148860. lajstromszámú szabadalom • Szintező műszer
2 148.860 tükröződnek, mint a másik képéi, a képimezőben a lécek képei úgy jelennek meg, hogy az egyik léc alja, ill. teteje a másik léc alja, ill. teteje mellett van. A két léc képe tehát azonos irányítottságú. Ez feltétlenül szükséges, mert különben a mérés inem volna végrehajtható. A lécek osztásai a látómezőben nem minden esetben fedik, egymást. Ha ugyanis a két léc közti magasságkülönbség az osztás értékének nem egész számú többszöröse a lécosztások egymáshoz képest eltolva jelentkeznek a látómezőben. Az osztások fedésének létrehozására és a tört-leolvasás megvalósítására az 1 objektív elé helyezett prizmarendszer egyik belépő nyílása elé általánosan ismert, ún. planparalel-lemezes optikai mikrométert helyezünk el. Ennek 12 párhuzamos üveglemezének a 11 vízszintes helyzetű tengely körüli forgatásával az egyik léc képe a látómezőben mozgatható. így a két léc képe fedésbe hozható, úgyhogy az osztások fedjék egymást. A léc képe elmozdításának mértéke, mint törtleolvasási érték a 11 planparalel lemez 12 tengelyével kapcsolt, 13 beosztással ellátott dobon leolvasható. Ez a mérés pontosságát fokozza. Az itt ismertetett mikroniéteres leolvasás az 1 ábrán bemutatott elrendezésnél is használható, de csak a 3. és a 4. ábra kapcsán ismertettük. A 3. és 4. ábrán bemutatott kiviteli alak előnye az, hogyha a műszernek a prizanarendszert és az 1 objektívet tartalmazó 14 részét, a 10 prizmát és az'5 okulárt tartalmazó 15 részhez viszonyítva elforgathatóan képezzük ki, akkor a műszer felső 14 része úgy forgatható, hogy az okulárba való betekintés iránya megegyezik a felső rész egyik irányvonalával. így ha a felső rész másik belépő nyílását letakarjuk, a műszer mint szokványos szintező műszer használható. További előnye ennek a kiviteli alaknak, hogy ha — hasonlóan az ismert automatikus szintezőkhöz — a 8 prizmát valamely önmagában ismert módon úgy függesztjük fel, hogy az a távcső «-szöggel való megdőlt helyzetében V2 «-szöggel forduljon el, a műszer automatikussá tehető. Ekkor mérés előtt csak a műszer közelítő beállítása szükséges, a kompenzátor, jelen esetben a felfüggesztett 8 test az irányvonalat automatikusan stabilizálja. Szabadalmi igénypontok: 1. Szintező műszer, melyre jellemző a távcsöve objektívje elé helyezett prizma- és/vagy tükörrendszer, mely két szintezőléc képét alkotó sugárnyalábot irányít egyidejűleg a távcsőbe. 2. Az 1. igénypontban meghatározott műszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az egyik léc képét alkotó sugárnyalábot eltérítő tükröző felületek S2'áma páros, a másik léc képét alkotó sugarakat eltérítő tükröző felületek száma páratlan. 3. Az 1. igénypontban meghatározott műszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a két léc képét alkotó sugárnyalábot a távcsőbe irányító optikai rendszer egy 45°-os és egy pentaprizmából áll. 4. Az 1. igénypontban meghatározott műszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a két léc képét alkotó sugárnyalábot a távcsőbe irányító optikai rendszer egy 45°-os és egy penta tükörből áll. 5. Az 1. igénypontban meghatározott műszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy távcsövének optikai tengelye vízszintes.. 6. Az 1. igénypontban meghatározott műszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy távcsövének optikai tengelye függőleges. 7. Az előző igénypontok bármelyikében meghatározott műszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a prizmarendszer egyik belépő nyílása elé önmagában ismert planparalel-lemezes optikai mikrométer van elhelyezve. 8. A 6. igénypontban meghatározott műszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a lécek képeit alkotó sugárnyalábokat eltérítő prizmarendszert és a távcső objektívjét tartalmazó műszerrész az okulárt tartalmazó részhez viszonyítva elforgatható. 1 rajz kiadásért íelel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó i^azgatój« 614861. ,Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utoa 21—23.