148811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliészterlakkok előállítására

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.811. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — BA-1303. ALAPSZÁM Eljárás poliészterlakkok előállítására Bär Vilmos vegyész, Budapest A bejelentés napja: 1958. december 4. Telítetlen poliészterek (maleinsav-diol és vinilmonomerek kopolimerjei) az újabb időkben a műanyagiparban nagy jelentőségre tettek szert. A levegő inhibáló hatásának kiküszöbülése után, a lakkénti bevezetését ezen majdnem 100%-os filmképző anyagoknak hátráltatta az a tény, hogy a magas fény, jó tapadás, rugalmasság:, keménység, jó terülés, kis megf olyas, jó és könnyű csiszolhatóság, önthetoség, homogenitás olyan követelmények, amelyek hiányában nem használható fel mint lakk. Először a paraffin és stearin használatát szabadalmaztatták általában 0,5%, ill. 1—2%-os mennyiségben (DBP 948 816, EP 713 332, Hol P 173 193) a nem modifikált poliésztereknél. A megfelelő minőség biztosítására a DBP 951 729 java^ solja a di- és tri-isocianátokkal modifikálást. A levegőn száradó alkidok használata nem vált be (Fárbe und Lacik 1958. akt. 10. sz. 531. old.), mert csak magasabb hőmérsékleten adtak kemény felületet.. Megoldásnak látszanak a DBP 953 117 és DAS 1035 291 sz. szabadalmak, melyek értelmében a telítetlen dikarbonsav észterifikálása egy olyan alkohollal történik, mely dticiklopentadien, szénmonoxid és hidrogériből készül, dieiklopentadienalkohállal. Ennek előállítási nehézségeit nem kell külön részletezni. A nem modifikált poliésztereknél az alkalmazott diol általában hosszabb szénláncú, pl. dietiléngliko'l, mert a glikollal nyert poliészter nem oldódik jól vinil-monanieriben. A találmány szerinti eljárás vinil-monomert kopolimerizál olyan modifikált telítetlen poliészterrel, mely maleinsav ill. fumársavfoól és dióiból készül és amelyet olyan telítetlen zsírsavval, ill. olajjal modifikálunk, mely a maleinisav és származékai úgy adja a Diels—Aider dién-sziniézist, hogy a keletkezett koinjugatum maga is kopolim erizálódik vinilmonomérrel. A találmány szerinti eljárással készült poliészterlakkot összehasonlítottuk a jelenleg fel/használt osztrák import lakkal. (Wiltschek.) Elsősorban Choldchek-próbának — hőmérséklet ingadozásállóság vizsgálatnak vetettük alá, mert ez a vizsgálat különösen jellemző a poliészterlakik minősítésében. A lakkrétegtgel bevont falemezeket 80 órán át váltakozva —20 C° és 60 C°-os térbe helyeztük. A poliészterlakknak olyan rugalmasnak kell lennie, hogy repedésnek akkor sem szabad mutatkozni, ha a faalaplemez esetleg meg is repedt. Ebből a vizsgálatból a kész lakkozásnak évek múlva előálló sajátságait lehet megállapítani. Amennyiben a vizsgálatot a minta nem állja.ki, várható, hogy a lakkréteg nem lesz tartós és több évi használat után repedezés, lepattogzás, hólyagosodáis mutatkozik a kezdetben kifogástalan lakkrétegen. Az ötödik hűtési-melegítési ciklus után az osztrák lakkon kezdődő leválás mutatkozott, de a réteg még folyamatos maradt. A tizedik ciklus után repedés is mutatkozott az osztrák lakk-mintán, A tizenötödik ciklus után hólyagképződés, erős leválás, további repedezés mutatkozott és ez a negyvenedik ciklus után (vizsgálat vége) az osztrák lakk mintás falemezen a felületnek kb. 40%-ra terjedt ki. Ugyanekkor a találmány szerinti eljárással készült poliészterlakfeal bevont lemez sértetlen maradt. A vizsgált minták különböző faféieségekre voltak rávive és az egyes faféleségek között a lakkréteg viselkedése szempontjából különbség nem adódott. További előnye a találmány szerinti poliészternek az, hogy ütésre nem pattogzik. Gazdasági szempontból előnyös, hogy a találmány lehetővé teszi tisztán az etilénglikol használatát is. A találmány szerinti eljárásnál vinilmonomert kopolimerizálunk, olyan modifikált, poliészternél, amelyben a kopolimerizáeióhoz szükséges reakcióképes csoportok megmaradnak a mellett, hogy az egész molekula térihál óisabb lesz. Maleinsav vagy fumársav és dióiból készült tiszta telítetlen poliészterbe vagy más dikarbonsavból és fentiekből készült vegyes telítetlen poliészterbe beépítünk olyan vegyületeket, amelyek a mellett, hogy adják a Diels—Aider un. dién-szintézist, olyan adduktumot eredményeznék, amelyek maguk is kopolimerizálódnak viiml-manomerrel. Ismertetjük az eläostearimsav és maleinsav reakcióját, mint példát. Vinil-monorner lehet: stirol, aikrilát és metakrilát és származékai, allilésziterek stb., ill. ezeknek