148841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Reichstein S vegyületből biooxidációval nyert kortikoszteroidok fermentlevekből történő kinyerésére

2 148.841 táknál másodlagos tulajdonságként szereplő adszorptív hatást izolálási célokra hasznosíthatjuk. A kipróbált gyanták közül legjobban bevált az Am'berlite IRC 50 és Wofatit CN néven ismert karboxiltípusú kationcserélő műgyanta. Az említett gyanták mind a megkötést, mind pedig a leoldást illetően kedvező tulajdonságokat mutattak. A fermentlevek térfogatára számított 1/5—1/20 térfogat gyantát alkalmazva, a megkötés gyakorlatilag teljes, egyidejűleg a fermentációs levekből szennyezőanyagok és szennyezésként szereplő nem szteroid jellegű termékek is megkötődnek. Alkalmasan választott szerves oldószerrel, illetve oldószereleggyel a kortikoszteroidok frakcionált leoldása a gyantáról kényelmesen megvalósítható, gyakorlatilag teljes mértékben. A módszer előnye még, hogy a kísérő színező és szennyező anyagok jelentős részét az oszlopon megkötve lehet tartani, ami a további feldolgozásban jelentős előnyt biztosít, A gyanták használat után az oszlop megfelelő oldószeres átmosása után ismét felhasználhatók. Példák: 1. 20 liter fermentlevet 200 ml Wofatit E jelű (aminkondenzátum, adszorptív jellegű) gyantaoszlopon engedtünk át. (1 liter/óra sebességgel). A fermentleben 0,76 g hidrokortizon és 0,34 g epihidrokortizon volt jelen a fermentléből származó egyéb szennyezések kíséretében. A megkötés teljes volt. Megkötés után 2 liter vízzel mostuk az oszlopot, majd az eluálást etilacetáttal végeztük, ugyancsak 1 liter/óra sebességgel, literenként külön vettük az egyes frakciókat, majd az analízisek értelmében bizonyos frakciókat célszerűen egyesítettünk. így az 1—4 frakciókat, tehát az első 4 liter eluátumot, amelyben 0,42 g hidrokortizont és 0,04 g epihidrokortizont nyertünk vissza (az eredeti hidrokortizon-tartalomnak 55%-át, az epi-hidrokortízontartalomnak 1'0%-át, hidrokortizon-epi-hidrokortizon arány 10 : 1. (Az 5—8 frakciókban, tehát további 4 liter eluálószerben 0,24 g hidrokortizont és 0,14 g epihidrokortizont (az eredeti hidrokortizonnak 31%-a és epihidrokortizon tartalomnak 40%-a), hidrokortizon és epihidrokortizon arány kb. 2 : 1). majd további 8 liter eluálószerben (9—16 frakciók) 0,05 g hidrokortizont és 0,12 epihidrokortizont (az eredeti hidrokortizontartalomnak 6%-a és epihidrokortizonnak 35%-a, hidrokortizon epihidrokortizon aránya kb. 1 : 3) mértünk. Az egyes frakciók egyesítése után 50—70%-os kitermeléshez jutottunk. 2. 300 ml térfogatú Duolit S 30 (aminkondenzátum, adszorptív gyanta) oszlopon 1 liter/óra sebességgel 3300 ml fermentlevet engedtünk át, mely az előzetes kvantitatív elemzés szerint 295 mg hidrokortizont és 194 mg epihidrokortizont tartalmazott. Az oszlopot a megkötés után 300 ml vízzel mostuk. A megkötési lé és a mosófolyadék kimutatható mennyiségben szteroidot nem tartal.* kiadásért felel: a Közgazdasá 614369. Terv Nyomda, Budapes mázott, tehát a megkötés kvantitatíve ment végbe. Az elució azonos a megkötéssel 1 liter/óra sebességgel történt az alábbiak szerint. 500 ml-es frakciókat véve az első frakcióhoz oldószerül, 500 ml 1 :1 arányú kloroform-etilacetát keveréket alkalmaztunk, míg a továbbiakban tisztán etilacetáttal eluáltunk. Az első frakciókból kevés kortikoszteroidtartalmú, főleg szennyezéseket tartalmazó, magas száraz maradékot adó kristályosítható terméket nyertünk. Ezt elvetettük. A 2—6 frakciókban összesen 2,5 literben 230 mg hidrokortizon (az eredeti hidrokortizontartalom 78%-a), illetve 24 mg epihidrokortizontartalmú (az eredeti érték 12%-a) oldatot nyertünk. További két frakcióban még 150 mg epihidrokortizont eluáltunk. Az elemzés alapján célszerűen egyesített frakciókból 195 mg hidrokortizont (66%-ot), illetve 100 mg hidrokortizont (52%) kristályosan nyertük ki. 3. 500 ml fermentlevet, mely elemzés szerint a következő arányokban 102,3 mg kortikoszteroidokat tartalmazott: Reichstein S-ből 14,9 mg-ot, X-vegyületből 6,35 mg-ot, hidrokortizonfoól 38,6 mg-ot és epi-hidrokortizonból 42,45 mg-ot 70 g H*-alakú, Amberlite IRC 50 oszlopra vittük, ml/ /perc sebességgel. Az oszlopot mostuk 50 ml vízzel, majd 300 ml etilacetáttal eluáltunk. Az eluátumban elemzés alapján megtalálható volt: 13,2 mg Reichstein S, 4,8 mg X-vegyüIet, 28,8 mg hidrokortizon és 17,4 mg epihidrokortizon, összesen 64,2 mg. A fermentleben analízis alapján még maradt 4 mg szteroid. 4. 500 ml fermentlevet 100 ml Wofatit CN (karboxil típusú) gyantaoszlopon engedtük át 2,5 ml/perc sebességgel. A fermentlé összes térfogatában meghatározás szerint 17,6 mg hidrokortizont és 6,5 mg epihidrokortizont tartalmazott. A megkötési lében nem volt kimutatható szteroid jelen. Egyenlő térfogatú etilacetáttal 2,5 ml/perc sebességgel eluálva az eluátum összesen tartalmazott 14 mg hidrokortizont (80%-a a felvitt hidrokortizonnak) és 6 mg epihidrokortizont (a felvittnek 93%-a). Szabadalmi igénypont: Eljárás Reichtein-S vegyületből biooxidációs úton nyert hidrokortizon és epihidrokortizan elkülönítésére, melyre jellemző, hogy valamely adszorbenst, előnyösen aminkondenzátum, vagy karboxil típusú ioncserélő műgyantákat használunk a kortikoszteroidok megkötésére, az így megkötött kortikoszteroidokat vízzel nem elegyedő észterekkel, illetve ilyen észtereket tartalmazó szerves oldószerekkel, —• előnyösen klórozott szénhidrogéneket, illetve benzol és benzol homológokat tartalmazó észterekkel —• frakcionáltan eluáljuk és az azonos kortikoszteroid tartalmú frakciókat egyesítve az egyes komponenseket közvetlenül kristályosítjuk. ?f és Jogi Könyvkiadó i.aazpninja t V., Balassi Bálint utca 21-23.