148872. lajstromszámú szabadalom • Szervő-kormánymű kézierővel és folyadéknyomással működtetve, elsősorban közúti gépjárművekhez
2 148.872 A találmány kiviteli alakját az 1—7. ábrák szemléltetik. Az 1. ábra a kormánymüvet hosszmetszetben mutatja. A 2. ábra ugyancsak a kormánymű hosszmetszete az 1. ábra metszetére merőleges síkban, a kormánytengely síkjában lépcsősen metszve. A 3. ábra a kormánymű keresztmetszetét mutatja a forgótolattyú vezérlő résein keresztül. A 4. ábra a vezérlőtolattyú helyzetét szemlélteti jobbrakorrnányzáskor, keresztmetszetben. Az 5. ábra a kormánymű keresztmetszetét mutatja az érzékelő dugattyúk síkjában. A 6. ábra az alsó nyomótérből az egyik érzékelő dugattyúhoz vezetett folyadék útját mutatja hosszmetszetben. A 7. ábra a felső nyomótérből a másik érzékelő dugattyúhoz vezető furatot mutatja hosszmetszetben. A kormányoszlop egy szakaszát képező (1) munkahengerben a (2) dugattyú mozog, mely a (3) vezérlőtolattyúval egy egységet alkot. A munkahengerhez csavarkötéssel csatlakozik a (4) kormánytengelyt, (5) forgattyúkart és a (6) tolórudat magábafoglaló (7) alsó ház, amely egyben a (8) alsó nyomóteret is határolja. A (6) tolórúd csuklósán kapcsolódik a (2) dugattyú (9) fedeléhez. Az (1) munkahenger másik végéhez ugyancsak csavarkötéssel csatlakozik a (10) felső ház, amely a (11) felső nyomótér határolására szolgál, magábanfoglalja a (12) kormányorsó csapágyazását és a (13) visszafolyóteret. A szivattyútól érkező folyadék az (1) munkahenger (14) menetes furatán jut be az (1) munkahengerbe, innen a (2) dugattyú és a hengerfal közötti (15) térbe kerül. A (15) teret a (16) dugattyúgyűrűk határolják el a (8) alsó és a (11) felső nyomótértől. A (15) tér olyan hosszú, hogy a (2) dugattyú teljes lökete folyamán összeköttetésben marad a (14) menetes furattal. A (15) térből a folyadék a négy (17) keresztfuraton a (18) vezérlőhüvely (19) hornyaiba jut. Ha kormányzás nincs, a (3) vezérlőtolattyú középhelyzetben van a (18) vezérlőhüvelyhez képest és a 3. ábrán láthatóan egyforma nagyságú (20) és (21) rések maiadnak nyitva, melyeken át a folyadék a (22) és (23) terekbe jut. A (22) terek a (18) vezérlőhüvely (24) keresztfuratain és a dugattyú (25) hosszú furatain át a (8) alsó nyomótérrel, a (23) terek pedig a (18) vezérlőhüvely (26) keresztfuratain és a dugattyú (27) rövid furatain át a (11) felső nyomótérrel közlekednek. E középhelyzetnél a nyomóterekben nyomás nem léphet fel, mert a folyadék a (2'2) terekből a (28) vezérlőréseken át a (29) terekbe, valamint a (23) terekből a (30) vezérlőréseken át a (31) terekbe juthat, a (29) és a (31) terek pedig a (3) vezérlőtolattyú (32) és (33) keresztfuratain át a (34) belső térrel, ez pedig a (12) kormányorsó (35) hosszanti furatán és (36) keresztfuratain át a (13) visszafolyótérrel van összeköttetésben. A kormánymű jobbra kormányzáskor a 4. ábrán feltüntetett helyzet szerint a (12) kormányorsóval együtt jobbra fordul, a (3) vezérlőtolattyú is és ezáltal lezárulnak a (21) vezérlőrések és nagyobbra nyílnak a (20) vezérlőrések. A folyadék tehát csak a (22) terekbe tud jutni, a (23) terekbe nem. Ugyancsak lezárulnak a (28) vezérlőrések is, tehát a (29) terek felé továbbáramlás nincs. Mivel a (22) terek a (8) alsó nyomótérrel vannak összeköttetésben, a folyadék nyomása ott megnő és a (2) dugattyút felfelé nyomja. Ugyanakkor a (11) felső nyomótér a (23) tereken és a (30) vezérlőréseken át a (13) visszafolyótérrel kerül összeköttetésbe, tehát a (11) felső nyomótérből a folyadék el tud távozni. Balra kormányzáskor az ellenkező oldali rések záródnak, ill. nyílnak, tehát a folyadék csak a (11) felső nyomótérbe juthat és a dugattyút lefelé nyomja. A (3) vezérlőtolattyú csavarmenete és a (2) dugattyú (25) és (27) furatainak helyzete úgy van megválasztva, hogy a folyadéknyomás a (3) vezérlőtolattyú — mint kormányanya — mozgásával azonos irányban nyújtson segítséget. A jármű kormányzott kerekein jelentkező külső ellenállás érzékelését a vezető számára az 5. ábrán látható érzékelő dugattyúk biztosítják. A (37) érzékelő dugattyú a (38) hüvelyben, a (39) érzékelő dugattyú a (40) hüvelyben mozog, melyek a (2) dugattyú (41) hornyaiban (42) peremükkel axiálisan rögzítve vannak. A (38), ill. (40) hüvelyek vezérléskor egyben a (3) vezérlőtolattyú ütköztetésére is szolgálnak az azon kiképzett (43) orr és (44) közbetéttárcsa segítségével. Az érzékelő dugattyúkban elhelyezett (45) rugók a (3) vezérlőtolattyút középhelyzetbe visszavinni segítenek. A (37) érzékelő dugattyúra a (2) dugattyúban levő, a 6. ábrán látható (46) furaton keresztül a (11) felső nyomótér folyadéknyomása. a (39) érzékelő dugattyúra a (2) dugatytyúban levő, a 7. ábrán látható (47) és (48) furatokon át a (8) alsó nyomótér folyadéknyomása fejt ki nyomást. Az érzékelő dugattyúk tehát úgy vannak a megfelelő nyomóterekkel összekötve, hogy a vezetőnek a kormányzás állandó ellenállásain kívül az érzékelő dugattyúkra ható ellenállást is le kell győznie, mely a mindenkori folyadéknyomással, tehát a külső ellenállással arányos. Ily módon a vezető a külső ellenállást mintegy érzékelni tudja. A kormánykerék szélső állásaiban való ütköztetésre szolgálnak a (12) kormányorsóra felfűzött (49) orros gyűrűk és a rögzített (50) orros hüvely. Az orros gyűrűk száma és méretei úgy vannak megválasztva, hogy a kormánykerék előírt elfordításakor a kormányoszlopban elhelyezett (51) ütközőgyűrűben megütközzenek és a (12) kormányorsó további elfordítását meggátolják. A szivattyú hibája vagy a folyadékszolgáltatás bármely okból bekövetkező megszűnésekor a kormánymű kézi erővel is működtethető, mely esetben a (2) dugattyú a (3) vezérlőtulattyúval együtt mint kormányanya a (12) kormányorsón mozog és a vezető kézi erejét a kerékre továbbítja. A (10) felső házban a (11) felső nyomótér és a (13) visszafolyótér között, valamint a (9) fedélben a (8) alsó nyomótér és visszafolyótér között elhelyezett (52) golyós szelepek lehetővé teszik a folyadék átáramlását a (13) visszafolyótérből a (8), ill. (11) nyomótérbe és ezáltal megkönnyítik a (2) dugattyúnak a (12) orsó által kézi erővel való mozgatását. Rendes üzemben a nyomóterekbeh
