148891. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egymással összekapcsolt járműveknek tolással történő továbbítására
Megjelent: 1961, december 31. OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.891. SZÁM 65. f1 . 8—15. OSZTÁLY — VE—301. ALAPSZÁM Berendezés egymással összekapcsolt járműveknek tolással történő továbbítására Verneaux Jean Eugene Paul, mérnök Paris és Chantiers Navals Franco-Belges, cég Villeneuve-La-Garonne Franciaország A bejelentés napja: 1958. április 8. A jelen találmány egymással összekapcsolt és hátulról történő tolással mozgásban tartott járművek továbbítására vonatkozik és tárgya főleg oly hajócsoportok mozgatása, amelyeik egymással összekapcsolva a folyami vagy tengeri hajózásnál használatosak. Az egymással összekapcsolt és ily módon továbbított elemek az eddig ismeretes eljárások szerint egymással merev kapcsolatban vannak, de ismeretesek utánengedő kapcsolatok is, amelyeknél az említett elemek belsejében levő szerkezeti részek okozzák a kapcsolatban beálló változásokat-Ezeknél a kapcsolatoknál azonban a külső erők hatása alatt csak kisméretű rugalmas alakváltozások lehetségesek. Vannak olyan, helyzetváltozásokat megengedő kapcsolatokkal összekötött elem-sorozatok is, amelyeknél a sorozat végén hátul van a toló jármű vagy eszköz, vizijárművek esetén hajó, amely szabadon elfordulhat az elemek sorának legvégén, levő csuklócsap- körül a kormánylapát beállítása szerint. A sorozatot tehát ez a leghátul levő, szabadon elforduló jármű tolja. Ha az ilyen rendszernél az irány változatlan, tehát stabilis, a haladás egyenes, de a többi rendszernél az állapot nem stabil, mert erős hajlam mutatkozik az elhajlásra ill. elfordulásra. Ez ellen csak olyképpen tudunk eljárni, hogy két-két szomszédos elemet mereven kapcsolunk egymással és így azok egymáshoz viszonyított helyzete változtathatatlan. E hátrányok kiküszöbölése végett, továbbá abból a célból, hogy a folyami hajózást lényegesen megkönnyítsük akkor, ha az említett, egymással összeikaposolt hajókat tolással akarjuk továbbítani a folyók kanyarodóiban, közönséges ill. szokásos hajók vagy uszályok használata .mellett, a találmány különleges eszközöket alkalmaz, amelyek az alábbi leírásból és az igénypontokból válnak érthetővé. A találmány további részi atei az alábbi részletes leírásból a rajz kapcsán derülnek ki, amelyek a találmány példakénti kiviteli alakjait szemléltetik. Az 1. és 2. ábra részleges oldal- ill. felülnézet, amelynél két, tolással továbbított hajó látható a találmány szerinti kapcsolattal összekötve. A 3. ábra a 2. ábrához hasonló feltüntetés, de az egyik elem a hozzákapcsolt másik elemhez -képest szög alatt elfordul. A 4. és 5. ábra szintén részleges feltüntetések, éspedig felülnézet ill. oldalnézet, amelyek egy hajósorozat két egymáshoz kapcsolt hajóját mutatják. A sorozatot tolással továbbítjuk és az egyes hajók a találmány szerinti összekötő elemekkel vannak egymáshoz erősítve. A 6. ábra a 4. ábrához hasonló feltüntetés, de szögalatti elfordulás esetén. A 7. ábra nagyobb léptékben egy bütyökfel illettel ellátott kötélvezetéket szemléltet, amely a 4. és 5. ábra szerinti félmerev kapcsolathoz tartozik. A 8. ábra a találmány szerinti fél-merev kapcsolat további kiviteli alakiát mutatja és a 9. ábra felülnézetben olyan elemet (hajót) mutat, mely a S. ábra szerinti kapcsolattal van ellátva és a sorozat középvonalához képest szög alatt elfordult. A 10. és 11. ábra szerinti kapcsolóeszköz alkalmazását szemlélteti egymáshoz csatolt, járművek esetén. A 12. ábra vázlatosan két egymáshoz kapcsolt kétéltű járművet szemléltet, vízben és az ábrán a szárazföld számára használható kerekek is láthatók. A járműveket hátulról tolja a fel nem tüntetett motoros eszköz. A 13. ábra hasonló feltüntetésben emelő A?agy lebegtető szárnyakkal ellátott hajókat mutat ugyancsak a találmány szerinti kapcsolatban. A 14. ábra vázlatos feltüntetésben beálló kerekű szárazföldi járműveket szemléltet a találmány szerinti kapcsolattal ellátva. A 15. ábra tolással továbbított hajókból álló sorozatot egy folyó kanyarodójában vázlatosan szemléltet, a 16. és a 17. ábra pedig a találmány ezerinti kapcsolat egyik kiviteli alakját mutatja két nézetben. Ennél a kivitelnél lehetővé válik a rendszer alkatrészeit a térbeli (mértani) elhelyezés szempontjából változtatni. A 18. ábra a 8. ábra szerinti szerkezetet abban a helyzetben szemlélteti, amelyet az egy időszakosan oldalról, ható erő hatása alatt felvesz.
