148847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triciklusos vegyületek izomerizálására

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.847. SZÁM 12. q. 32—34. OSZTÁLY — HO-647. ALAPSZÁM Eljárás triciklusos vegyületek izomerizálására F. Hoffmann—La Roche & Co. Aktiengesellschaft cég, Basel (Svájc) Feltalálók: Schläpfer Reinhard, Basel és Spiegel berg Hans, Basel A bejelentés napja: 1960. június 17. A svájci elsőbbség napja: 1959. június 19. A találmány eljárás az aromás gyűrűkben aszim- tio-, halogén-, acil-, amino-, hidroxil és/vagy metrikusan alkil-, trifluormetil-, aralkil-, aril-, al- karboxicsoportokkal helyettesített koxi-, aralkoxi, ariloxi- alkiltio-, aralkiltio-, ariláltalános képletű triciklusos vegyületek izomerizálására, mimellett a képletben X oxigént vagy ként és Y tercier aminocsoportot jelent. Az Y szimbólummal jelölt tercier aminocsoport pl. dialkil-aminocsoport és heterociklusos gyök, mint pl. pipe!

ridil-(l)-, morfolil-(4)-, piperazil-(l)-, vagy l-hidroxietil-pipe,

razil-(4)-gyök lehet. A dialkilaminovegyületek közül a megfelelő dimetilaminovegyületek előnyösek. A megadott általános képletű vegyületek két sztérikus alakban fordulhatnak elő. Mivel ezek az izomérek biológiai vonatkozásban egymással gyakran nem egyenértékűek, egyiknek a másikba való átalakításához, illetve ily lehetőséghez nagy gyakorlati érdek fűződik. Példaként a 2-klór-9^(«-dimetilamino-propilidén)-tioxantént nevezzük meg. A magasabban olvadó izomért (olvadáspont 98— -99 C°, a hidroklorid olvadáspontja 225 C°, korr.) transz-izomernek szokás nevezni, ez biológiailag hatásos és ezt nyugtatóként, valamint antimetikumként lehet használni, míg az alacsonyabban olvadó izomer (a hidroklorid olvadáspontja 209 C°), melyet cisz-izomérnek neveznek, zavaró hatásokat mutat és az előbb említett aktivitása csekély. Azt találtuk, hogy e vegyületek erősen bázisos szerek alkalmazásával izomerizálhatók, amikor is függetlenül attól, hogy az izomer elegy melyik oldaláról indulunk ki, az izomerizálás mindenkor olyan végtermékhez vezet, amelyben a két izomer nagyjából azonos mennyiségben van jelen. Az erős bázisok hatása a fenti általános képletű vegyületekre azonban azzal jár, hogy az aminocsoport lehasad és a reakciótermék elgyantásodik. Azt találtuk továbbá, hogy ez a bomlási reakció elmarad vagy csak csekély mórtékben lép fel, ha az izomerizálást a tercier aminocsoportnak megfelelő bázis feleslege és poláris oldószer jelenlétében hajtjuk végre, miáltal, az aminocsoport lehasadását és a savban oldhatatlan polimerizátum keletkezését visszaszorítjuk. Ennek alapján a találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a fentiekben megadott általános képletű vegyületet tiszta izomer alakjában vagy oly izomérkeverék alakjában, amely az egyikből felesleget tartalmaz, poláros oldószer és a tercier aminocsoportnak megfelelő bázis jelenlétében erősen báziküs szerrel kezeljük. Az izomerizálás az izomérek egyenlő arányú egyensúlyához vezet. Az egyik izomérnek az elegyből való eltávolítása után a visszamaradó izomért újból izomerizálhatjuk és így a kívánt termék irányában történő átalakulást messzemenően elérhetj ük. Erősen bázisos szerként előnyösen az alkálifémek hidroxidját vagy alkoholét ját használjuk poláros oldószerben, előnycsen alacsony alkoholban, különösen metanolban. De alkalmas az alkáliamid és dimetilformamid elegye is, Ezenkívül azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárást elő-