148881. lajstromszámú szabadalom • Saruscsapágy kenőanyag bevezetéssel
2 148.881 gondosan megmunkált saruk, valamint a forgásirányban folyamatosan szűkülő rés a szokásos elárasztó olajozással megakadályozza a szárazfutást és a túlmelegedést. Emiatt a saruscsapágyaknál a nyomás alatti kenőanyagbevezetést eddig nem alkalmazták. A találmány azon a megismerésen alapszik, hogy a kenőanyagot a osap és csapágy közötti rés maradéktalan kitöltésének elérése érdekében is lehet nyomás alatt bevezetni a saru alá és a csapágyrés részleges vákuumtól mentes kitöltésének a következménye a csapágy rendkívül sima rezgésmentes működése, még a szokásosnál lényegesen nagyobb kerületi sebességek esetén is. Ezt a megoldást a találmány elsőként alkalmazza. A kenőanyagnak nyomás alatt való bevezetése a sarukba azt eredményezi, hogy a csapágy a szokásosnál nagyobb fordulatszámoknál is rezgésmentesen működik. így pl. síkköszörűgépeknél n = 3000 fordulatszámot is tudunk alkalmazni teljesen rezgésmentes üzem mellett, ami a köszörűkorong átmérőjének lényeges csökkentését tette lehetővé. A rajz 1. ábrája a találmány szerint kialakított sarunak a tengelyre merőleges, vázlatos metszete, a 2. ábra pedig tengelyirányú metszete a II—II vonal szerint, az olajbevezető hornyon át. A 3. ábra felülnézet, a 4. ábra pedig metszet a IV—IV vonal szerint. Az 5—7. ábra szintén két metszetben és felülnézetben más kivitelt mutat. A találmány szerinti csapágyazásnál a szivattyútól (szűrőtől) érkező kenőanyag az 1—4. ábra szerint közvetlenül a saru belépőéle előtt elhelyezkedő és az 1 sarutestre 'tetszés szerinti eljárással ráerősített 2 elosztó tömbbe kerül (az A, B vagy C nyílások valamelyikén), melynek egyik felülete a saru hordfelületének folytatását képezi (nem szükséges a felületeknek abszolút pontos csatlakoztatására törekedni) és görbülete a saru hordfelületének görbületével közel azonos. A 3 horonyban a szükséges folyadéknyomás kialakul és lehetővé teszi a csapágy kifogástalan működését, noha a sarukat atmoszférikus nyomású tér veszi körül. Az olaj bevezetése a 3 horonyba tetszőleges helyen és irányból történhet az adottságoktól függően. Az elosztó tömbben a saru majdnem teljes szélességén végighaladó 4 üreg van, amelyben a kenőanyag szétterjed és a saru belépő-éle alá jut. Célszerű a bemunkálással érintkezőén vele azonos irányban furatot is készíteni a tömbben a kenőanyagbevezetés megkönnyítése végett. A fenti kialakítás egyik változata az 5—7. ábra szerinti megoldás, melynél a kenőanyag közvetlenül a saru belépő éle közelében elhelyezkedő és közel teljes saruszélességben végighúzódó 3a horonyba kerül (az Aa, Ba vagy Ca nyílások valamelyikén), itt a szükséges nyomás kialakul és lehetővé teszi a csapágy kifogástalan működését. A saru működése a fent leírttal azonos. A kenőanyag bevezetése itt is tetszőleges helyen és irányból történhet, de célszerű az adottságok kihasználásával kialakítani. Célszerű a horonyfenék környezetében egy 4a gyűjtő-furatot elhelyezni a kenőanyag áramlásának megkönnyítésére. Szabadalmi igénypontok: 1. Saruscsapágy, melynek jellemzője, hogy a saru belépő éle mellett a kenőanyag forrásával (szivattyúval) kapcsolódó, a saru szélességének irányában terjedő és a nyomás alatti kenőanyagot a saru belépő éle elé terelő üreg van. 2. Az 1. igénypont szerinti saruscsapágy kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az üreg a saru belépő éle előtt elhelyezett és egyik felületével a saru hordfelületéhez illeszkedő elosztó tömbben van (1—4. ábra). 3. Az 1. igénypont szerinti saruscsapágy kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az üreg a saru testében van kialakítva (5—7. ábra). 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó ma?.K ,itój-6H864. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
