148791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hácsrostok fonhatóságának megjavítására
Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.791. SZÁM 29. b. OSZTÁLY — TE—245. ALAPSZÁM Eljárás háncsrostok fonhatóságának megjavítására Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Zilahi Márton, Nagy Kálmán tudományos munkatársak, Budapest A bejelentés napja: 1960. május 30. Ismeretes, hogy a háncsrostok, mint len, kender vizes fonása során a rost kötegek felbonthatók elemi sejtekre, amennyiben nyújtóimező hossza közel esik az elemi sejtek —• szálak — hosszúságához, illetve az elemi sejtek elcsúszása (biztosítva vam. Az ily módon készült fonal nem rostkötegből, hanem nagyrészt ezeket felépítő elemi sejtekből áll. Az ismert összefüggések alapján az így készült fonal keresztmetszeti egyenlőtlensége a fonalkeresztmetszetben található elemi sejtek számának négyzetgyöke arányában javul. Mindezekből az is következik, hogy az ipar szempontjaiból kívánatos volna a rostfellazátás előnyös tulajdonságait kiaknázni, azonban a kivitelezést ez ideig az akadályozza, hogy a fellazítást nem sikerült oly módon szabályozni, hogy feltárás ne következzék be. Ez ugyanis már nem kívánatos. Vagyis a fellazísát csak olyan mérvű és emellett irreverzibilis lehet, amely biztosítja az egyes elemi sejtek elcsúszását, de a ragasztó anyagokat nem távolítja el, illetve nem szünteti meg ragaszitóképességüket. Az eljárás kivitelezésére már több módszer ismeretes, amelyek egyike sem 'éri el a kívánt hatást. Ilyen niódiszeír pl. a 821.390 lajstromszámú angol szabadalomból ismertetett eljárás. Ennek lényege, hogy a rostok osztódó képességét telített gőz ismételt alkalmazásával kívánják növelni. Kétségtelen, hogy a rostok osztódó képessége, különösen len esetében ezzel a módszerrel bizonyos mértékig növelhető, de más rostoknál így kendernél sem [biztosítja a kívánt hatást. A 613.417 és a 708.214, 728.000 és az 1,049.529 lajstromszámú német szabadalmakból olyan eljárásokat ismerhetünk meg, amelyek a rostok fellazítására különböző vegyianyagok oldataival történő kezelést ajánlanak. Valamennyi módszer, megegyezik abban, hogy savak, lúgok, valamint oxidáló szerek alkalmazását írja elő. Ezeknél a módszereknél azonban a fellazítás jóságán túlmenően figyelembe kell vonni azt is, hogy miképpen hatnak a fonásteohnológiára. • Erős lúgok és savaik használata esetén a rostok fellazulnak ugyan, de rideggé és törékennyé is válnak. További hátrányok még, hogy az ilyen rostokból készült fonal igán könnyein bolyhosodik és szilárdsága csökken,. E jelenség oka, hogy a fellazítás túl megy a megengedett határon, a rostok teljes •ragasztóanyaga elroncsolódik. Más szóval nem fellazítás, hanem feltárás — pamutosítás — ismert jelensége játszódik le, aminek természetes következménye a szilárdság csökkenés és bolyhozódás. A találmány kiküszöböli az ismertetett fonástechnológiai hátrányokat, biztosítja a háncsrostok elemi sejtjeinek elcsúszását anélkül, hogy feltárás nem kívánatos jelensége lelépne. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy háncsrostból készített előfonalat valamilyen szappanféleség — célszerűen zsíralkohol szulfonat — oldatával 70—80 C°-on kezeljük, majd öblítés után 4—6 g/l NaOH, 1—3 g/l Na-metaszilikát és 1—2 g/l Na-hidroszulfit oldatával főzzük, majd öblítjük ecetsavval semlegesítjük, majd bő vízben öblítjük és végül valamilyen a vi váló szer oldatával kezeljük. A Na-hidroszulfit redukáló szert csak a főzés utolsó harmadában adjuk a kezelő fürdőbe. A találmány szerinti eljárás esetében az előfonalnak szappan féleséggel történő kezelésének célja, hogy a háncsrostok természetes színezőanyagait kioldja, mivel ezek eltávolítása a kész fonal színe tekintetében döntő jelentőségű. Az eljárás fő fázisát a főzés képezi és amelynél a főzési vegyszerek koncentrációja a megadott értékhatárokon belül az előfonal minőségétől függően változtatható. A főzőoldatban szereplő Na-metaszilikátnak pH-csökkentő szerepe van, miután a főzőlúg pH-ját 14-ről, 12—13 értékre csökkenti le. Ennek eredménye, hogy a háncsrostok ragasztóanyagai, pektinek fellazulnak ugyan, de nem bomlanak el teljes mértékben. így a fellazítás befejezése után az előfonal igen jól nyújtható, emellett a kész fonal sima felületű és nagy szilárdságú lesz. A találmány egyaránt alkalmazható bármilyen háncsrostra, de kiváltképpen lenre és kenderre.