148849. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőműkapcsoláselrendezés automatikus hullámveréskövető berendezéssel ellátott elektromos hajtású emelőeszközök és csörlők számára
Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.849. SZÁM 65. a2 . 26—33. OSZTÁLY — 11—13. ALAPSZÁM Vezérlőmű-kapcsolás elrendezés automatikus hullámveréskövető berendezéssel ellátott elektromos hajtású emelőeszközök és csörlők számára Institut für Schiffbau, Rostock (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Eisel Gerhard mérnök, Rostock (NDK) A bejelentés napja: 1959. október 24. A találmány elektromos hajtású teheremelő eszközökre és csörlőkre vonatkozik, amelyeknél a munkafolyamat ideje alatt a hullámverés befolyását ki kell egyenlíteni. Az elrendezés főleg emelődaru berendezésekre vagy rakodócsörlőkre vonatkozik, amelyek úszó, vagy lebegő tárgyak kirakáséra vagy felvételére szolgálnak. Az elrendezés vontatócsörlőkhöz is használható, minthogy itt hasonló munkafeltételek fordulnak elő. Eddig — ha egyáltalán figyelembe vették a hullámverés zavaró befolyását — csak nagy teherbírású daruknál alkalmaztak hidraulikus hullámveréskövető berendezéseket. Állandó kötélhúzás fenntartása céljából az ismert daruszerkezeteknél az egész emelőművet eltolták a húzóerő kiegyenlítése céljából. A periodikusan fellépő járulékos erőknek frekvenciája a fedélzeti segédgépépítéa fogalmai szerint nagy. Ha a zavarokat megfelelően ki akarják egyenlíteni, az emelőmű nagy tömege következtében az eltolás céljára nagy gyorsító erőket kell alkalmazni. Az ismert elrendezésű elektromos meghajtású csörlőknél, amelyek periodikus járulékos erők kiegyenlítésére szolgáló berendezésekkel vannak ellátva, a Leonard-elvet használják oly módon, hogy a Leonard-generátort a járulékos erők függvényében kapcsoló kontaktusokon keresztül gerjesztik. Más elrendezések a csörlőmotor és kötéldob forgató nyomatékainak egyensúlyán alapulnak. Ezeknél az elrendezéseknél — amellett, hogy a Leonardelv előnyös feltételeit alkalmazzák —, különböző kedvezőtlen kísérő jelenségek lépnek fel. A legtöbb berendezés, amely járulékos erők kiegyenlítésére szolgál, meghatározott alapterhelésre van méretezve, vagy pedig ha alapterhelése változtatható, ennek a változtatása üzem közben körülményes és csak nehezein valósítható meg. A csörlők közül ezt az elvet csak a vontató csörlőknél alkalmazzák, minthogy itt egy meghatározott alapterhelésre hosszabb üzemidők adódnak. Az ismert berendezések alkalmatlanok olyan daruszerű üzemek csörlőihez és magukhoz a daruberendezésekhez, amelyeknél az egyes munkafolyamatok rövidek és sokfajta alapterheléssel dolgoznak. Az összes eddig ismert emelődaruknál alkalmazott berendezés hidraulikus vezérlésű és ezeknél erőkiegyenlítés céljából az egész emelőművet eltolják. Erre a célra olajszivattyúval kapcsolt motor szükséges, amely az olaj cirkulációját tartósan biztosítja. A találmányi gondolat egy többmezős Leonardgenerátor, különösen egy ún. amplidki villamos erősítő gép tehertől függő vezérlésén alapul. A találmányi gondolat megvalósításához ismert alkatrészeket használunk fel. Egy váltakozó áramú mérőhidat rugózóan felfüggesztett csiga útján a húzóerővel arányosan befolyásolunk. A mérőhídegyensúlyt a csörlő kormányállásán kézi erővel állítjuk be. Itt a mérőhídegyensúly az ismert berendezések alapterhelése és a rugó előfeszítése közötti egyensúlyának felel meg. A fellépő járulékos erők megbontják a mérőhíd egyensúlyát és hibafeszültséget okoznak, amelyet mágneses erősítő közbeiktatásával a Leonardgenerátorhoz vezetünk. A villamos erősítő gépet úgy gerjesztjük, hogy a csörlőmotor tehermentetítést hozzon létre. A működési sebesség megjavítása céljából feszültségvisszavezető kapcsolást használunk. A találmányt a rajz alapján részletesebben ismertetjük. Az emelőkészülék meghajtására külsőgerjesztésű 2 mellékáramkörű egyenáramú motor szolgál. A 2 motor áramellátását 1 Leonard-generátor adja. Most következő magyarázatunk először az elektromos hajtómű vezérlésének azon esetére vonatkozik, amikor a hullámveréskövető berendezés nincs bekapcsolva. A következőkben „mezőállító" elnevezéssel olyan mezőszabályozót jelölünk, amelynél kézi állítással meghatározott érték állítható be. Amint az ábrából látszik, ekkor 20 választókapcsoló 32 kapcsolóállásban van. Ebben a hely-