148882. lajstromszámú szabadalom • Hordozható drótkötélpálya
Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.882. SZÁM 20. a. 2—17, 81. e. 119. OSZTÁLY — SO—673. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Hordozható drótkötélpálya Szőlészeti Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Horánszky Zsigmond tudományos munkatárs, Budapest, Komjáti Imre gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. október 28. A találmány hordozható drótkötélpálya, amelylyel — tekintet nélkül az esetleges terepakadályokra — külön út építése és a növényzet rongálása nélkül felfelé és lefelé egyformán lehet bármilyen alakú és állagú terhet ill. rakományt szállítani. A találmányt részleteiben szőlőműveléshez használható drótkötélpályával kapcsolatosan ismertetjük. A szőlőművelési feladatok között egyik legsúlyosabb probléma az anyagok szállítása. A szőlőtelepekben rendszerint hegyi terepen kell .a szállítást végezni. Általában nem áll rendelkezésre olyan minőségű út, amelyen fogatolt vagy gépjárművel is lehet közlekedni. Ha van is rosszminőségű út, csak nagy kerülővel lehet a rakodási ill. kirakási helyhez jutni és csak a növényzet jelentős megrongálódása árán. A szőlőtelepeken gyakoriak a szinte leküzdhetetlen útakadályok, mint pl. támfalak, vízmosások, stb. Ezeken a szállítandó anyagot még kézben történő szállítással is nehéz átjuttatni. Az anyagok fizikai erővel, pl. puttonyban való szállítása emberfeletti erőkifejtést igényel. A szőlőtelepeken évente megmozgatott anyagmennyiség súlya katasztrális holdanként 3O0q és 3000 q között van. E nagy .anyagmennyiség szállítási költsége az ossz termelési költségnek kb. 10%-át teszi ki. Egyes modernebb felszerelésű szőlőtelepek már próbálkoztak drótkötélpályás szállítóberendezések alkalmazásával, azonban az ismert ilyen berendezések nem mindenben felelnek meg a velük széniben támasztott követelményeknek. Ezek legnagyobb része helyhezkötött, ezért a szállítási utakat csak megrövidítik és a szállítást megkönnyítik, azonban nem képesek a teljes szállítási feladat elvégzésére. Ismert olyan kivitel is, amely hordozható, azonban csak egy kötélágon lehet a szállítást végezni. Mind a fölfelé, mind a lefelé való szállítást erőgéppel vagy villanymotorral végzik. Ez költséges és az egy kötélág miatt aránylag lassú. Az ismert hordozható drótkötélpályák szerkezeti kialakítása is sok hátrányos tulajdonságot mutat, így pl. a tartóállványok magassági irányban nem állíthatók, minek következtében a tartókötél követi a terep hullámzását és a kifeszített tartókötél függőleges felfelé húzó komponense az állványokat olykor felemeli a talajról. A pálya telepítése, felszerelése közben — különböző hosszúságú állványokból álló állványkészlet esetén — a talaj hullámzásának megfelelően válogatni kell az állványok között, ami a pálya felszerelési idejét növeli. A tartókötelet megfogó kötélsaruk mereven vannak az állványokhoz erősítve és ezért a tartókötelet nem lehet tökéletesen egy vonalban feszítve tartani, ill. oldalirányú erők hatnak az állványra, azt esetleg felbillentik. A kötélsaruk kötelet megfogó szerkezetrésze általában csavarozással vagy hasonló módon szorítható össze, ' ami mind az összeszerelésnél, mind a szétszerelésnél hosszadalmas munka és külön szerelőszerszámokat igényel. A terhet hordó futómű általában tartókötélen futó két keréken van felfüggesztve és a kötél alján a futómű nem támaszkodik. Ennek következtében a kötélsarukon való áthaladáskor, vagy teherürítéskor a futómű könnyen leugorhat a tartókötélről. Az ismert hordozható pályáknál nem alkalmaznak automatikus ürítést, ami a pályát üzemben tartó személyektől nagy erőtöbbletfelhasználást és több dolgozót kíván. Az ismert hordozható kötélpályák csak csillerendszerű szállítóeszközzel vannak ellátva, karók, hordók, puttonyok, stb. gazdaságos szállítására alkalmas tartó és szállítóeszközük nincs. A vonókötéltartók a kötélsaruk mellett vannak felerősítve. A futómű sarun történő áthaladásakor a vonókötél lengésbe jön és leugrik a tartó-