elöl vannak és átmennek az 64 és es elemekre. A kapcsolat ilyen módon az egyes elemek között kényszermozgást létesítő alkatrészekkel van kiegészítve, úgy amint azt az 1—7. ábrák szemléltetik és ezekhez két lágyanyagú 86 kötél tartozik. Ami a hajók mozgását például himfoálását illeti, ezek lehetővé tételére a kapcsoló alkatrészek ismert megoldásokat tartalmazhatnak, így pl. rugókat, megfelelő tehetetlenséggel bíró részeket és lökhárítókat. Megemlítendő végül, hogy ajánlatos elkerülni az egyes elemek illetve hajók között nagyobb víztömegek mozgatását, ami erőpazarlást jelentene. Ezért akkor amikor a hajók egymásután egyenes vonalban haladnak, szabályozni lehet a tolórudak hosszát, olyan módon, hogy a hajók egymást majdnem érintsék és ilyen módon két egymás után következő hajó kívánság szerint közvetlen közelből következik, egymás után. Ennek megfelelően a 8. ábra szerint példaképpen olyan szerkezetet mutatunk, amelynél az 53 rúd két részből áll és ezek közül az egyik a 87 testtel mereven függ össze, amely hengert alkot és ebben dugattyú van, a másik rész pedig a dugattyúval kapcsolódik. Az ilyen kivitel bármelyik találmány szerinti tolórúdnál vagy vezérlőrúdnál alkalmazható. Valamennyi henger egy közös vezetékkel kapcsolódhatik egyszerre történő hosszúszabályozás végett. A 8. ábra szerinti megoldásnál a rúd, amely vezető és egyben toló alkatrész e célból helyettesíthető az úgynevezett nürnbergi ollóval.